2012. augusztus 14., kedd

Spenótos pite

pite 1
…illetve ha hű akarok maradni az ihletadóhoz, akkor halálpite. Bár ebbe nem kevert senki gyilkos csomorikát.
Nálunk a polcon néhány témára korlátozódnak a könyvek: szakácskönyvek (naná!), sci-fik, a klasszikus fajtákból, ízléses borítóval (lehet próbálkozni de az alapítvány sorozat a legjobb sci-fi), fantasyk (még klasszikusabbak, Dűne, A gyűrűk ura és még 1-2), krimik, és pár ponyva. Ifjabb koromban annyi világirodalmi klasszikuson* átrágtam magam, hogy már akkor is roppant művelt vagyok, ha soha többé semmi “igazi irodalmat” nem veszek a kezembe. Amiknek a nagy része nyilvánvalóan nehezen elolvasható szenvelgő agymenés, és rövid az élet ahhoz, hogy lelombozó elavult szarokkal múlassam az időt**. Na mindegy, szóval krimik. Jelenleg három kedvenc van: Agatha Christie, végül is a Tíz kicsi négeren kívül minden könyve szuper. Sokan azt tartják a legjobb munkájának, szerintem szimplán csak kilóg a többiből. És a két újkeletű kedvenc, az Agatha Raisin sorozat (házi használatban csak Mazsoláné) és a “sütis gyilkosságok”, azaz a Hannah Swensen sorozat. Poirot miatt a croissant + forró csokoládé reggeliket kívánom meg, Hannah Swensen a délutáni kávé + süti utáni sóhajtozásomról tehet. Agatha Raisin miatt pedig konstans ehetnékem van. Piték, pásztorpite, sült csirke, és sok sör egy angol vidéki pubban.
Úgyhogy azt találtam ki, hogy megfőzöm/sütöm azokat az ételeket Mazsoláné kalandjaiból, amiket nem zár ki valami általam utált összetevő (leginkább hal ez az összetevő). Ez a menü sejtésem szerint komplett hízókúra, Agathának is el kell kezdenie már az első kötetben rendszeresen bicikliznie, mert nem fér bele a szoknyáiba a vidéki koszt + mindenhova autóval kombinációtól. De nem egy hét alatt tervezem lenyomni.
*igen, megvolt Az ifjú Werther szenvedései, a Fanni hagyományai, sőt A szigeti veszedelem is, a teljes Faust és még Az arany virágcserép is. az egész hóbelevanc hiúság vásárával, A skarlát betűvel, az Édentől keletre-vel, és még a borzalmas és vállalhatatlan Anyeginen is átrágtam magam.
**most komolyan, miféle gyökér gondolja azt hogy 8-10 éves gyerekeknek a Kincskereső kisködmönt meg A kis herceget kell olvasni?
Úgyhogy jöjjön az első kötet címadó fogása, a spenótos halálpite. Gordon Ramsay könyvéből némi változtatással.
Hozzávalók:
  • 1 1/4 csésze liszt
  • 9 dkg vaj
  • kevés hideg víz
  • 10 dkg bébispenót
  • 17,5 dkg tejföl
  • kevés tejszín
  • 2 tojás
  • só, bors, szerecsendió
A lisztet kicsit megsózom, elmorzsolom a vajjal, kevés hideg vizet adok hozzá, és omlós tésztát gyúrok belőle. Előveszek egy kb. 20 cm átmérőjű pitesütő tálat, kibélelem a tésztával, és 20-30 percre beteszem a hűtőbe. Az alját villával alaposan megszurkálom és előmelegített, 200 fokos sütőben 15 percig elősütöm. Az egyik tojást szétválasztom, a sárgáját elkeverem 1-2 kanál tejszínnel. A tejszínes sárgájával megkenem a tészta alját, és még öt percre visszateszem a sütőbe. A sárgájához keverem a félretett fehérjét, a másik tojást és a tejfölt. A spenótot nagyon kevés vízben 1-2 percig párolom (épp csak essen össze), majd szűrőbe teszem és lecsöpögtetem. Miután a letelt az öt perc, kiveszem a tésztát a sütőből, félreteszem kicsit hűlni, és a sütőt 150 fokra állítom. A tojásos-tejfölös keveréket fűszerezem (só, bors, szerecsendió), és belekeverem a spenótot. A tölteléket a tésztára öntöm és 25-30 perc alatt megsütöm (akkor jó, ha megszilárdult a töltelék, és elkezdett kicsit pirulni).
2-4 adag (attól függ hogy előétel-e van-e hozzá saláta stb.), 20 cm-es pite lesz belőle

7 megjegyzés:

mandy tarragon írta...

Jól néz ki. Megnyugodtam, hogy nem én vagyok az egyetlen, aki regényből főz :)

Lilla írta...

:-) de én nem a trónok harcából. nekem abban kissé sok a rovar meg kutyahús

Julia Wittner írta...

Na, mi bajod a kisherceggel meg a kiskodmonnel?

Lilla írta...

a kis herceg szerintem elvont, abszolút nem 10-12 éveseknek való. és én személy szerint utáltam azt a könyvet, pedig próbálkoztam vele.
a kisködmön egy abszolút befogadhatatlan világ a mezítlábas falusi iskolával meg a torokgyíkkal meg a többivel.
a gyerekek többsége utál olvasni és analfabétaként kerül ki az iskolából. kortárs gyerekirodalommal kéne megszerettetni az olvasást. nem pedig rásütni mindenre hogy gyerekkönyv csak mert gyerek a főszereplő.

Julia Wittner írta...

Értem. És ha mar itt tartunk, Steinbeck-kel?

Lilla írta...

az nem volt rossz, inkább csak fura. van valami fura a legtöbb amerikai regény szereplőjében. valami furcsaság.
az inkább csak "ami eszembe jutott h nem olvasták sokan mert nem kötelező és vastag"
de jobb szeretem az európai könyveket.

Unknown írta...

Köszi a recepteeet!!!! Most olvasom a könyvet és annyira megkívántam és kényszert éreztem, hogy legyártsam és rá keresem bár csak remélni mertem, hogy másnak is vannak ilyen hajlamai,hogy könyvek ételeit főzzék... :D