2010. december 31., péntek

Mogyoróvajas-csokoládés keksz


Hála DM-nek újabb (immár a 4.) Stahl könyvvel gazdagodtam – Gyors édességek, az aktuális megszerezhető könyv. Első olvasásra (és most, hogy ki is próbáltam belőle egy receptet), jobbnak tűnik, mint a másik három kötet, kevésbé zsír-dömpinges, mint mondjuk a tésztás kötet, és kevésbé tűnik túlcukrozottnak, mint a muffinos. Szerintem ehhez használtam el a legtöbb jelölőt. Én ugyanis megszállott post-it jelölő vagyok, minden új szakácskönyvet pikkpakk átolvasok, és bőszen ragasztgatok (már párszor meg is kaptam, hogy “mi van, így összeragasztgatva kaptad/vetted”).
Egyszerű, omlós csokoládés keksz. Ez a dupla adag, szerintem nem nagyon érdemes ennél kevesebből sütni. És most laktózmentesen csináltam, vaj helyett laktózmentes margarin került bele, hogy huginak is megfelelő legyen.
Hozzávalók:
  • 10 dkg étcsokoládé (vagy kisméretű étcsokoládé-lencse)
  • 10 dkg mogyoróvaj
  • 2 tojássárgája
  • 10 dkg puha vaj
  • 10 dkg cukor
  • 20 dkg liszt
  • 1 kávéskanál szódabikarbóna
A puha vajat és a cukrot habosra keverem, majd belekeverem a tojássárgájákat és a mogyoróvajat. A szódabikarbónát a liszthez adom, majd több részletben a vajhoz keverem/gyúrom. Végül belegyúrom a csokoládé-lencsét is (vagy kis darabokra vágott csokoládét). A sütőt előmelegítem 180 fokra (légkeveréssel), és két tepsit kibélelek sütőpapírral. A tésztából kis golyókat formázok, a tepsiben kicsit kilapítom őket, és kb. 15 perc alatt megsütöm.
2 tepsinyi lesz belőle.

2010. december 30., csütörtök

Gofri IV.–“klasszikus gofri”


Felavattuk a Tefal kütyü gofri-sütő betétjét is, már csak a szendvicses van hátra. A gép is jó, a recept is (ami egyébként egy korábbi nők Lapja konyhából van, az egyikben több oldalnyi gofri-recept van, most jött el a kísérletezés kora).
Nem túl édes, nem túl zsíros a tészta, és nem puhul meg a saját gőzétől miközben hűl, szóval valószínűleg elteszem alap gofri tésztának (és csak a tejet kell benne lecserélni laktózmentesre, hogy jó legyen huginak is). Mi mákos almalekvárt/csokoládéval dúsított pudingot kentünk rá.
Hozzávalók:
  • 2 tojás
  • 2 evőkanál cukor
  • 7 g sütőpor
  • 25 dkg liszt
  • 1 dl olaj (90 g)
  • 1,5 dl tej (150 g)
  • 1 dl víz (100 g)
A tojásokat kettéválasztom, a fehérjéket a cukorral habbá verem, majd belekeverem a sárgájákat,a  vizet, a tejet és az olajat. A lisztet összekeverem a sütőporral, és több adagban beleszitálom (és keverem) a tojáshabba. A gofrisütőt felmelegítem, és megsütöm a tésztát (ha szükséges, ki kell kicsit kenni olajjal a sütőlapokat).
3-4 fős adag.

2010. december 29., szerda

Ricottás kifli

Este előkészíthető (bár amúgy is gyorsan megvan) reggeli falat, egy kávé/tea és narancslé mellé.

Hozzávalók:

  • 1 csomag (50 dkg) leveles tészta
  • 15-20 dkg ricotta
  • meggylekvár
  • 1 tojásfehérje

A leveles tésztát vékonyra nyújtom/én olyat szoktam használni, amiben 6 előnyújtott lap van, ezeket még egy kicsit vékonyabbra nyújtottam. A hat lapot az egyik átló mentén kettévágom (“normál” leveles tészta esetén: 6 hosszúkás téglalapra vágom, és azokat elfelezem). A közel egyenlőszárú háromszögek alapjához 1-1 kanál ricottát és lekvárt teszek és feltekerem. A széleket alaposan összenyomom, hogy minél kevesebb lekvár folyjon ki sülés közben, és sütőpapírral bélelt tepsibe teszem őket. A tojásfehérjét kevés vízzel összekeverem, megkenem vele a kifliket, és előmelegített sütőben, 200 fokon (légkeveréssel) megsütöm. Langyosan a legjobb (forrón nagyon éget a lekvár).

12 darab lesz belőle.

2010. december 28., kedd

Panini


Nem gasztro-témájú minden karácsonyi ajándékom (ajándékunk), de azért sok olyan van, amit bemutathatok itt a blogon. :-).
Majd írok az új társasjátékról, meg előbb-utóbb kipróbálok valamit Nigella házi-istennős receptjei közül, meg elolvasom “A csokoládé kiskönyvét”, meg kipróbálom a kenyérsütőgépet (úgyis ígértem Julcsinak egy pizza sütést)…
Az első ‘úá’ azonban a Tefal avanti 3 in 1 gép, szendvicssütő és gofrisütő és grill.
image
A doboz szerint még kétféle betétet lehet hozzá venni (a Pannónia úti szervíz- és alkatrészboltban), van egy másik alakú szendvicssütő betét, és ostyasütő (ez utóbbi kicsit érdekel, de nem rohanok el gyorsan venni egyet, mert kemény vagyok meg minden). Még csak a grill-lapokat használtuk, holnap jön a gofri-tesztelés.
Ez panini-dolog nagyon király, meg hamburgerbe is lehet benne húst sütni, és már tervezem a light-bundáskenyér sütést is.
Hozzávalók:
  • 1 kis ciabatta (vagy egy nagy fele)
  • vaj/majonéz
  • bazsalikom-levelek
  • fél mozzarella golyó
  • 1 szelet sonka
A ciabattát félbevágom, és mindkét oldalát vékonyan megkenem vajjal vagy majonézzel. Az alsó felére terítek egy szelet sonkát, megpakolom szeletekre vágott mozzarellával, megszórom bazsalikommal, befedem a tetejével, és pár percig sütöm.
1 fős adag.

2010. december 27., hétfő

Túrós tiroli rétes

Hozzávalók:

  • 1 csomag (275g) előnyújtott friss leveles tészta
  • 25 dkg sovány túró
  • 1 tojás
  • étcsokoládé-lencse
  • 1 evőkanál zsemlemorzsa/darált keksz
  • cukor
  • 1 teáskanál vanília-kivonat
  • a kenéshez egy tojás vagy 1 tojásfehérje

Egy tepsit kibélelek sütőpapírral, és a sütőt előmelegítem 200 fokra (légkeveréssel). A túrót összekeverem a tojássárgájával, a zsemlemorzsával (vagy darált keksszel), a vanília-kivonattal és 1-2 evőkanál cukorral. A fehérjét habbá verem, és a túróba forgatom. Kb. két maréknyi apró csokoládélencsét keverek hozzá, és a kiterített leveles tésztára kanalazom (a hosszabbik oldallal párhuzamosan, a hozzám közelebb eső felének a közepére). A távolabbi oldalát ráhajtom a töltelékre, a széleket alaposan összenyomom, és éles késsel kb. 1,5 cm-enként bevágom a tetejét. Megkenem tojással, és aranyszínűre sütöm.

1 rúd lesz belőle.

2010. december 24., péntek

Post it helyett–karácsonyfa

2011.12.23-án legyen egy nagyobb lyukú karácsonyfatalpunk, és egy baltánk/szekercénk.

És R.I.P. kenyérvágókés. Ha már itt tartunk, kell egy új kenyérvágó kés. De az kicsit előbb, mint a másik kettő.

2010. december 22., szerda

Körtés-juhtúrós tészta

IMG_6489

Még tavaly láttam ezt Mirelle-nél valamikor, azóta többször készült, de csak most fotóztam le. Hangolódtunk már a Karácsonyra ezzel a tésztával :-)

Hozzávalók:

  • 15 dkg húsos szalonna
  • 12 dkg juhtúró
  • 3-4 körte
  • 2 dl tejszín
  • 30 dkg tészta

Megfőzöm a tésztát, és közben elkészítem a mártást. A szalonnát felkockázom, és megsütöm. A körtét meghámozom, kivágom a magházát és kb. 1x1 cm-es kockákra vágom. a szalonna mellé dobom, és kicsit megpirítom. Hozzáöntöm a tejszínt, belekeverem a juhtúrót és felforralom. Ha túl sűrű a mártás, teszek hozzá a tészta főzővizéből. Összekeverem a megfőtt tésztával és azonnal tálalom.

4 fős adag.

2010. december 21., kedd

Karfiolos-sajtos gnocchi


A Nők Lapja konyhában találtam a receptet (Dolce Vita-é amúgy), amitől csak annyiban tértem el, hogy brokkoli helyett karfiolt használtam, és szerintem ez két adag csupán, nem négy. Legalábbis hétköznap ebédre, amikor mi csak egy fogást szoktunk enni, simán elfogy ennyi egyszerre.

Hozzávalók:
  • 50 dkg gnocchi
  • 1 kis fej karfiol
  • 10 dkg gorgonzola
  • 2 dl tejszín
  • 2-3 gerezd fokhagyma
  • kevés olívaolaj
  • só, bors
A rózsákra szedett karfiolt lobogó vízbe dobom és 8 perc főzés után hozzáadom a gnocchit. Együtt kapnak még 2 percet, majd leszűröm, és egy tűzálló tálba teszem. A fokhagymát apróra vágom, és nagyon kevés olajon pár percig sütöm, majd felöntöm a tejszínnel, és belekeverem a gorgonzolát, kevés sóval és borssal ízesítem. Miután a tejszín felforrt és a sajt elolvadt, a karfiolos gnocchira kanalazom, és előmelegített sütőben, 200 fokon kb. 20 percig sütöm.
2 fős adag.

2010. december 17., péntek

Mars praliné

Még nászajándékként kaptunk Dorkától egy dinós szilikon bonbon-formát. Most jött el csak az ideje, hogy felavassam, mert Karácsony meg bonbon stb… pedig nem is ajándék lett belőle, csak mi eszegetjük két keksz között.

A recept Praliné Paradicsom-tól származik, csak nekem a krokant kimaradt belőle, odakészítettem a forma mellé, aztán meg elfelejtettem. Jellemző. Azért így is nagyon jó lett.

Hozzávalók:

  • 10 dkg étcsokoládé
  • 10 dkg tejcsokoládé
  • 3-4 evőkanál tejszín
  • 2 szelet Mars

A Mars csokit összevágom, és a tejszínnel együtt felolvasztom (ha szükséges, teszek még bele tejszínt), és félreteszem hűlni. Az ét- és a tejcsokoládé 2/6-át felolvasztom, kis ecsettel kikenem a szilikonformát, és beteszem a hűtőbe, hogy megdermedjen. Kiskanállal beletöltöm a töltelék felét, felolvasztom a csokoládé 1/6-át és lezárom vele a formákat. A hűtőbe teszem, hogy megdermedjen, majd kipattintom a formából. A maradékkal ugyanígy járok el, a maradék csokoládé 2/3-ával kikenem a formát, hűtés, töltelék, 1/3-dal befedés, hűtés…

24 darab lesz belőle.

2010. december 16., csütörtök

GUSTO BURGER & CAFE

IMG_6471

Két napja jött egy email, hogy szívesen látnak a GUSTO nyitás előtti napján, mint bloggert, hogy teszteljem az éttermet. Szoktam gyorsétteremben enni (inkább a reményeim szerint ellenőrzött minőségű hamburger, mint a fél napja újramelegített ocsmány rántásos főzelék), és itthon is készítettem már többféle hamburgert. ráadásul megjelöltem párat a szakácskönyvekben, hogy akkor ezt még ki kéne próbálni.

A tapasztalataim vegyesek, volt ami nagyon tetszett, és volt, ami kevésbé. A sajtóanyagban a következő képpen emlegették a helyet: “quality local fastfood” és minőség kompromisszumok nélkül. Ja és “kézműves” süteményeket” és “kávéházi reggelit” is kínálnak. Hát oké, a kézműves sütemény lényegesen jobban hangzik nekem mint a “házias”, mert azok szoktak nekem az ehetetlen kategóriába esni. Ráadásul idén elképesztő mennyiségű cukrászdai süteményt kóstoltunk végig az esküvő apropóján, úgy gondolom, be tudom lőni a szintet.

Szóval kóstolás, Dorkával mentünk, aki nem egy nagy gyorsétterem-látogató, szóval szerintem ideális tesztpartner, ráadásul az édes-sós megítélésünk is eltérő.

Maga a hely két szintes, felül is van ételkiadó pult, a mosdók is fent vannak (liftet nem láttam, és a pelenkázó sem rémlik, de annak kell lennie valahol). a lépcső leginkább az újabb lakóházak lépcsőjére emlékeztet, nekem ilyen helyre kicsit meredek, ráadásul magas is a földszint, felcipelni rajta egy babakocsit óriási szívás. A dizájn a mostanság szokásos barna fa- némi zöld, soha rosszabb divatot. Ja és fent lehet dohányozni is, persze a dohányfüstöt soha nem sikerül sehol sem maradéktalanul elszívni (kb. olyan szellőzés kéne hozzá, mint ami egy steril műtőben van), szóval nemdohányzóknak erősen ajánlott az alsó szint (ahova viszont nem száll le a füst, mert nincs galéria, és a lépcsőben is van pár forduló).

IMG_6472

IMG_6473

a képeken nem a valós árak szerepelnek

Akkor nézzük az én prekoncepcióimat, a süteményre nagyon kíváncsi voltam, hogy mennyire műanyag, tapad fel stb, mostanság legtöbbször csirkés szendvicset eszem ilyen helyen, és vannak-e speciálisabb fajták, vagy esetleg a szokásos szendvics meg van-e “tekerve” kicsit. mondok példákat, az angol szakácskönyvekben (vagy a goodfoodoldalán is) gyakran van 1-2 burger recept, érdemes ezeket átbogarászni kicsit. Amik hirtelen eszembe jutnak: egyenzsömle helyett ciabatta, vagy ropogós magos buci, a szósz is túlléphet a majonéz-ketchup-mustár trión, mentás joghurtos szósz, guacamole stb. Néha vannak olyan szezonális ajánlatok a McDonaldsban amikre illenek ezek a “feltételek” szerintem azok a legjobb szendvicseik. De olyan receptem is van, amelyikben aszalt sárgabarack van a darált sertéshús közé keverve, meg kéksajt van a marhahúsban... Szóval el lehet rugaszkodni a szokásos konformizált ízektől. És meg akartam tudni, hogy hogy állnak a tejtermékek használatával, mert hugi nagy bánata, hogy még egy hasábburgonyát sem ehet az amcsiknál, mert mindenben laktóz van.

Nem lehetett a teljes kínálatot kérni tegnap, így Dorka nagy bánatára homály maradt a saslik és a shake is.

Persze az általam fentebb vázolt egzotikusabb burgerek nincsenek, van valami lazacos szendvics, de nem eszem halat, szóval az felejtős.

IMG_6475

Akkor nézzük, hogy miket ettünk:

csirkés szendvics

Méretre akkora szerintem mint a whopper, a szósz jellegtelen, valami majonéz alapú, de voltak benne kis zöld izék, nyilván zöldfűszer, paradicsom, jégsaláta, én kicsit többet elbírtam volna mindkettőből.

IMG_6476

burgonya

ez nálam abszolút ötös, nem túl sós (Dorkának sótlan), ropogósabb, jobb állagú, mint a két amerikainál. Állítólag nem tartalmaz tejszármazékot, csak burgonya megsütve. Plusszpont huginál.

hagymakarika

Szerintem a szokásos, nekem az egész műfaj túl nehéz ahhoz, hogy magában ropogtassam, de Dorkáéból megkóstoltam egyet.

tea

Mivel kezdtem bekómálni, teát kértem a kajához, az jó, hogy van méz, cukor és citrom is, az kevésbé, hogy nincs egy doboz, amiből tudnák az eladók kínálni. Az meg szintén furcsa, hogy ahol reggelit is kínálnak, hogy nincs se earl gray, se english breakfast.

kávé

nem vagyok nagy kávéivó, de a fánkhoz ittam egy tejeskávét (ami a szokásos kanalasaljú szívószálas, gömbtetejű pohárban érkezett, nem a csőrös babapohárból). Nem vagyok nagy kávéivó, Dorkának is ízlett a saját kávéja, ezt igazából Levivel kéne tesztelni, ő a nagy kávézós. Gondolom illy lehet a cucc, mert a cukor illy-s zacsiban volt.

feketeerdő torta

kis szögletes műanyagdobozban érkezett, bele volt csomagolva a villa is, és külsőre nem nézett ki egyáltalán “kézművesnek”. Mérnöki pontossággal belőtt ferde vonalak a krém metszetében, a meggyes rész is hab, csak meggyel ízesítve, nem meggyzselé. A dekoráció egy vékony csík meggyleves hab, semmi kandírozott meggy, meg csokidara és társai. Ettem pár rémes feketeerdő tortát idén, ez a mezőny jó részét veri, ízre sokkal jobb, mint a külvárosi cukrászdák jópár példánya. A hab nem tapadt fel a szájpadlásomra, a csokis hab kellően csokis/kakaós volt, és egy darab meggyel is találkoztam útközben. Dorkának is tetszett, a süti átment a vizsgán.

saláta

Dorka valami grillezett csirkés salátát evett, állítása szerint teljesen rendben volt a hús, megfelelő volt az állaga, és nem volt agyonfűszerezve sem szerencsére.

fánk

Van csomagolt, és olyan is, amit egy papírszalvétában a hűtő(?) pultból kap az ember. Mindkettőt kipróbáltuk, én a hűtőpultosat – kicsit olvadt volt a csoki, és valami dekorcukrot elbírt volna, amúgy a szokásos gyorséttermi fánk szint-, Dorka a csomagoltat – ezen volt dekorcukor, ahogy elnéztem hidegebb is volt, de a csomagolás pár perces böngészése után, semmit sem tudtunk meg róla magyarul, és valószínűsítem, hogy nem itt készült.(local! ugyebár, fánkot még én is tudok sütni, olyat is, ami nem csak 5 percig, tűzforrón jó). A rózsaszín tetejűről a pénztáros csaj azt mondta, hogy még nem tudták eldönteni, hogy málnás vagy epres.

Vannak egyébként vicces tételek az étlapon, túrógombóc, somlói torta, szerintem más is volt, de most ez jutott eszembe. Ja valami cool milk.

Persze a zsömlében van tej (mondjuk ha a lidl tud forgalmazni egyen hamburger zsömlét laktóz nélkül, akkor ez másnak miért nem sikerül?), állítólag a hagymakarika és a garnélafalatok is laktózmentesek, szóval a panírban elvileg nincs.

Pár órával később érezhető előnye volt a helynek, hogy 1. nem ittam meg délután extra 2 liter vizet, az amcsiktól mindig rám tör a szomjanhalás 2. és ezt nem tudom másképp megfogalmazni, és az a fajta vagyok, akinek nem kell sok ahhoz, hogy órákon át visszajöjjenek az ízesített büfikék, na ez most nem volt.

Azt ma olvastam, hogy az árakat a beharangozóval ellentétben a multik fölé pozícionálták, ami szerintem nem a legjobb döntés, mert bár a kevesebb só, és csökkentett utóhatások miatt jobb mint a “nagyok”, ezért nem biztos hogy hajlandó vagyok többet is fizetni. Pláne úgy, hogy Pepsi van, amiből a light rémes, és a többieknél gyakran vannak izgalmasabb kombinációjú szezonális ajánlatok. Ettől függetlenül valószínűleg meg fogjuk vizsgálni Levivel is a helyet, ha arra járunk.

UPDATE – Dorka (aki nálam jobban ért a PR-hoz) megdobott a véleményével, álljon itt az is, maximálisan egyetértek vele, és így legalább színesebb/széleskörűbb a beszámoló.

hát akkor álljon itt néhány mondat a "megnyitóról" pr részről is, elvégre ne csak az építész szakma képviseltesse magát a lépcsőkön keresztül. :)

1) alapvetően nem igazán volt világos az esemény koncepciója: az ugyan jó ötlet, hogy gasztrobloggereket is hívjanak a sajtósokon kívül (a web2 térnyerése nem elhanyagolható), de szerepük nemigen volt tisztázott.

az odáig rendben van, hogy előszórjuk az információt majd invitáljuk a kedves delikvenst hogy aztán beszámoljon a blogján (beetetünk, majd bedobjuk a csalit is), de ha a folyamat első része hiányos, helyi kommunikáció híján csak egy ingyen "ebéddel" távozott az ember - és felteszem, nem a közszolgálat volt a szervezők elsődleges célja.

rendben van, nem kell nagy felhajtás, nem is az az esemény célja, de praktikus lett volna egy helyi gyorstalpaló az étterem üzletpolitikájáról.

2) öröm az ürömben, hogy hivatalos beszédek híján a vezetőség jelen lévő tagjai nem zárkóztak el a felmerülő kérdések elől.

sajnálatos módon, ennek eredményeképp az eseménynek azonban így kicsit sajtótájékoztató színezete kerekedett.

ami önmagában még nem lenne feltétlen baj, de a körülmények jelen esetben nem igazodtak ehhez: a résztvevő vagy evett vagy kérdezett, opcionális esetben mindezt egyszerre (mint ahogy azt némely "celeb" jól bemutatta).

3) de ha már szóba kerültek a "sztárvendégek", azt is illene megjegyezni, hogy kiválasztásukban inkább a "ki kit ismer", illetve a "ki ért rá", mintsem a "ki ért hozzá" logika tükröződött.

az ország gasztrokibicének leszervezése még csak-csak érthető, de a többi meghívottat max. csak az étkezés szeretete hozhatta az intézménybe a juttatásokon túl.

kíváncsi lennék az eseményt követő sajtófigyelési eredményekre, félek, a "celebek" személyében dönthettek volna jobban is.

(azt már hozzá se kell tennem, hogy ez az ő helyszíni szereplésükre is igaz: résztvevőként körülbelül annyira hatódtam meg jelenlétüktől (és hogy láthattam őket enni, hisz ennél több szerepük nemigen volt), mint mikor hazafelé szabó istvánnal utaztam egy metrón.)

4) az esemény számos egyéb pontjára szintúgy igaz volt a felkészületlenség/átgondolatlanság:

- az alkalmazottak nemigen voltak tisztában a termékek megjelenésével, milyenségével és általában azok összetevőivel

- sajnálatos tény, hogy a beharangozott ételek nem mindegyike volt elérhető egy nappal a nyitás előtt

- a helyszín nem volt teljesen előkészítve a rendezvény lebonyolítására (a helyiség kissé alulfűtött maradt mindvégig)

- nem volt megfelelő csatornája a helyszíni visszajelzéseknek, s ez a továbbiakra nézve is igaz. az esemény tulajdonképp azon a feltevésen alapult, hogy mindenki "nyilván" reagál majd valamilyen formában valamely médiumon keresztül - és ugyebár ez nem épp kalkulálható.

- nem volt give-away present. kár, mert nem állt volna semmiből, mondjuk az amúgy is beraktározott csomagolt fánkok közül kinek-kinek egyet a kezébe nyomni távozáskor, hogy az esemény hosszabb távon is rögzüljön a résztvevő tudatában.

összességében tehát azt mondanám, voltak jó elgondolások, de a megvalósítás több ponton is hibázott. nem volt ugyan balul sikerült az esemény, de pr szempontból lehetett volna sikeresebb is.

állítom, hogy többen voltak, akik csak "ettek egy jót" "jó társaságban", független a helyszíntől.

még az is lehet, hogy én is közéjük tartozom.

köszönöm a meghívást.

2. blogszületésnap

imagekép innen

Már megint sikerült több nap késéssel realizálnom, hogy újra eltelt egy év a blog indítása óta. Azt nem jelentem ki, hogy ez most már mindig így lesz, de jelenleg elég konstansnak tűnik. Mentségemre szóljon, hogy nem tudok számokat megjegyezni, a telefonszámom memorizálása is hosszas mantrázás és agyzsibbasztás eredménye.

Még sok hasonlót és stb., remélem aki eddig olvasott, eztán is megtartja a jó szokását, és újabbakkal is bővül a közönségem. A 100. rendszeres olvasó is közeledik. lehet, hogy akkor tartok valami nyereményjátékot vagy ilyesmi, még agyalok a dolgon (leginkább a díjon).

Tegnap gyorsétterem-bemutatón voltam, hamarosan megírom az élményeket. Eléggé meglepődtem amikor megkaptam a meghívót, a tapasztalatok vegyesek, részben a magas elvárásaim miatt.

Szóval hurrá jéhú csakígytovább…

2010. december 15., szerda

Almás-sajtos szendvicskrém


A képen nem teljesen az van, mint a leírás (bár a hozzávalók stimmelnek), mert az én egy fős adagomhoz nem volt kedvem elővenni a masinát. De nem érdemes elcsalni az almareszelést, mert ez egy roppant instabil konstrukció volt, jobb rendesen, krémnek összekeverve.
Hozzávalók:
  • zöld alma
  • reszelt sajt
  • majonéz
  • citromlé
  • (tejföl)
Az alma magházát kivágom (meghámozni nem kell), lereszelem kislyukú reszelőn, meglocsolom pár csepp citromlével. Összekeverem a reszelt sajttal, és kevés majonézzel (vagy majonéz és tejföl keverékével). Nem kell folyós legyen, csak annyi majonéz kell, hogy összeálljon. Kenyérre/kiflire kenem.

2010. december 13., hétfő

Sütőtökös whoopie pie

Avagy sütőtökös “juhé süti” – a történetről bővebben itt. Levinek készült a hihetetlenül lelombozó szombati dolgozás “örömére”. Nála mondjuk minden süti “juhé” (folyamatosan édességfüggőnek állítom be a blogon, ami…. hmm….. igaz :-), de amíg ilyen sovány tömje csak a sütit, kap elég zöldséget mellé), de ez minden szempontból. A neve is az, meg juhé végre elfogyott a sült tök maradéka a hűtőből, és juhé én ezt nem szeretem, legalább nem hizlalom magam tovább.

Nem lettek túl szabályosak, de este fél 10-kor én már csak erre vagyok képes. Állítólag finom, és az a fontos…

Hozzávalók:

a tésztához:

  • 2 csésze liszt
  • 1 csésze sült sütőtök
  • 1 teáskanál sütőpor
  • 1 teáskanál szódabikarbóna
  • 3/4 csésze cukor
  • 2 tojás
  • 8 dkg vaj
  • mézeskalács-fűszer
  • fahéj
  • 1 teáskanál vanília-kivonat

a töltelékhez:

  • 25 dkg sovány túró
  • vaj
  • cukor
  • 1 teáskanál vanília-kivonat

Egy tálban összekeverem a lisztet, a fűszereket, a sütőport és a szódabikarbónát, egy másikban pedig habosra keverem a vajat a cukorral. A cukros vajhoz adom a tojásokat, és alaposan összekeverem. Hozzáadom a sütőtököt és a vanília-kivonatot, majd több részletben beledolgozom a lisztes keveréket. Sütőpapírral bélelt tepsibe kanál (vagy habzsák) segítségével kis kupacokat teszek, és előmelegített sütőben, 180 fokon (légkeveréssel) 10-12 perc alatt megsütöm a korongokat. A töltelékhez a túróhoz 2-3 diónyi puha vajat keverek, vanília-kivonattal és némi cukorral ízesítem. Két-két kihűlt korongot összeragasztok a krémmel.

Memória játék – Lilla &Levi co.


Tádám…(dobpergés, fanfár & co.), végre elkészült a memória játékom, tessék kipróbálni, 3 nehézségi fokozata van, gyümölcsöket kell benne összepárosítani. Én rajzoltam az egészet, meg animáltam a forgásokat stb, és Levi tolta be alá a kódot, hogy memóriaként működjön. Akinél nem jelenik meg, telepítse a silverlight plugint (olyan mint a flash csak a microsoft csinálja) és pár másodperc múlva lehet forgatni a lapokat.

Most állati büszke vagyok magunkra meg minden.

2010. december 12., vasárnap

Taco saláta

Még mindig a reader’s digest könyvből, most egy húsos ételt választottam. Nem tudok erre jobb kifejezést, mint egészséges-guilty/comfort food. Ha valaki vállalja, hogy sok kis dobozkát visz, még munkahelyre is lehet vinni (én a cikkekre vágott avokádót összekevertem a tejföllel, hogy mérsékeljem kicsit  a csomagok számát). Hamar készen van, és anélkül egészséges, hogy 10 perc múlva újra éhes lenne tőle az ember, és nem lenne benne semmi élvezeti forrás.

A könyv nem írt bele babot, de több hússal dolgozott, úgy elvileg 479 kcal adagonként, úgyhogy az én változtatásommal, sem térhet el ettől jelentősen.

Hozzávalók:

  • 30 dkg sovány darált marhahús
  • 1 hagyma (vagy lilahagyma)
  • 3-4 nagy paradicsom
  • 1 kis sűrített paradicsom-konzerv
  • 1 fél pohár vörösbor
  • 1 vörös vesebab konzerv
  • 1 evőkanál olaj
  • chili, só, bors
  • 1 citrom leve
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 2 avokádó
  • 1 teáskanál szárított oregánó
  • 4 evőkanál sovány tejföl (ez az én extrám, szerintem nagyon jó rá)
  • 15-20 dkg saláta
  • 7,5 dkg tortillachipsz

Az olajon pár percig sütöm a darált húst, majd hozzáadom a felkarikázott hagymát és az apróra vágott fokhagymát. Felöntöm a borral és a sűrített paradicsommal, és fedő alatt kb. 20 percig főzöm. Sóval, borssal, chilivel, citromlével oregánóval fűszerezem, belekeverem a lecsöpögtetett babot, és a felkockázott paradicsomot, és addig főzöm, amíg a  zöldségek is átmelegszenek. Tálaláskor a forró ragut a tányér közepére szedem, mellé salátát pakolok, avokádó cikkeket fektetek rá, és tejfölt kanalazok a közepére, és a chipsszel tálalom.

4 fős adag, adagonként 600 kcal alatt.

2010. december 11., szombat

Isler–‘nut free’


Szóval olajos-mag mentes isler. Ami persze nyilvánvalóan csalás, de sikerült igazán hozzám illő társat találni. Még allergia-szempontból is. Nálunk ugyanis MINDENKI asztmás és/vagy allergiás és/vagy ekcémás. Még a kutya is. Ezért ritkán kap csak csirkét, mert attól rosszabbodnak a kiütései, ez elég vicces azért (különösen a 101 kiskutya vonatkozó részének ismeretében, hogy a kutya olyan mint a gazdája), és sikerült egy nem csupa-allergia család egyetlen asztmás-allergiás sarját kifognom. Szóval allergia, van nálunk minden, klasszikus felnőtt, stresszre előjövő ekcéma (amikor bereped a külső szemzug bőre, na az baromira tud fájni), pollenallergia, nálam nem tudjuk hogy mitől, de egész éves orrfolyás (én tudom mitől, a génektől, ilyen az egész családom), lehet, hogy gyógyszerallergia (februárban kiderül), és amiről a blog szól: ételallergia. Nálam felejtős a savanyú káposzta & co., és időnként viszketek a paradicsomtól, és nagyon kis mértékben tudom csak tolerálni az élesztőt, Levi pedig kicsit jobban bírja az élesztőt, és allergiás minden olajos magra a máktól a kókuszig. Kicsit sunnyogós a drága, mert a diót bevallja évek óta, ott pár molekula elég a hatáshoz, kerüli is, de a többit csak mostanság kezdte mondogatni, hogy a kókusz is rossz kicsit, meg a mák is meg minden. Remek.
Ja és ha összejövünk hugival, akkor már a laktózt is kerülni kell. :-)
Szóval isler, mandula/dió helyett mandula-aromával. Nagyon finom egyébként, akár rögtön el lehet kezdeni pusztítani, jól kezelhető a tészta, ajánlom mindenkinek.
Hozzávalók:
a tésztához:
  • 40 dkg liszt
  • 15 dkg vaj
  • 15 dkg porcukor
  • 2 tojássárgája
  • 5 g mandulaaroma (nem zöld és nem keserű, a dr oetkernek van ilyenje kis palackban, régen ampulla volt)
  • 1-2 evőkanál tejföl
  • 1 csomag sütőpor
  • 1 teáskanál vanília-kivonat
az összeállításhoz:
  • lekvár (nálam ribizli-málna)
  • 10-15 dkg étcsokoládé
A tészta hozzávalóiból omlós tésztát gyúrok, és fóliába csomagolva kb. 30 perce beteszem a hűtőbe. Közben előmelegítem a sütőt 180 fokra (légkeveréssel), és két tepsit kibélelek sütőpapírral. A tésztát kb. 3 mm vastagra nyújtom, kis köröket szúrok ki belőle, és 10-12 perc alatt megsütöm őket. Miután kihűltek, kettőt-kettőt lekvárral összeragasztok, és a tetejüket bekenem olvasztott csokoládéval.

2010. december 10., péntek

Tojásos rakott zöldség

Még mindig Főzzünk könyvből, most egy kölcsön-könyvből főztem, reader’s digest – könnyű ételek a rohanó hétköznapokra. Hatalmas könyv, kb. mint egy enciklopédia, halas, tésztás, húsos stb. fejezetekkel, szóval klasszikus felépítést követ. elég sok dolgot bejelöltem benne, mint kipróbálandót, eddig kettőnél tartok, mindkettő nagyon finom volt, és tényleg gyorsan elkészült. A könyv elején mindenféle tippek vannak, pucolás, tárolás, mik legyenek otthon, eltarthatóság stb., és a legtöbb receptnél megad variációkat, továbbfejlesztési lehetőségeket is. Nem dolgozik nagyon extra alapanyagokkal (mondjuk a felhasznált halakról nem tudok nyilatkozni, azt a fejezetet átlapoztam, viszont pozitívum, hogy hal sem bámul az arcomba az oldalakról).

Hozzávalók:

  • 1 kg zöldség (lehet mirelit keverék is), nálam ez a következőkből állt: karfiol, sárgarépa, paszternák, cukkini
  • 2 tojás
  • 2 dl tejszín
  • 12-15 dkg sovány reszelt sajt
  • 15 dkg kolozsvári szalonna (opcionális)
  • 2 evőkanál durvára vágott sósmogyoró

Egy fazékban vizet forralok, és ha felforrt a víz, beledobom a megtisztított, karikákra vágott sárgarépát és paszternákot. Két perc főzés után a rózsákra szedett karfiolt is a főzővízbe teszem, 8 percig együtt főzöm őket, majd leszűröm. A tojásokat villával felverem, összekeverem a tejszínnel, és a sajt kétharmadával. A szalonnát csíkokra vágom, és megsütöm. A szalonnát (a zsírja nélkül), a tojásos tejszínt és a kockákra vágott cukkinit a lecsöpögtetett zöldséghez keverem, és az egészet egy tűzálló tálba teszem. A tetejére szórom a maradék sajtot és a mogyorót, és előmelegített sütőben, 200 fokon (légkeveréssel) kb. 15 percig sütöm.

4 fős adag. Adagonként kb. 640 kcal és 20 g szénhidrát.

2010. december 8., szerda

Meggyes-mákos benyomott keksz

Még mindig thumbprint cookie :-) és még mindig nem untam meg. Van még pár kombináció a fejemben ezügyben. Ms Poppy közzé tett nemrégen egy felhívást, hogy süssünk-főzzünk könyvből.

Én meglehetősen gyakran szoktam könyvből/alapján alkotni. Aztán persze a legritkább esetben tartom be az utasításokat a-tól z-ig. Nem vagyok az a fajta, aki megáll 12-kor a hűtő előtt, hogy akkor mi is legyen az ebéd. Sőt igazából még szemlélődőként is idegesít ez kicsit. Négy négyzetméteres konyhával, pult alatti hűtővel (benne a 19 literes fagyasztóval) nem halmoz fel az ember friss cuccokból túl nagy mennyiséget, hogy jajj majd lesz belőle valami. Van azért pár előnye a kis lakásnak, rendet kell tartani (szerintem ebben nagyjából jók vagyunk), mert nincs hova elsuvasztani a dzsuvát – éppen csak nem látszik az ágyból a mosatlan edény a mosogatóban. Szelektálás, nincsen pince/tároló/gardrób stb. ahol a sok semmirenemjódeeltesszükmerthátha szarságot lehet kerülgetni. (Mondjuk anyám a 150 m2-en is nagy kidobó, nyilván számítanak a gének is.) És végül, ami a kiindulópont volt, rendszer kell a főzésben és a vásárlásban. Heti egy nagybevásárlással és részletes menütervvel nyomjuk, és meglehetősen jól beválik a dolog. És ehhez nekem kell a szakácskönyv armada.

Ezt a kekszet Lajos Mari 66 adventi sütemény című könyve alapján sütöttem, néhány változtatással. A lekvárt sütés előtt beletettem a mélyedésekbe (és szilva helyett meggyet használtam), valamint kisebb adag tésztával dolgoztam (a csökkentett mennyiséget fogom megadni). Több dolgot is megsütöttem már a könyvből, nagyrészt linzereket, de ebből tanultunk meg anyámmal piskótatekercset sütni. Klasszikusok vannak benne a narancsos fatörzstől, aprósüteményeken, habcsókokon át karácsonyi kelttésztákig. Szerintem hagyományos karácsonyi sütiskönyvnek kiváló.

Hozzávalók:

  • 25 dkg vaj
  • 10 dkg vaníliás porcukor
  • 10 dkg darált mák
  • 30 dkg liszt
  • 1 tojás
  • meggylekvár

A puha vajat habosra keverem a cukorral, majd beledolgozom a  tojást. (a vajpuhításra rá szoktam kicsit segíteni a mikróban). Néhány részletben belekeverem a lisztet és a mákot, és kb. 30 percre beteszem a hűtőbe. Egy tepsit kibélelek sütőpapírral, és a sütőt előmelegítem 180 fokra. a masszából kis diónyi golyókat formázok, a tepsibe teszem, kicsit ellapítom és az ujjammal mélyedést nyomok beléjük. Sütés közben nőni fognak, legyen köztük elég hely (a maradék tésztát mindig visszateszem a hűtőbe). egy kiskanállal lekvárt teszek a mélyedésekbe és kb. 20 perc alatt megsütöm a kekszeket.

kb. 2,5 tepsinyi lesz belőle.

2010. december 6., hétfő

Mangós-currys tortillatekercs


A kedvenc főzős újságomból, az Ínyencből van a recept, nem is kellett változtatni semmin (illetve én kicsit kevesebb húst tettem bele, mert ennyi hús volt a fagyasztóban, és több újhagymát, mert mit csinálok a maradék 1-2-vel). Szeretem az ilyen zöldséges szendvics-szerű dolgokat, mert azért a szendvics inkább ez és nem a párizsival, trappista szerű cuccal, állott paprikával megrakott szétesős/mállós zsömle az iskolai büfében.
Hozzávalók:
  • 2 tortilla-lap
  • 15 dkg darált hús
  • fél doboz kukoricakonzerv
  • curry
  • mangó-szósz/chutney
  • 1 csokor újhagyma
  • saláta
  • olaj
Kevés olajon pár percig pirítom a húst, majd hozzáadom a felkarikázott újhagymát, még pár percig sütöm, majd mangó szósszal és curryvel ízesítem. Belekeverem a lecsöpögtetett kukoricát, összeforralom, és elosztom két megmelegített tortilla-lapon. Salátát pakolok rá, feltekerem, és a könnyebb fogyaszthatóság érdekében alufóliába tekerve tálalom.
2 fős adag. Adagonként kb. 540 kcal és 42 g szénhidrát.

2010. december 3., péntek

Pestos rizstorta & sült rizsgolyók

Megint nem hallgattam a belső hangra, pedig kellett volna. Már amikor kimértem a 35 dkg rizst, rettentő soknak tűnt, sosem szoktam ennyit beletenni egy 4 adagos rizottóba, de miután megfőtt… Miután 2x ettünk belőle, és még mindig egy csomó volt belőle, új köntösbe kellett csomagoljam. Még egy tojás, kevés vaj, golyó formázgatás, zsemlemorzsa, és gyors olajban sütés. Arra jutottam, hogy gyakrabban is süthetnék rizotto-golyókat.

Valamint egy ponton változtattam, a sütőben sütöttem meg a rizst, nem serpenyőben,a  tányérral-átfordítom módszerrel, mert tisztában vagyok vele, hogy nekem az halálra ítélt dolog, valamint a legnagyobb serpenyőmbe sem fért volna bele.

Hozzávalók:

  • 1 nagy póréhagyma
  • olaj
  • 1 pohár fehérbor
  • víz/zöldségalaplé
  • 1 mozzarella golyó (12 dkg)
  • 35 dkg rizs
  • 2 tojás
  • 10 dkg pesto

a tálaláshoz:

  • paradicsomszósz

az újrahasznosításhoz:

  • 1 tojás
  • 1-2 diónyi vaj
  • olaj a sütéshez
  • zsemlemorzsa

A felszeletelt póréhagymát kevés olajon pár percig sütöm, majd hozzáadom a rizst, átforgatom, és hozzáöntöm a bort. Miután beszívta az összes bort, elkezdek alaplevet/vizet adagolni hozzá, és mint egy rizottót, megfőzöm. Belekeverem a pestot, ha szükséges, kicsit megsózom, és hozzáadom a felvert tojásokat. A felét egy tűzálló tálba simítom, megpakolom mozzarella szeletekkel, és beborítom a maradék rizzsel. Forró sütőben, alsó-felső sütéssel pár percig sütöm (az lenne a jó, ha megpirulna alul-felül, de az lehet, hogy csak a serpenyős módszerrel érhető el). Paradicsomszósszal tálalom.

kb. 6 adag.

Nekünk közel a harmada megmaradt, és golyóként végezte:

A rizst egy mikrózható keverőtálba teszem, és kicsit megmelegítem, belekeverem a vajat, egy tojást, és diónyi golyókat formázok belőle. A rizsgolyókat zsemlemorzsába forgatom, és forró olajban megsütöm. Magában vagy paradicsommártással tálalom.

2010. december 2., csütörtök

Crème brûlée aka égetett krém

IMG_6380

Szakácsfáklya helyett 190g-os gáz forrasztó pisztoly/lámpa akármivel. Mert nekünk “csak” ez utóbbi van. Majd megszerzem a receptet, és már tervezzük a kókuszos-meggyes változatot. :-)