2010. december 31., péntek

Mogyoróvajas-csokoládés keksz


Hála DM-nek újabb (immár a 4.) Stahl könyvvel gazdagodtam – Gyors édességek, az aktuális megszerezhető könyv. Első olvasásra (és most, hogy ki is próbáltam belőle egy receptet), jobbnak tűnik, mint a másik három kötet, kevésbé zsír-dömpinges, mint mondjuk a tésztás kötet, és kevésbé tűnik túlcukrozottnak, mint a muffinos. Szerintem ehhez használtam el a legtöbb jelölőt. Én ugyanis megszállott post-it jelölő vagyok, minden új szakácskönyvet pikkpakk átolvasok, és bőszen ragasztgatok (már párszor meg is kaptam, hogy “mi van, így összeragasztgatva kaptad/vetted”).
Egyszerű, omlós csokoládés keksz. Ez a dupla adag, szerintem nem nagyon érdemes ennél kevesebből sütni. És most laktózmentesen csináltam, vaj helyett laktózmentes margarin került bele, hogy huginak is megfelelő legyen.
Hozzávalók:
  • 10 dkg étcsokoládé (vagy kisméretű étcsokoládé-lencse)
  • 10 dkg mogyoróvaj
  • 2 tojássárgája
  • 10 dkg puha vaj
  • 10 dkg cukor
  • 20 dkg liszt
  • 1 kávéskanál szódabikarbóna
A puha vajat és a cukrot habosra keverem, majd belekeverem a tojássárgájákat és a mogyoróvajat. A szódabikarbónát a liszthez adom, majd több részletben a vajhoz keverem/gyúrom. Végül belegyúrom a csokoládé-lencsét is (vagy kis darabokra vágott csokoládét). A sütőt előmelegítem 180 fokra (légkeveréssel), és két tepsit kibélelek sütőpapírral. A tésztából kis golyókat formázok, a tepsiben kicsit kilapítom őket, és kb. 15 perc alatt megsütöm.
2 tepsinyi lesz belőle.

2010. december 30., csütörtök

Gofri IV.–“klasszikus gofri”


Felavattuk a Tefal kütyü gofri-sütő betétjét is, már csak a szendvicses van hátra. A gép is jó, a recept is (ami egyébként egy korábbi nők Lapja konyhából van, az egyikben több oldalnyi gofri-recept van, most jött el a kísérletezés kora).
Nem túl édes, nem túl zsíros a tészta, és nem puhul meg a saját gőzétől miközben hűl, szóval valószínűleg elteszem alap gofri tésztának (és csak a tejet kell benne lecserélni laktózmentesre, hogy jó legyen huginak is). Mi mákos almalekvárt/csokoládéval dúsított pudingot kentünk rá.
Hozzávalók:
  • 2 tojás
  • 2 evőkanál cukor
  • 7 g sütőpor
  • 25 dkg liszt
  • 1 dl olaj (90 g)
  • 1,5 dl tej (150 g)
  • 1 dl víz (100 g)
A tojásokat kettéválasztom, a fehérjéket a cukorral habbá verem, majd belekeverem a sárgájákat,a  vizet, a tejet és az olajat. A lisztet összekeverem a sütőporral, és több adagban beleszitálom (és keverem) a tojáshabba. A gofrisütőt felmelegítem, és megsütöm a tésztát (ha szükséges, ki kell kicsit kenni olajjal a sütőlapokat).
3-4 fős adag.

2010. december 29., szerda

Ricottás kifli

Este előkészíthető (bár amúgy is gyorsan megvan) reggeli falat, egy kávé/tea és narancslé mellé.

Hozzávalók:

  • 1 csomag (50 dkg) leveles tészta
  • 15-20 dkg ricotta
  • meggylekvár
  • 1 tojásfehérje

A leveles tésztát vékonyra nyújtom/én olyat szoktam használni, amiben 6 előnyújtott lap van, ezeket még egy kicsit vékonyabbra nyújtottam. A hat lapot az egyik átló mentén kettévágom (“normál” leveles tészta esetén: 6 hosszúkás téglalapra vágom, és azokat elfelezem). A közel egyenlőszárú háromszögek alapjához 1-1 kanál ricottát és lekvárt teszek és feltekerem. A széleket alaposan összenyomom, hogy minél kevesebb lekvár folyjon ki sülés közben, és sütőpapírral bélelt tepsibe teszem őket. A tojásfehérjét kevés vízzel összekeverem, megkenem vele a kifliket, és előmelegített sütőben, 200 fokon (légkeveréssel) megsütöm. Langyosan a legjobb (forrón nagyon éget a lekvár).

12 darab lesz belőle.

2010. december 28., kedd

Panini


Nem gasztro-témájú minden karácsonyi ajándékom (ajándékunk), de azért sok olyan van, amit bemutathatok itt a blogon. :-).
Majd írok az új társasjátékról, meg előbb-utóbb kipróbálok valamit Nigella házi-istennős receptjei közül, meg elolvasom “A csokoládé kiskönyvét”, meg kipróbálom a kenyérsütőgépet (úgyis ígértem Julcsinak egy pizza sütést)…
Az első ‘úá’ azonban a Tefal avanti 3 in 1 gép, szendvicssütő és gofrisütő és grill.
image
A doboz szerint még kétféle betétet lehet hozzá venni (a Pannónia úti szervíz- és alkatrészboltban), van egy másik alakú szendvicssütő betét, és ostyasütő (ez utóbbi kicsit érdekel, de nem rohanok el gyorsan venni egyet, mert kemény vagyok meg minden). Még csak a grill-lapokat használtuk, holnap jön a gofri-tesztelés.
Ez panini-dolog nagyon király, meg hamburgerbe is lehet benne húst sütni, és már tervezem a light-bundáskenyér sütést is.
Hozzávalók:
  • 1 kis ciabatta (vagy egy nagy fele)
  • vaj/majonéz
  • bazsalikom-levelek
  • fél mozzarella golyó
  • 1 szelet sonka
A ciabattát félbevágom, és mindkét oldalát vékonyan megkenem vajjal vagy majonézzel. Az alsó felére terítek egy szelet sonkát, megpakolom szeletekre vágott mozzarellával, megszórom bazsalikommal, befedem a tetejével, és pár percig sütöm.
1 fős adag.

2010. december 27., hétfő

Túrós tiroli rétes

Hozzávalók:

  • 1 csomag (275g) előnyújtott friss leveles tészta
  • 25 dkg sovány túró
  • 1 tojás
  • étcsokoládé-lencse
  • 1 evőkanál zsemlemorzsa/darált keksz
  • cukor
  • 1 teáskanál vanília-kivonat
  • a kenéshez egy tojás vagy 1 tojásfehérje

Egy tepsit kibélelek sütőpapírral, és a sütőt előmelegítem 200 fokra (légkeveréssel). A túrót összekeverem a tojássárgájával, a zsemlemorzsával (vagy darált keksszel), a vanília-kivonattal és 1-2 evőkanál cukorral. A fehérjét habbá verem, és a túróba forgatom. Kb. két maréknyi apró csokoládélencsét keverek hozzá, és a kiterített leveles tésztára kanalazom (a hosszabbik oldallal párhuzamosan, a hozzám közelebb eső felének a közepére). A távolabbi oldalát ráhajtom a töltelékre, a széleket alaposan összenyomom, és éles késsel kb. 1,5 cm-enként bevágom a tetejét. Megkenem tojással, és aranyszínűre sütöm.

1 rúd lesz belőle.

2010. december 24., péntek

Post it helyett–karácsonyfa

2011.12.23-án legyen egy nagyobb lyukú karácsonyfatalpunk, és egy baltánk/szekercénk.

És R.I.P. kenyérvágókés. Ha már itt tartunk, kell egy új kenyérvágó kés. De az kicsit előbb, mint a másik kettő.

2010. december 22., szerda

Körtés-juhtúrós tészta

IMG_6489

Még tavaly láttam ezt Mirelle-nél valamikor, azóta többször készült, de csak most fotóztam le. Hangolódtunk már a Karácsonyra ezzel a tésztával :-)

Hozzávalók:

  • 15 dkg húsos szalonna
  • 12 dkg juhtúró
  • 3-4 körte
  • 2 dl tejszín
  • 30 dkg tészta

Megfőzöm a tésztát, és közben elkészítem a mártást. A szalonnát felkockázom, és megsütöm. A körtét meghámozom, kivágom a magházát és kb. 1x1 cm-es kockákra vágom. a szalonna mellé dobom, és kicsit megpirítom. Hozzáöntöm a tejszínt, belekeverem a juhtúrót és felforralom. Ha túl sűrű a mártás, teszek hozzá a tészta főzővizéből. Összekeverem a megfőtt tésztával és azonnal tálalom.

4 fős adag.

2010. december 21., kedd

Karfiolos-sajtos gnocchi


A Nők Lapja konyhában találtam a receptet (Dolce Vita-é amúgy), amitől csak annyiban tértem el, hogy brokkoli helyett karfiolt használtam, és szerintem ez két adag csupán, nem négy. Legalábbis hétköznap ebédre, amikor mi csak egy fogást szoktunk enni, simán elfogy ennyi egyszerre.

Hozzávalók:
  • 50 dkg gnocchi
  • 1 kis fej karfiol
  • 10 dkg gorgonzola
  • 2 dl tejszín
  • 2-3 gerezd fokhagyma
  • kevés olívaolaj
  • só, bors
A rózsákra szedett karfiolt lobogó vízbe dobom és 8 perc főzés után hozzáadom a gnocchit. Együtt kapnak még 2 percet, majd leszűröm, és egy tűzálló tálba teszem. A fokhagymát apróra vágom, és nagyon kevés olajon pár percig sütöm, majd felöntöm a tejszínnel, és belekeverem a gorgonzolát, kevés sóval és borssal ízesítem. Miután a tejszín felforrt és a sajt elolvadt, a karfiolos gnocchira kanalazom, és előmelegített sütőben, 200 fokon kb. 20 percig sütöm.
2 fős adag.

2010. december 17., péntek

Mars praliné

Még nászajándékként kaptunk Dorkától egy dinós szilikon bonbon-formát. Most jött el csak az ideje, hogy felavassam, mert Karácsony meg bonbon stb… pedig nem is ajándék lett belőle, csak mi eszegetjük két keksz között.

A recept Praliné Paradicsom-tól származik, csak nekem a krokant kimaradt belőle, odakészítettem a forma mellé, aztán meg elfelejtettem. Jellemző. Azért így is nagyon jó lett.

Hozzávalók:

  • 10 dkg étcsokoládé
  • 10 dkg tejcsokoládé
  • 3-4 evőkanál tejszín
  • 2 szelet Mars

A Mars csokit összevágom, és a tejszínnel együtt felolvasztom (ha szükséges, teszek még bele tejszínt), és félreteszem hűlni. Az ét- és a tejcsokoládé 2/6-át felolvasztom, kis ecsettel kikenem a szilikonformát, és beteszem a hűtőbe, hogy megdermedjen. Kiskanállal beletöltöm a töltelék felét, felolvasztom a csokoládé 1/6-át és lezárom vele a formákat. A hűtőbe teszem, hogy megdermedjen, majd kipattintom a formából. A maradékkal ugyanígy járok el, a maradék csokoládé 2/3-ával kikenem a formát, hűtés, töltelék, 1/3-dal befedés, hűtés…

24 darab lesz belőle.

2010. december 16., csütörtök

GUSTO BURGER & CAFE

IMG_6471

Két napja jött egy email, hogy szívesen látnak a GUSTO nyitás előtti napján, mint bloggert, hogy teszteljem az éttermet. Szoktam gyorsétteremben enni (inkább a reményeim szerint ellenőrzött minőségű hamburger, mint a fél napja újramelegített ocsmány rántásos főzelék), és itthon is készítettem már többféle hamburgert. ráadásul megjelöltem párat a szakácskönyvekben, hogy akkor ezt még ki kéne próbálni.

A tapasztalataim vegyesek, volt ami nagyon tetszett, és volt, ami kevésbé. A sajtóanyagban a következő képpen emlegették a helyet: “quality local fastfood” és minőség kompromisszumok nélkül. Ja és “kézműves” süteményeket” és “kávéházi reggelit” is kínálnak. Hát oké, a kézműves sütemény lényegesen jobban hangzik nekem mint a “házias”, mert azok szoktak nekem az ehetetlen kategóriába esni. Ráadásul idén elképesztő mennyiségű cukrászdai süteményt kóstoltunk végig az esküvő apropóján, úgy gondolom, be tudom lőni a szintet.

Szóval kóstolás, Dorkával mentünk, aki nem egy nagy gyorsétterem-látogató, szóval szerintem ideális tesztpartner, ráadásul az édes-sós megítélésünk is eltérő.

Maga a hely két szintes, felül is van ételkiadó pult, a mosdók is fent vannak (liftet nem láttam, és a pelenkázó sem rémlik, de annak kell lennie valahol). a lépcső leginkább az újabb lakóházak lépcsőjére emlékeztet, nekem ilyen helyre kicsit meredek, ráadásul magas is a földszint, felcipelni rajta egy babakocsit óriási szívás. A dizájn a mostanság szokásos barna fa- némi zöld, soha rosszabb divatot. Ja és fent lehet dohányozni is, persze a dohányfüstöt soha nem sikerül sehol sem maradéktalanul elszívni (kb. olyan szellőzés kéne hozzá, mint ami egy steril műtőben van), szóval nemdohányzóknak erősen ajánlott az alsó szint (ahova viszont nem száll le a füst, mert nincs galéria, és a lépcsőben is van pár forduló).

IMG_6472

IMG_6473

a képeken nem a valós árak szerepelnek

Akkor nézzük az én prekoncepcióimat, a süteményre nagyon kíváncsi voltam, hogy mennyire műanyag, tapad fel stb, mostanság legtöbbször csirkés szendvicset eszem ilyen helyen, és vannak-e speciálisabb fajták, vagy esetleg a szokásos szendvics meg van-e “tekerve” kicsit. mondok példákat, az angol szakácskönyvekben (vagy a goodfoodoldalán is) gyakran van 1-2 burger recept, érdemes ezeket átbogarászni kicsit. Amik hirtelen eszembe jutnak: egyenzsömle helyett ciabatta, vagy ropogós magos buci, a szósz is túlléphet a majonéz-ketchup-mustár trión, mentás joghurtos szósz, guacamole stb. Néha vannak olyan szezonális ajánlatok a McDonaldsban amikre illenek ezek a “feltételek” szerintem azok a legjobb szendvicseik. De olyan receptem is van, amelyikben aszalt sárgabarack van a darált sertéshús közé keverve, meg kéksajt van a marhahúsban... Szóval el lehet rugaszkodni a szokásos konformizált ízektől. És meg akartam tudni, hogy hogy állnak a tejtermékek használatával, mert hugi nagy bánata, hogy még egy hasábburgonyát sem ehet az amcsiknál, mert mindenben laktóz van.

Nem lehetett a teljes kínálatot kérni tegnap, így Dorka nagy bánatára homály maradt a saslik és a shake is.

Persze az általam fentebb vázolt egzotikusabb burgerek nincsenek, van valami lazacos szendvics, de nem eszem halat, szóval az felejtős.

IMG_6475

Akkor nézzük, hogy miket ettünk:

csirkés szendvics

Méretre akkora szerintem mint a whopper, a szósz jellegtelen, valami majonéz alapú, de voltak benne kis zöld izék, nyilván zöldfűszer, paradicsom, jégsaláta, én kicsit többet elbírtam volna mindkettőből.

IMG_6476

burgonya

ez nálam abszolút ötös, nem túl sós (Dorkának sótlan), ropogósabb, jobb állagú, mint a két amerikainál. Állítólag nem tartalmaz tejszármazékot, csak burgonya megsütve. Plusszpont huginál.

hagymakarika

Szerintem a szokásos, nekem az egész műfaj túl nehéz ahhoz, hogy magában ropogtassam, de Dorkáéból megkóstoltam egyet.

tea

Mivel kezdtem bekómálni, teát kértem a kajához, az jó, hogy van méz, cukor és citrom is, az kevésbé, hogy nincs egy doboz, amiből tudnák az eladók kínálni. Az meg szintén furcsa, hogy ahol reggelit is kínálnak, hogy nincs se earl gray, se english breakfast.

kávé

nem vagyok nagy kávéivó, de a fánkhoz ittam egy tejeskávét (ami a szokásos kanalasaljú szívószálas, gömbtetejű pohárban érkezett, nem a csőrös babapohárból). Nem vagyok nagy kávéivó, Dorkának is ízlett a saját kávéja, ezt igazából Levivel kéne tesztelni, ő a nagy kávézós. Gondolom illy lehet a cucc, mert a cukor illy-s zacsiban volt.

feketeerdő torta

kis szögletes műanyagdobozban érkezett, bele volt csomagolva a villa is, és külsőre nem nézett ki egyáltalán “kézművesnek”. Mérnöki pontossággal belőtt ferde vonalak a krém metszetében, a meggyes rész is hab, csak meggyel ízesítve, nem meggyzselé. A dekoráció egy vékony csík meggyleves hab, semmi kandírozott meggy, meg csokidara és társai. Ettem pár rémes feketeerdő tortát idén, ez a mezőny jó részét veri, ízre sokkal jobb, mint a külvárosi cukrászdák jópár példánya. A hab nem tapadt fel a szájpadlásomra, a csokis hab kellően csokis/kakaós volt, és egy darab meggyel is találkoztam útközben. Dorkának is tetszett, a süti átment a vizsgán.

saláta

Dorka valami grillezett csirkés salátát evett, állítása szerint teljesen rendben volt a hús, megfelelő volt az állaga, és nem volt agyonfűszerezve sem szerencsére.

fánk

Van csomagolt, és olyan is, amit egy papírszalvétában a hűtő(?) pultból kap az ember. Mindkettőt kipróbáltuk, én a hűtőpultosat – kicsit olvadt volt a csoki, és valami dekorcukrot elbírt volna, amúgy a szokásos gyorséttermi fánk szint-, Dorka a csomagoltat – ezen volt dekorcukor, ahogy elnéztem hidegebb is volt, de a csomagolás pár perces böngészése után, semmit sem tudtunk meg róla magyarul, és valószínűsítem, hogy nem itt készült.(local! ugyebár, fánkot még én is tudok sütni, olyat is, ami nem csak 5 percig, tűzforrón jó). A rózsaszín tetejűről a pénztáros csaj azt mondta, hogy még nem tudták eldönteni, hogy málnás vagy epres.

Vannak egyébként vicces tételek az étlapon, túrógombóc, somlói torta, szerintem más is volt, de most ez jutott eszembe. Ja valami cool milk.

Persze a zsömlében van tej (mondjuk ha a lidl tud forgalmazni egyen hamburger zsömlét laktóz nélkül, akkor ez másnak miért nem sikerül?), állítólag a hagymakarika és a garnélafalatok is laktózmentesek, szóval a panírban elvileg nincs.

Pár órával később érezhető előnye volt a helynek, hogy 1. nem ittam meg délután extra 2 liter vizet, az amcsiktól mindig rám tör a szomjanhalás 2. és ezt nem tudom másképp megfogalmazni, és az a fajta vagyok, akinek nem kell sok ahhoz, hogy órákon át visszajöjjenek az ízesített büfikék, na ez most nem volt.

Azt ma olvastam, hogy az árakat a beharangozóval ellentétben a multik fölé pozícionálták, ami szerintem nem a legjobb döntés, mert bár a kevesebb só, és csökkentett utóhatások miatt jobb mint a “nagyok”, ezért nem biztos hogy hajlandó vagyok többet is fizetni. Pláne úgy, hogy Pepsi van, amiből a light rémes, és a többieknél gyakran vannak izgalmasabb kombinációjú szezonális ajánlatok. Ettől függetlenül valószínűleg meg fogjuk vizsgálni Levivel is a helyet, ha arra járunk.

UPDATE – Dorka (aki nálam jobban ért a PR-hoz) megdobott a véleményével, álljon itt az is, maximálisan egyetértek vele, és így legalább színesebb/széleskörűbb a beszámoló.

hát akkor álljon itt néhány mondat a "megnyitóról" pr részről is, elvégre ne csak az építész szakma képviseltesse magát a lépcsőkön keresztül. :)

1) alapvetően nem igazán volt világos az esemény koncepciója: az ugyan jó ötlet, hogy gasztrobloggereket is hívjanak a sajtósokon kívül (a web2 térnyerése nem elhanyagolható), de szerepük nemigen volt tisztázott.

az odáig rendben van, hogy előszórjuk az információt majd invitáljuk a kedves delikvenst hogy aztán beszámoljon a blogján (beetetünk, majd bedobjuk a csalit is), de ha a folyamat első része hiányos, helyi kommunikáció híján csak egy ingyen "ebéddel" távozott az ember - és felteszem, nem a közszolgálat volt a szervezők elsődleges célja.

rendben van, nem kell nagy felhajtás, nem is az az esemény célja, de praktikus lett volna egy helyi gyorstalpaló az étterem üzletpolitikájáról.

2) öröm az ürömben, hogy hivatalos beszédek híján a vezetőség jelen lévő tagjai nem zárkóztak el a felmerülő kérdések elől.

sajnálatos módon, ennek eredményeképp az eseménynek azonban így kicsit sajtótájékoztató színezete kerekedett.

ami önmagában még nem lenne feltétlen baj, de a körülmények jelen esetben nem igazodtak ehhez: a résztvevő vagy evett vagy kérdezett, opcionális esetben mindezt egyszerre (mint ahogy azt némely "celeb" jól bemutatta).

3) de ha már szóba kerültek a "sztárvendégek", azt is illene megjegyezni, hogy kiválasztásukban inkább a "ki kit ismer", illetve a "ki ért rá", mintsem a "ki ért hozzá" logika tükröződött.

az ország gasztrokibicének leszervezése még csak-csak érthető, de a többi meghívottat max. csak az étkezés szeretete hozhatta az intézménybe a juttatásokon túl.

kíváncsi lennék az eseményt követő sajtófigyelési eredményekre, félek, a "celebek" személyében dönthettek volna jobban is.

(azt már hozzá se kell tennem, hogy ez az ő helyszíni szereplésükre is igaz: résztvevőként körülbelül annyira hatódtam meg jelenlétüktől (és hogy láthattam őket enni, hisz ennél több szerepük nemigen volt), mint mikor hazafelé szabó istvánnal utaztam egy metrón.)

4) az esemény számos egyéb pontjára szintúgy igaz volt a felkészületlenség/átgondolatlanság:

- az alkalmazottak nemigen voltak tisztában a termékek megjelenésével, milyenségével és általában azok összetevőivel

- sajnálatos tény, hogy a beharangozott ételek nem mindegyike volt elérhető egy nappal a nyitás előtt

- a helyszín nem volt teljesen előkészítve a rendezvény lebonyolítására (a helyiség kissé alulfűtött maradt mindvégig)

- nem volt megfelelő csatornája a helyszíni visszajelzéseknek, s ez a továbbiakra nézve is igaz. az esemény tulajdonképp azon a feltevésen alapult, hogy mindenki "nyilván" reagál majd valamilyen formában valamely médiumon keresztül - és ugyebár ez nem épp kalkulálható.

- nem volt give-away present. kár, mert nem állt volna semmiből, mondjuk az amúgy is beraktározott csomagolt fánkok közül kinek-kinek egyet a kezébe nyomni távozáskor, hogy az esemény hosszabb távon is rögzüljön a résztvevő tudatában.

összességében tehát azt mondanám, voltak jó elgondolások, de a megvalósítás több ponton is hibázott. nem volt ugyan balul sikerült az esemény, de pr szempontból lehetett volna sikeresebb is.

állítom, hogy többen voltak, akik csak "ettek egy jót" "jó társaságban", független a helyszíntől.

még az is lehet, hogy én is közéjük tartozom.

köszönöm a meghívást.

2. blogszületésnap

imagekép innen

Már megint sikerült több nap késéssel realizálnom, hogy újra eltelt egy év a blog indítása óta. Azt nem jelentem ki, hogy ez most már mindig így lesz, de jelenleg elég konstansnak tűnik. Mentségemre szóljon, hogy nem tudok számokat megjegyezni, a telefonszámom memorizálása is hosszas mantrázás és agyzsibbasztás eredménye.

Még sok hasonlót és stb., remélem aki eddig olvasott, eztán is megtartja a jó szokását, és újabbakkal is bővül a közönségem. A 100. rendszeres olvasó is közeledik. lehet, hogy akkor tartok valami nyereményjátékot vagy ilyesmi, még agyalok a dolgon (leginkább a díjon).

Tegnap gyorsétterem-bemutatón voltam, hamarosan megírom az élményeket. Eléggé meglepődtem amikor megkaptam a meghívót, a tapasztalatok vegyesek, részben a magas elvárásaim miatt.

Szóval hurrá jéhú csakígytovább…

2010. december 15., szerda

Almás-sajtos szendvicskrém


A képen nem teljesen az van, mint a leírás (bár a hozzávalók stimmelnek), mert az én egy fős adagomhoz nem volt kedvem elővenni a masinát. De nem érdemes elcsalni az almareszelést, mert ez egy roppant instabil konstrukció volt, jobb rendesen, krémnek összekeverve.
Hozzávalók:
  • zöld alma
  • reszelt sajt
  • majonéz
  • citromlé
  • (tejföl)
Az alma magházát kivágom (meghámozni nem kell), lereszelem kislyukú reszelőn, meglocsolom pár csepp citromlével. Összekeverem a reszelt sajttal, és kevés majonézzel (vagy majonéz és tejföl keverékével). Nem kell folyós legyen, csak annyi majonéz kell, hogy összeálljon. Kenyérre/kiflire kenem.

2010. december 13., hétfő

Sütőtökös whoopie pie

Avagy sütőtökös “juhé süti” – a történetről bővebben itt. Levinek készült a hihetetlenül lelombozó szombati dolgozás “örömére”. Nála mondjuk minden süti “juhé” (folyamatosan édességfüggőnek állítom be a blogon, ami…. hmm….. igaz :-), de amíg ilyen sovány tömje csak a sütit, kap elég zöldséget mellé), de ez minden szempontból. A neve is az, meg juhé végre elfogyott a sült tök maradéka a hűtőből, és juhé én ezt nem szeretem, legalább nem hizlalom magam tovább.

Nem lettek túl szabályosak, de este fél 10-kor én már csak erre vagyok képes. Állítólag finom, és az a fontos…

Hozzávalók:

a tésztához:

  • 2 csésze liszt
  • 1 csésze sült sütőtök
  • 1 teáskanál sütőpor
  • 1 teáskanál szódabikarbóna
  • 3/4 csésze cukor
  • 2 tojás
  • 8 dkg vaj
  • mézeskalács-fűszer
  • fahéj
  • 1 teáskanál vanília-kivonat

a töltelékhez:

  • 25 dkg sovány túró
  • vaj
  • cukor
  • 1 teáskanál vanília-kivonat

Egy tálban összekeverem a lisztet, a fűszereket, a sütőport és a szódabikarbónát, egy másikban pedig habosra keverem a vajat a cukorral. A cukros vajhoz adom a tojásokat, és alaposan összekeverem. Hozzáadom a sütőtököt és a vanília-kivonatot, majd több részletben beledolgozom a lisztes keveréket. Sütőpapírral bélelt tepsibe kanál (vagy habzsák) segítségével kis kupacokat teszek, és előmelegített sütőben, 180 fokon (légkeveréssel) 10-12 perc alatt megsütöm a korongokat. A töltelékhez a túróhoz 2-3 diónyi puha vajat keverek, vanília-kivonattal és némi cukorral ízesítem. Két-két kihűlt korongot összeragasztok a krémmel.

Memória játék – Lilla &Levi co.


Tádám…(dobpergés, fanfár & co.), végre elkészült a memória játékom, tessék kipróbálni, 3 nehézségi fokozata van, gyümölcsöket kell benne összepárosítani. Én rajzoltam az egészet, meg animáltam a forgásokat stb, és Levi tolta be alá a kódot, hogy memóriaként működjön. Akinél nem jelenik meg, telepítse a silverlight plugint (olyan mint a flash csak a microsoft csinálja) és pár másodperc múlva lehet forgatni a lapokat.

Most állati büszke vagyok magunkra meg minden.

2010. december 12., vasárnap

Taco saláta

Még mindig a reader’s digest könyvből, most egy húsos ételt választottam. Nem tudok erre jobb kifejezést, mint egészséges-guilty/comfort food. Ha valaki vállalja, hogy sok kis dobozkát visz, még munkahelyre is lehet vinni (én a cikkekre vágott avokádót összekevertem a tejföllel, hogy mérsékeljem kicsit  a csomagok számát). Hamar készen van, és anélkül egészséges, hogy 10 perc múlva újra éhes lenne tőle az ember, és nem lenne benne semmi élvezeti forrás.

A könyv nem írt bele babot, de több hússal dolgozott, úgy elvileg 479 kcal adagonként, úgyhogy az én változtatásommal, sem térhet el ettől jelentősen.

Hozzávalók:

  • 30 dkg sovány darált marhahús
  • 1 hagyma (vagy lilahagyma)
  • 3-4 nagy paradicsom
  • 1 kis sűrített paradicsom-konzerv
  • 1 fél pohár vörösbor
  • 1 vörös vesebab konzerv
  • 1 evőkanál olaj
  • chili, só, bors
  • 1 citrom leve
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 2 avokádó
  • 1 teáskanál szárított oregánó
  • 4 evőkanál sovány tejföl (ez az én extrám, szerintem nagyon jó rá)
  • 15-20 dkg saláta
  • 7,5 dkg tortillachipsz

Az olajon pár percig sütöm a darált húst, majd hozzáadom a felkarikázott hagymát és az apróra vágott fokhagymát. Felöntöm a borral és a sűrített paradicsommal, és fedő alatt kb. 20 percig főzöm. Sóval, borssal, chilivel, citromlével oregánóval fűszerezem, belekeverem a lecsöpögtetett babot, és a felkockázott paradicsomot, és addig főzöm, amíg a  zöldségek is átmelegszenek. Tálaláskor a forró ragut a tányér közepére szedem, mellé salátát pakolok, avokádó cikkeket fektetek rá, és tejfölt kanalazok a közepére, és a chipsszel tálalom.

4 fős adag, adagonként 600 kcal alatt.

2010. december 11., szombat

Isler–‘nut free’


Szóval olajos-mag mentes isler. Ami persze nyilvánvalóan csalás, de sikerült igazán hozzám illő társat találni. Még allergia-szempontból is. Nálunk ugyanis MINDENKI asztmás és/vagy allergiás és/vagy ekcémás. Még a kutya is. Ezért ritkán kap csak csirkét, mert attól rosszabbodnak a kiütései, ez elég vicces azért (különösen a 101 kiskutya vonatkozó részének ismeretében, hogy a kutya olyan mint a gazdája), és sikerült egy nem csupa-allergia család egyetlen asztmás-allergiás sarját kifognom. Szóval allergia, van nálunk minden, klasszikus felnőtt, stresszre előjövő ekcéma (amikor bereped a külső szemzug bőre, na az baromira tud fájni), pollenallergia, nálam nem tudjuk hogy mitől, de egész éves orrfolyás (én tudom mitől, a génektől, ilyen az egész családom), lehet, hogy gyógyszerallergia (februárban kiderül), és amiről a blog szól: ételallergia. Nálam felejtős a savanyú káposzta & co., és időnként viszketek a paradicsomtól, és nagyon kis mértékben tudom csak tolerálni az élesztőt, Levi pedig kicsit jobban bírja az élesztőt, és allergiás minden olajos magra a máktól a kókuszig. Kicsit sunnyogós a drága, mert a diót bevallja évek óta, ott pár molekula elég a hatáshoz, kerüli is, de a többit csak mostanság kezdte mondogatni, hogy a kókusz is rossz kicsit, meg a mák is meg minden. Remek.
Ja és ha összejövünk hugival, akkor már a laktózt is kerülni kell. :-)
Szóval isler, mandula/dió helyett mandula-aromával. Nagyon finom egyébként, akár rögtön el lehet kezdeni pusztítani, jól kezelhető a tészta, ajánlom mindenkinek.
Hozzávalók:
a tésztához:
  • 40 dkg liszt
  • 15 dkg vaj
  • 15 dkg porcukor
  • 2 tojássárgája
  • 5 g mandulaaroma (nem zöld és nem keserű, a dr oetkernek van ilyenje kis palackban, régen ampulla volt)
  • 1-2 evőkanál tejföl
  • 1 csomag sütőpor
  • 1 teáskanál vanília-kivonat
az összeállításhoz:
  • lekvár (nálam ribizli-málna)
  • 10-15 dkg étcsokoládé
A tészta hozzávalóiból omlós tésztát gyúrok, és fóliába csomagolva kb. 30 perce beteszem a hűtőbe. Közben előmelegítem a sütőt 180 fokra (légkeveréssel), és két tepsit kibélelek sütőpapírral. A tésztát kb. 3 mm vastagra nyújtom, kis köröket szúrok ki belőle, és 10-12 perc alatt megsütöm őket. Miután kihűltek, kettőt-kettőt lekvárral összeragasztok, és a tetejüket bekenem olvasztott csokoládéval.

2010. december 10., péntek

Tojásos rakott zöldség

Még mindig Főzzünk könyvből, most egy kölcsön-könyvből főztem, reader’s digest – könnyű ételek a rohanó hétköznapokra. Hatalmas könyv, kb. mint egy enciklopédia, halas, tésztás, húsos stb. fejezetekkel, szóval klasszikus felépítést követ. elég sok dolgot bejelöltem benne, mint kipróbálandót, eddig kettőnél tartok, mindkettő nagyon finom volt, és tényleg gyorsan elkészült. A könyv elején mindenféle tippek vannak, pucolás, tárolás, mik legyenek otthon, eltarthatóság stb., és a legtöbb receptnél megad variációkat, továbbfejlesztési lehetőségeket is. Nem dolgozik nagyon extra alapanyagokkal (mondjuk a felhasznált halakról nem tudok nyilatkozni, azt a fejezetet átlapoztam, viszont pozitívum, hogy hal sem bámul az arcomba az oldalakról).

Hozzávalók:

  • 1 kg zöldség (lehet mirelit keverék is), nálam ez a következőkből állt: karfiol, sárgarépa, paszternák, cukkini
  • 2 tojás
  • 2 dl tejszín
  • 12-15 dkg sovány reszelt sajt
  • 15 dkg kolozsvári szalonna (opcionális)
  • 2 evőkanál durvára vágott sósmogyoró

Egy fazékban vizet forralok, és ha felforrt a víz, beledobom a megtisztított, karikákra vágott sárgarépát és paszternákot. Két perc főzés után a rózsákra szedett karfiolt is a főzővízbe teszem, 8 percig együtt főzöm őket, majd leszűröm. A tojásokat villával felverem, összekeverem a tejszínnel, és a sajt kétharmadával. A szalonnát csíkokra vágom, és megsütöm. A szalonnát (a zsírja nélkül), a tojásos tejszínt és a kockákra vágott cukkinit a lecsöpögtetett zöldséghez keverem, és az egészet egy tűzálló tálba teszem. A tetejére szórom a maradék sajtot és a mogyorót, és előmelegített sütőben, 200 fokon (légkeveréssel) kb. 15 percig sütöm.

4 fős adag. Adagonként kb. 640 kcal és 20 g szénhidrát.

2010. december 8., szerda

Meggyes-mákos benyomott keksz

Még mindig thumbprint cookie :-) és még mindig nem untam meg. Van még pár kombináció a fejemben ezügyben. Ms Poppy közzé tett nemrégen egy felhívást, hogy süssünk-főzzünk könyvből.

Én meglehetősen gyakran szoktam könyvből/alapján alkotni. Aztán persze a legritkább esetben tartom be az utasításokat a-tól z-ig. Nem vagyok az a fajta, aki megáll 12-kor a hűtő előtt, hogy akkor mi is legyen az ebéd. Sőt igazából még szemlélődőként is idegesít ez kicsit. Négy négyzetméteres konyhával, pult alatti hűtővel (benne a 19 literes fagyasztóval) nem halmoz fel az ember friss cuccokból túl nagy mennyiséget, hogy jajj majd lesz belőle valami. Van azért pár előnye a kis lakásnak, rendet kell tartani (szerintem ebben nagyjából jók vagyunk), mert nincs hova elsuvasztani a dzsuvát – éppen csak nem látszik az ágyból a mosatlan edény a mosogatóban. Szelektálás, nincsen pince/tároló/gardrób stb. ahol a sok semmirenemjódeeltesszükmerthátha szarságot lehet kerülgetni. (Mondjuk anyám a 150 m2-en is nagy kidobó, nyilván számítanak a gének is.) És végül, ami a kiindulópont volt, rendszer kell a főzésben és a vásárlásban. Heti egy nagybevásárlással és részletes menütervvel nyomjuk, és meglehetősen jól beválik a dolog. És ehhez nekem kell a szakácskönyv armada.

Ezt a kekszet Lajos Mari 66 adventi sütemény című könyve alapján sütöttem, néhány változtatással. A lekvárt sütés előtt beletettem a mélyedésekbe (és szilva helyett meggyet használtam), valamint kisebb adag tésztával dolgoztam (a csökkentett mennyiséget fogom megadni). Több dolgot is megsütöttem már a könyvből, nagyrészt linzereket, de ebből tanultunk meg anyámmal piskótatekercset sütni. Klasszikusok vannak benne a narancsos fatörzstől, aprósüteményeken, habcsókokon át karácsonyi kelttésztákig. Szerintem hagyományos karácsonyi sütiskönyvnek kiváló.

Hozzávalók:

  • 25 dkg vaj
  • 10 dkg vaníliás porcukor
  • 10 dkg darált mák
  • 30 dkg liszt
  • 1 tojás
  • meggylekvár

A puha vajat habosra keverem a cukorral, majd beledolgozom a  tojást. (a vajpuhításra rá szoktam kicsit segíteni a mikróban). Néhány részletben belekeverem a lisztet és a mákot, és kb. 30 percre beteszem a hűtőbe. Egy tepsit kibélelek sütőpapírral, és a sütőt előmelegítem 180 fokra. a masszából kis diónyi golyókat formázok, a tepsibe teszem, kicsit ellapítom és az ujjammal mélyedést nyomok beléjük. Sütés közben nőni fognak, legyen köztük elég hely (a maradék tésztát mindig visszateszem a hűtőbe). egy kiskanállal lekvárt teszek a mélyedésekbe és kb. 20 perc alatt megsütöm a kekszeket.

kb. 2,5 tepsinyi lesz belőle.

2010. december 6., hétfő

Mangós-currys tortillatekercs


A kedvenc főzős újságomból, az Ínyencből van a recept, nem is kellett változtatni semmin (illetve én kicsit kevesebb húst tettem bele, mert ennyi hús volt a fagyasztóban, és több újhagymát, mert mit csinálok a maradék 1-2-vel). Szeretem az ilyen zöldséges szendvics-szerű dolgokat, mert azért a szendvics inkább ez és nem a párizsival, trappista szerű cuccal, állott paprikával megrakott szétesős/mállós zsömle az iskolai büfében.
Hozzávalók:
  • 2 tortilla-lap
  • 15 dkg darált hús
  • fél doboz kukoricakonzerv
  • curry
  • mangó-szósz/chutney
  • 1 csokor újhagyma
  • saláta
  • olaj
Kevés olajon pár percig pirítom a húst, majd hozzáadom a felkarikázott újhagymát, még pár percig sütöm, majd mangó szósszal és curryvel ízesítem. Belekeverem a lecsöpögtetett kukoricát, összeforralom, és elosztom két megmelegített tortilla-lapon. Salátát pakolok rá, feltekerem, és a könnyebb fogyaszthatóság érdekében alufóliába tekerve tálalom.
2 fős adag. Adagonként kb. 540 kcal és 42 g szénhidrát.

2010. december 3., péntek

Pestos rizstorta & sült rizsgolyók

Megint nem hallgattam a belső hangra, pedig kellett volna. Már amikor kimértem a 35 dkg rizst, rettentő soknak tűnt, sosem szoktam ennyit beletenni egy 4 adagos rizottóba, de miután megfőtt… Miután 2x ettünk belőle, és még mindig egy csomó volt belőle, új köntösbe kellett csomagoljam. Még egy tojás, kevés vaj, golyó formázgatás, zsemlemorzsa, és gyors olajban sütés. Arra jutottam, hogy gyakrabban is süthetnék rizotto-golyókat.

Valamint egy ponton változtattam, a sütőben sütöttem meg a rizst, nem serpenyőben,a  tányérral-átfordítom módszerrel, mert tisztában vagyok vele, hogy nekem az halálra ítélt dolog, valamint a legnagyobb serpenyőmbe sem fért volna bele.

Hozzávalók:

  • 1 nagy póréhagyma
  • olaj
  • 1 pohár fehérbor
  • víz/zöldségalaplé
  • 1 mozzarella golyó (12 dkg)
  • 35 dkg rizs
  • 2 tojás
  • 10 dkg pesto

a tálaláshoz:

  • paradicsomszósz

az újrahasznosításhoz:

  • 1 tojás
  • 1-2 diónyi vaj
  • olaj a sütéshez
  • zsemlemorzsa

A felszeletelt póréhagymát kevés olajon pár percig sütöm, majd hozzáadom a rizst, átforgatom, és hozzáöntöm a bort. Miután beszívta az összes bort, elkezdek alaplevet/vizet adagolni hozzá, és mint egy rizottót, megfőzöm. Belekeverem a pestot, ha szükséges, kicsit megsózom, és hozzáadom a felvert tojásokat. A felét egy tűzálló tálba simítom, megpakolom mozzarella szeletekkel, és beborítom a maradék rizzsel. Forró sütőben, alsó-felső sütéssel pár percig sütöm (az lenne a jó, ha megpirulna alul-felül, de az lehet, hogy csak a serpenyős módszerrel érhető el). Paradicsomszósszal tálalom.

kb. 6 adag.

Nekünk közel a harmada megmaradt, és golyóként végezte:

A rizst egy mikrózható keverőtálba teszem, és kicsit megmelegítem, belekeverem a vajat, egy tojást, és diónyi golyókat formázok belőle. A rizsgolyókat zsemlemorzsába forgatom, és forró olajban megsütöm. Magában vagy paradicsommártással tálalom.

2010. december 2., csütörtök

Crème brûlée aka égetett krém

IMG_6380

Szakácsfáklya helyett 190g-os gáz forrasztó pisztoly/lámpa akármivel. Mert nekünk “csak” ez utóbbi van. Majd megszerzem a receptet, és már tervezzük a kókuszos-meggyes változatot. :-)

2010. november 30., kedd

Paszternák-krémleves


A recept eredetije a GoodFood-on van, de ott a szerzőt, hmmm…. elragadtatták kicsit az érzelmei. Amit a petrezselyem résszel művel, az tipikusan az amit én élből kihagyok. Nyilván az én lelkesedésemmel van probléma, de este fél 10kor tutira nem állok neki 2x blansírozni petrezselymet. A leves amúgy nagyon jó, így már kezelhetőbb az idő és az edény igénye is. Lehet, hogy beszavazom dec. 25-re anyámékhoz.
Hozzávalók:
  • 50 dkg paszternák
  • olaj
  • 3 dl víz/zöldségalaplé
  • 1 hagyma
  • 3 dl tej
  • 1 dl tejszín
  • apróra vágott petrezselyem
  • só, bors
  • 1 nagy/2 kicsi babérlevél
Kb. 10-12 dkg (azaz 1 nagy) paszternákot félre teszek, a többit meghámozom és felkockázom. Egy fazékban kevés olajat hevítek, pár percig párolom rajta az apróra vágott hagymát, majd hozzáadom a paszternákot. Átforgatom, és felöntöm az alaplével (vízzel) és a tejjel. Beledobom a babérlevelet, és fedő alatt, kis lángon nagyon puhára főzöm. Kiszedem belőle a babérlevelet, összeturmixolom (ha szükséges adok még hozzá tejet/vizet), sózom, borsozom és melegen tartom. A maradék paszternákot is megpucolom, nagyon apróra vágom, két percig főzöm, majd leszűröm, és teflonserpenyőben, kevés olajon megsütöm. A tejszínt nem túl kemény habbá verem, és sok apróra vágott petrezselymet keverek bele. Tálaláskor a leves tetejére petrezselymes habot teszek, és megszórom a pirított paszternákkal.
3 fős adag.

2010. november 29., hétfő

Gombakrémleves

Hozzávalók:

  • 50 dkg gomba
  • olaj
  • 1 hagyma
  • 1-2 zellerszár
  • víz/zöldségalaplé
  • tejföl/tejszín
  • 1 pohár fehérbor
  • reszelt sajt
  • petrezselyem
  • só, bors
  • (extra: szárított vargánya stb.)

Kevés olajon pár percig sütöm az apróra vágott hagymát, majd hozzáadom a felkarikázott zellert és a felszeletelt gomba 2/3-át. Pár percig sütöm, majd hozzáöntöm a bort, némi alaplevet és fedő alatt 10 percig főzöm. Közben elkészítem a sajtchipset, egy tepsit kibélelek sütőpapírral, reszelt keménysajtból kis kupacokat teszek rá, és előmelegített, forró sütőben pár percig sütöm. A maradék gombát egy serpenyőben, kevés olajon nagy lángon jól megpirítom. A levest leveszem a tűzhelyről, kicsit hűlni hagyom, összeturmixolom, kb. 2 dl tejfölt vagy tejszínt adok hozzá, sózom, borsozom, és összeforralom. A levest a pirított gombával, sajtchipsszel és apróra vágott petrezselyemmel megszórva tálalom (ez utóbbit bele is lehet keverni).

3 fős adag.

2010. november 27., szombat

Adventi koszorú 2010

Még mindig festett-préselt papírgolyókban utazom, mint tavaly is. Szeretem, hogy egyszerűen mindenféle színt meg textúrát adhatok neki, attól függően, hogy milyen festéket vagy csillámport választok. Idén fehér csillámpor-halványrózsaszín festék-metál sötétlila festék (hú ez nagyon szép, valamit kell még csinálnom, amire kenhetem). Mivel annyi volt idén a megrendelői (aka apai-anyai) óhaj, hogy legyen rajta hagyományos lila-rózsaszín szalag. Hát van szalag, meg lila is meg rózsaszín is, de nem a hagyományos masnis formában. A vékony szalagok sehogy sem álltak meg,m bárhogy csavargattam őket. egy “rendes” szép masnihoz drótszélű kell, olyanból viszont nem találtam megfelelőt (azaz ugyanolyat rózsaszínben és lilában). Maradt ez a betűzködős módszer. Szerintem menő lett :-)
Már körvonalazódik bennem két nem golyós, újabb megoldás. Na majd jövőre.

Hozzávalók:
  • szalma alap
  • műhó spray
  • hobby (vagy fa-) ragasztó
  • fogpiszkálók
  • doboz/hungarocell
  • gombostű
  • vastag drót
  • gyertya
  • festék
  • csillámpor
  • szalag (4x2 métert használtam fel, 3x2 m lilát és 1x2 m rózsaszínt)
  • préselt papírgolyók
A golyókba 1-1 félbetört fogpiszkálót ragasztok (hegyes véggel kifelé), és a dobozra lyukakat szúrok (elektroműszerész csavarhúzóval vagy bőrvágó ollóval). A golyókat vegyesen befestem vagy bekenem ragasztóval és megforgatom csillámporban. A száradó golyókat a dobozba szúrom. A festettek két réteget kapnak, hogy szép fényesek legyenek. A koszorút befújom hósprayvel, és megvárom, hogy megszáradjon. A gyertyákat 1-1 vastag dróttal (én falban használatos 3 fázisú rézdrótot használtam, egy sniccerrel leválasztottam róla a műanyagot, aztán csípőfogóval méretre vágtam) a koszorúba nyomom. A gyertyák körül elosztom a golyókat – én mindegyik mellé tettem minden színből, de lehet úgy is, hogy lilából 3x annyi van, mint rózsaszínből, és akkor a lila szalagok mellett csak lila golyó lesz). A szalagokat 12,5 cm-es darabokra vágom, mindet 1-1 gombostűre applikálom (mindenféle fodrokat és huplikat képezve) és a golyók közé szúrom őket. Három gyertyához csak lilát, egyhez csak rózsaszínt.
ennyi. meg aztán 2 hétig bárhol lehet csillámpor.

2010. november 26., péntek

Gesztenyés benyomott keksz


A múltkori lekváros-mandulás ‘thumbprint cookie’ volt az alap, kicsit változtattam a tésztán, és lekvár helyett gesztenyekrém került bele. A nem reprezentatív kóstoltatásom eredménye, hogy extrém édesszájúak tehetnek bele még cukrot (és hogy nagyon jól megy mellé a friss – jelen esetben felolvasztott mirelit – meggy).
Hozzávalók:
a tésztához:
  • 25 dkg liszt
  • 8,5 dkg porcukor
  • fél kávéskanál szódabikarbóna
  • 20 dkg puha vaj
  • 1-2 evőkanál tejföl
  • 1 teáskanál vanília-kivonat
  • csokoládé-lapocskák
  • 1 tojás
a töltelékhez:
  • fél csomag gesztenyemassza
  • kb. 1 dl tejszín
A vajat habosra keverem a cukorral, majd hozzáadom a vanília-kivonatot és a tojást. Több részletben belekeverem a szódabikarbónával elkevert lisztet, 1-2 evőkanálnyi tejföllel lazítom, és kb. 2 maréknyi csokoládé-lapocskát keverek bele. Fél órára beteszem a hűtőbe. A gesztenyemasszát átnyomom a burgonyanyomón, és annyi tejszínt adok hozzá, hogy krémes legyen. A sütőt előmelegítem 180 fokra (légkeveréssel) és egy tepsit kibélelek sütőpapírral. A tésztából kb. 2,5 cm átmérőjű golyókat formázok, és 5-6 cm-re egymástól a tepsibe rakom (a maradék tésztát felhasználásig a hűtőbe teszem). A golyókat kicsit ellapítom, és nedves ujjal mélyedést nyomok beléjük. A mélyedéseket púposan megpakolom a gesztenyekrémmel, és kb. 25 perc alatt megsütöm a kekszeket.
kb. 2 tepsinyi adag.

2010. november 24., szerda

Kakaós krémsajttorta

Minimális kommenttel: ‘úá’ és  habos-kókuszos-kakaós túrókrém állati jó. Már egy ideje gondolkoztam azon, hogy miért mindig túrós-mazsolás, meg túrós-citromos/citrusos (egyik sem kedvenc), és miért van, hogy a túró-csoki csak a rudiban ‘oké’. Aztán szembejött ez a krémsajttorta, és olyan megnyugtató volt, hogy ez nem csak az én kattanásom, hogy túró-csoki nem meg túró-mazsola.

Hozzávalók:

a tésztához:

  • 15 dkg liszt
  • 2 evőkanál kakaópor
  • 7 dkg vaj
  • 2 evőkanál cukor
  • 3 dkg kókuszreszelék
  • 1 tojássárgája

a töltelékhez:

  • 2 tojás
  • 8 dkg cukor
  • 35 dkg krémtúró
  • 4 dkg kókuszreszelék
  • 15 dkg tejföl
  • 3 dkg kakaópor
  • 1 evőkanál vanília-kivonat

A kókuszreszeléket (mindkét adagot) aprítóval finomabbra darálom, majd a tészta hozzávalóiból omlós tésztát gyúrok, kibélelek vele egy 18/20 cm-es kapcsos tortaformát, és hűtőbe teszem, amíg elkészítem a tölteléket. A töltelékhez a cukrot és a tojássárgáját habosra keverem, majd hozzáadom a krémtúrót, a kakaóport, a vanília-kivonatot, a kókuszt és a tejfölt. Végül habbá verem a fehérjéket, és belekeverem azt is. A sütőt előmelegítem 160 fokra (légkeveréssel), a tölteléket a tésztába öntöm, és 90 percig sütöm. Próbálkoztam a porcukros díszítéssel (ahogy a recept is írta), de nagyon hamar elolvadt a cukor, és szinte semmi sem maradt a dekorációból.

18/20 cm átmérőjű torta lesz belőle.

2010. november 23., kedd

Post it helyett- serpenyő

Feljegyzés magamnak: ne tedd be a serpenyőt a sütőbe SOHA TÖBBÉ! Mert úgyis hülye vagy, és ha sikerül is kesztyűvel kivenned, utána úgyis megfogod a 200 fokos nyelét. Aztán meg kenegetheted az egész tenyeredet aloe verával (mint most is).

Körtés-sajtos melegszendvics

Arra jutottunk (és ez kivételesen nem csak nekem, a megrögzött ‘sokkaljobbazöldségmintagyümölcs"’-nek a véleménye), hogy végül is szeretjük a körtét, csak… Csak legyen mellette (ezek közül minél több annál jobb): húsos szalonna, gorgonzola, camembert, tejszín, tészta, rizs… Persze jó a körtés csokitorta is, de azért jobb szeretjük sósan, tésztához vagy rizottónak.

Most melegszendvics lett belőle, fincsi ez is, bár félek a napi ajánlott gyümölcsmennyiség nem fél körte/fő.

Nekem áfonyalekvár nélkül ízlett jobban, elvinek meg persze jóóóól megpakolva lekvárral (ezen szerintem senki sem lepődik meg, aki ismeri a táplálkozási szokásainkat).

Hozzávalók:

  • zsömle/kenyér/kifli (nekünk hamburgerzsemlénk volt, de másnap kukoricás kiflivel is finom volt)
  • vaj
  • körte
  • camembert
  • opcionális: áfonyalekvár

A sütőt előmelegítem 220 fokra (grill, vagy felső sütés). és egy tepsit kibélelek sütőpapírral/teflon tepsit veszek elő. A félbevágott zsömléket/kifliket vékonyan megvajazom, és megpakolom hámozott, magháztalanított körteszeletekkel. Pár kanál áfonyalekvárt teszek rá (vagy nem, ki hogy szereti), befedem camembert szeletekkel, és addig sütöm, amíg a sajt megolvad a tetején.

2010. november 22., hétfő

Bab-pogácsák tortilla-ban tzazikivel

IMG_6355
A BBC GoodFoodról van a recept, minimálisat változtattam rajta, mivel a bazsalikomos tzaziki kivitelezhetetlen volt, mert két üzletből egyben sem találtam bazsalikom bokrot. Úgyhogy “normál” uborkásat készítettem hozzá. Nagyon jó lett, egyszerű is (bár koszos edény kicsit sok volt utána a konyhában), meg diétás is, meg csupa zöldség, szóval juhu meg minden. Levi szerint “úúúúú nagyon jó, nem gondoltam volna, hogy ez ennyire jó lesz”. A vékonyabbra formázott pogácsák hajlamosak voltak kettéválni sütés közben, de szerintem lehet belőle golyókat is csinálni, úgyis nagyon hasonlít a falafelre.
Hozzávalók:
a babpogácsához:
  • 1 doboz nagyszemű fehérbab konzerv
  • 1-2 evőkanál sűrített paradicsom
  • 1 tojás
  • zsemlemorzsa
  • kakukkfű, só, bors
  • 5 dkg mandula/fenyőmag
  • 1 kis hagyma (lehetőleg lila)
  • kevés olaj a sütéshez
a tálaláshoz:
  • tzaziki (1 uborka lereszelve fél órára besózva majd kinyomkodva, összekeverve 1 gerezd zúzott fokhagymával, és görög joghurt hiányában tejföl-joghurt keverékkel)
  • 4 nagy tortilla-lap
  • saláta
  • 2 közepes paradicsom
A babot leszűröm, megmosom, és papírtörlőre rakom száradni. A mandulát/fenyőmagot serpenyőben szárazon megpirítom, majd félreteszem. A babot burgonyanyomóval vagy villával összetöröm, és összekeverem az apróra vágott hagymával, a paradicsompürével, a mandulával/fenyőmaggal, a tojással és 4 dkg zsemlemorzsával. Sóval, borssal, kakukkfűvel ízesítem, 4 lapos pogácsát formázok belőle, és zsemlemorzsába forgatom. Egy serpenyőbe kevés olajat öntök (épp csak lepje el az alját mindenhol), és oldalanként pár perc alatt megsütöm a babapogácsákat. A tortilla-lapokra kenek némi tzazikit, négybe hajtom, az egyik szélső zsebbe salátát rakok, ráteszem a babpogácsát, kanalazok rá még egy kis tzazikit, és belegyömöszölök pár gerezd paradicsomot.
4 fős adag. Egy adag: (nem tudom, hogy csak a babpogácsa vagy az egész, nem egyértelmű a goodfood-on) 350 kcal, 29 g szénhidrát.

2010. november 17., szerda

Teafilter tartó doboz

Elég régien megvalósult projektem ez, de valahogy úgy tűnik csak most jött el az ideje annak, hogy megmutassam. (Átmenetileg kifogytam a posztolható receptekből, valahogy csupa olyat főztem mostanság ami már szerepel a blogon). Igazán jó képet sajnos nem sikerült készítem róla, meglehetősen modern lakásunk van, csupa fekete meg fehér felület, semmi oszlásnak indult rusztikus fa vagy hasonló. Esetleg festett málladozó teázó asztalka és társai. A melaminon sajnos kevésbé mutat jó.
Ez lényegesen egyszerűbb, mint a kulcstartó szekrény vagy az éjjeliszekrény (ez utóbbi azért már igényel némi profi felszerelést). Aki már akár egyszer is megfordult hobby boltban, annak valószínűleg a papír és a fa alap kivételével megtalálhatóak egy dobozban a szükséges dolgok.
Hozzávalók:
  • fa teafilter tartó doboz, pár hónapja szerintem kb. ezer egység volt a képen látható
  • ecset
  • dekupázs ragasztó
  • akrilfesték/lazúrfesték – én két színnél többet nem javaslok
  • csiszolópapír
  • papír a tetejére, én scrapbook papírt használtam, jó vastag, könnyű vele dolgozni egyáltalán nem púposodott fel
  • sniccer
  • újságpapír letakarni az asztalt, víz, tálca, könyvek, hintőpor stb.
Nulladik lépés, hogy kitaláljuk hogy nézzen ki (legalább nagyjából) a végeredmény. Ami fontos, hogy a festék színe és a választott papír menjen egymáshoz. Mivel festékből és papírból is rengeteg féle van, nyugodtan válasszuk ki az egyiket, aztán a másikat igazítjuk hozzá. Nekem pl. volt itthon fehér és rózsaszín festékem, ezekhez kerestem papírt.
Festék. Sima kreativ hobby sajátmárkás hobby/akrilfestéket vettem, mostanában felhalmoztam itthon pár doboz pentart márkájút, azokkal is elégedett vagyok (bár fára még nem próbáltam őket). A fehéret lazúrfestékként képzeltem el, de nem volt kedvem több ezer egységért venni 10 liter fehér lazúrfestéket, ezért sima fehér (matt) hobbyfestéket hígítottam amíg elértem a megfelelő fedést. Ja és mivel étellel fog érintkezni a  doboz, olyan festékeket használjunk, ami nem mérgező.
Szóval első lépés lecsiszolni a doboz érdes részeit, sehol se legyen szőrös meg szálkás.
Második lépés a festés, és a fehérrel kezdtem, két réteget kapott belőle (az élek, a teteje, ahova a papír került, és a dobozkák alja kivételével mindenhol, ez látszik a képen), nyilván több részletben, mert száradnia kellett, hogy lehessen forgatgatni. Ha szükséges, az első réteg után is lehet/kell csiszolgatni (finoman!).
Ezután jött a rózsaszín részek festése, szintén kétszer.
Harmadik lépés: hintőpor. Az a tapasztalatom a papírdoboz festések kapcsán az akrilfestékkel, hogy valahogy sosem szárad meg úgy igazán. Ahol festett felületek érintkeznek, hajlamos kicsit “összeragadni”. Ezért miután “megszáradt” az összes festés, a rózsaszín éleket finomat megszórtam hintőporral, és egy nagy puha ecsettel “átkentem”.
Negyedik lépés: a papír felragasztása a tetejére. Egy széles ecsettel bekentem a doboz tetejét dekupázs lakkal, majd rásimítottam a papírt (ami ekkor még nagyobb volt mint a doboz). Ráraktam egy tálcát és megpakoltam könyvekkel minimum egy fél napra.
Ötödik lépés: a papír méretre vágása. Könyvek, tálca le, sok-sok újság vagy vágásra alkalmas alátét az asztalra, a dobozt felfordítottam, és magát a dobozt használva vonalzónak egy sniccerrel levágtam a fölösleges papírt.
Hatodik lépés: lakkozás. Ehhez is a dekupázs ragasztót használtam, a tetején a papíron 2 vagy 3x, az oldalán és alján 1 vagy 2x mentem végig, persze több rétegben, kellően nagy száradási időket hagyva.
Ennyi. Szerintem nem egy nagy dolog, a sok technológiai szünet miatt tart csak sokáig az elkészítése, amúgy nagyrészt festegetés, hol festékkel, hol ragasztóval.

2010. november 16., kedd

Piskótatekercs

Anyám igazán jól főz, sütni is tud, nálunk kb. mindenki fél kézzel, pikk-pakk dobja össze a piskótákat, a piskótatekercs mégis megoldhatatlan dolog volt pár évvel ezelőttig. Akármilyen receptet használt, mindig béna volt a végeredmény. Merev volt, tört stb. pedig mindig megvolt az a lépés, hogy feltekerjük melegen… ami már nem azért, de tök baromság. Még ha sikerült is feltekerni, amikor aztán kitekertük, hogy kerüljön bele valami, tutira szétesett. Biztos van, akinek működik a módszer, nálunk felejtős lett. Ahogy a tekercs is egy időre. Pár éve aztán a kezünkbe akadt Lajos Mari 66 adventi sütemény című könyve, amiben van egy majdnem jó narancsos tekercs recept. Csak majdnem, mert nyers tojás van benne (totál fúj és undorító), a “vágott” verzió fent is van már a blogon egy ideje. A piskóta receptje viszont úgy ahogy van tökéletes.

Hozzávalók:

  • 5 tojás
  • 15 dkg cukor
  • 2 evőkanál víz
  • 8,5 dkg liszt
  • 1 kávéskanál citromlé
  • 4 dkg keményítő
  • kevés porcukor
  • 2 konyharuha

A tojásokat szétválasztom, a fehérjéket felverem a citromlével, majd beleszórok 7 dkg cukrot, és addig folytatom a habverést, amíg habcsók-massza állagú lesz a fehérje. A sárgájákat habosra keverem a vízzel és a maradék cukorral. A lisztet és a keményítőt összekeverem, a sütőt előmelegítem 220 fokra (alsó-felső), és egy sütőbe való tepsit kibélelek sütőpapírral. A sárgájákhoz adom a fehérje-hab kb. harmadát, majd a maradékot több részletben, mindig némi lisztet rászitálva keverem bele. A tésztát a sütőpapírra öntöm, elsimítom a tetejét és 8-10 perc alatt megsütöm. Miközben sül egy konyharuhát terítek a pultra, megszórom porcukorral (így majd nem ragad rá a piskóta), egy másikat pedig benedvesítek (ettől meg nem szárad ki). A megsült piskótát a cukros konyharuhára borítom, lehúzom róla a sütőpapírt, és ráterítem a  nedves konyharuhát. Miután kihűlt, lehet tölteni és tekerni.

1 piskótatekercs lesz belőle.

2010. november 14., vasárnap

New York cheesecake aka sajttorta


“Amerikai” napot tartottunk, felavattuk az elektromos grillezőt (nagyon jó, csak kicsit nagy és sokat kell pakolászni hogy elővegyük meg aztán elrakjuk) egy jó kis hamburger-sütéssel, utána pedig ez a meggy-öntetes cheesecake volt a desszert. Levi kb. úgy van a cheesecake-kel, mint a Jóbarátokban Rachel és Chandler, még a földről is megenné. :-)
A szakácskönyvtár sorozat sütemények kötete volt a kiindulópont, amitől 3 részletben tértem el. Philadelphia krémsajt helyett lidl vödrös krémtúrót használtam (sokkal olcsóbb, kevesebb benne a zsír, és a végeredmény ugyanúgy frenetikus), kevesebb cukrot raktam bele, és áfonya helyett meggyből készült az öntet. Egyrészt ez volt kéznél, másrészt jobb szeretem a meggyet.
Levi szerint elértem a maximumot cheesecake témakörben, innentől leállhatok a kísérletezéssel.
Hozzávalók:
az alaphoz:
  • 18 dkg keksz (zabfalatok)
  • 8 dkg vaj
a krémhez:
  • 40 dkg krémsajt/krémtúró
  • 2 tojás
  • 12 dkg cukor
  • 2 evőkanál vanília kivonat
  • 40 dkg tejföl
az öntethez:
  • 25 dkg (mirelit) meggy
  • 6 dkg barna nádcukor
  • 1 púpos teáskanál keményítő
A kekszet aprítóval finomra töröm, összekeverem az olvasztott vajjal és egy 18 cm-es kapcsos tortaforma aljába nyomkodom. A krémtúrót/krémsajtot összekeverem 1 evőkanál vanília-kivonattal, 7 dkg cukorral, és a két tojással. a kekszalapra öntöm, és előmelegített sütőben, 190 fokon 30 percig sütöm (tepsin, nem rácson, mert kifolyik belőle a vaj egy része, és büdös lesz, és sokat kell takarítani utána). Kiveszem a sütőből, 20 percig pihentetem, és a tejfölt összekeverem a maradék cukorral és vanília-kivonattal. A torta tetejére öntöm, és még 15 percre visszateszem sülni. Hagyom teljesen kihűlni, majd pár órára (egy éjszakára) hűtőbe teszem. Az öntethez egy fazékba teszem a meggyet, hagyom kiolvadni, majd összekeverem a cukorral és a keményítővel. Közepes lángon pár percig főzöm, hogy a meggy megpuhuljon, és a keményítőtől kicsit besűrűsödjön a leve. A tortát kiveszem a formából, és a hideg meggymártással meglocsolva tálalom.
18 cm-es torta lesz belőle.

2010. november 11., csütörtök

Kókusztejes sütőtökleves

A szokásos tejszínes-szalonnás sütőtökleves helyett, most curry-s-kókusztejest főztem. Hát nagyon jó ez is, nem is tudok dönteni, hogy melyik a kedvenc a kettő közül. Szerintem egyik nap ez a másik nap amaz.  Nem raktam bele túl sok curryt, nem akartam, hogy elnyomjon minden más ízt, és Levi még rakott a saját adagjába egy kis gyömbért (nálam az abszolút ellenség, teljességgel ehetetlen kategória mint a római kömény és a fahéj), de hardcore júzerek még chilipaprikával is fokozhatják a fűszerezést.

Hozzávalók:

  • sült sütőtök (tisztítás előtt 1 kilós darab)
  • 1 hagyma
  • 1 doboz (400 ml) kókusztej
  • curry (én nem túl erős curry-s mangó szószt használtam)
  • só, bors
  • (gyömbér)
  • 1 evőkanál vaj
  • víz/zöldségalaplé

A megolvasztott vajon pár percig sütöm az apróra vágott hagymát, majd hozzáadom a tök kikapart húsát, és átforgatom. Hozzákeverem a curryt, felöntöm a kókusztej nagy részével, összeturmixolom, majd visszateszem a tűzhelyre, és annyi zöldségalaplevet adok hozzá, hogy megfelelő legyen a sűrűsége. Sóval, borssal (ha kell, még egy kis curryvel) fűszerezem, összeforralom, és a félretett kókusztejjel díszítve tálalom.

4 fős adag.

2010. november 10., szerda

Rakott sütőtök


Az aktuális Ínyenc-ből van a recept, csak a paradicsom mennyiségén változtattam, szerintem túl sokat írt eredetileg és hokkaido tök helyett sonkatököt tettem bele. Nagyon finom, szerintem maradék bolognai raguból is lehet készíteni, a sütés-és a főzés miatt elég sokáig tart elkészíteni, de nem kell végig mellette állni, úgyhogy én azért “gyors”-nak titulálom. Mi tört burgonya helyett kis burgonyakrokettből ettünk mellé párat, mert igen erősen egyezik a véleményünk abban (is) hogy a főtt burgonya és a tört burgonya csak bizonyos szerencsétlen egészségügyi esetekben fogyasztható. Amúgy nem kell mellé túl sok köret, szerintem ha van előtte leves, akár el is hagyható – és akkor tényleg diétás tud maradni, mert se kalória se szénhidrát nincs benne sok.
Hozzávalók:
  • 50 dkg darált marhahús
  • 1 hagyma
  • 1 evőkanál olaj
  • só, bors, cukor
  • 2-3 dl passzírozott paradicsom
  • 1 evőkanál sűrített paradicsom
  • egy pohár vörösbor
  • kakukkfű, szerecsendió
  • kb. fél sütőtök
  • 2 maréknyi reszelt sajt
A hagymát apróra vágom, és pár percig sütöm az olajon, majd hozzáadom a húst, és miután mindenhol kifehéredett, aláöntöm a  bort és a paradicsomot. Kevés cukorral, sóval, borssal, szerecsendióval és kakukkfűvel ízesítem, és kb. 30 percig főzöm, ha szükséges, lehet még önteni hozzá passzírozott paradicsomot, akkor jó, ha a főzési idő végén sűrű a szósz. A sütőtököt meghámozom, és kb. 3 mm vastag szeletekre vágom. A sütőt előmelegítem 200 fokra, és egy tűzálló tálba rétegzem a sütőtököt és paradicsomos ragut (nekem sütőtök volt a teteje). 20 percig sütöm, majd megszórom reszelt sajttal, és még 15-20 percre visszatolom a sütőbe. Forrón, tört burgonyával tálalom.
4 fős adag. kb. 490 kcal és 12 g szénhidrát adagonként. (burgonya nélkül)

2010. november 9., kedd

Csokoládés pite ropogós morzsával

Lehet, hogy soknak tűnhet 35 dkg csokoládé egyetlen, nem túl nagy 24 cm-es tortában, de nem az :-). Kell bele… Mondjuk minden hétvégén nem sütök ilyet, de hugi születésnapjára csak valami izmos csokis desszert kellett, mert évekig felolvastatta a fagyizóban a kínálatot, majd választott: csoki-csoki. A cél a laktózmentes torta volt, ez az amarettin elbukott, amilyet a boltban találtam, sajnos tartalmazott laktózt (nem tudom, hogy mindegyikben van-e, nem túrtam végig az összes áruház kínálatát). Persze lehet házilag is sütni, akkor az garantáltan tejcukor-mentes lesz. A torta többi része remekül sikerült margarinnal és laktózmentes tejjel és tejszínnel is.

Hozzávalók:

a tésztához:

  • 20 dkg liszt
  • 1 teáskanál sütőpor
  • 12 dkg vaj
  • 3 dkg cukor
  • 1 tojássárgája
  • kevés hideg víz

a töltelékhez:

  • 1,5 dl tej
  • 1,5 dl tejszín
  • 2 tojás
  • 25 dkg étcsokoládé

a tetejére:

  • 3 dkg amaretti
  • 8 dkg pörkölt mogyoró (nem földimogyoró!)
  • 1 evőkanál nádcukor
  • 1 evőkanál kakaópor
  • 12 dkg étcsokoládé

A tészta hozzávalóiból gyorsan omlós tésztát gyúrok, és fóliába csomagolva egy órára a hűtőbe teszem. A sütőt előmelegítem 190 fokra (légkeveréssel), a tésztával kibélelek egy 24 cm-es kapcsos tortaformát, sütőpapírt teszek bele, és szórok rá egy kis babot/rizst nehezéknek. 15 percig sütöm, és közben elkészítem a tölteléket. A tejet és a tejszínt felforralom, lehúzom a tűzhelyről, beledobom a kockákra tört csokoládét, és addig keverem, amíg az összes elolvad. Miután egy kicsit hűlt, belekeverem a villával felvert tojásokat. Az elősütött tésztáról eltávolítom a babot és a sütőpapírt, beleöntöm a csokoládés tölteléket, és 180 fokon 15 percig sütöm. A pitét sütés után minimum egy órán át hűlni hagyom. Tálalás előtt kézzel összetöröm az amarettit, összekeverem a cukorral, a kakaóporral, és az összevágott mogyoróval és csokoládéval, és a pite tetejére kanalazom.

24 cm átmérőjű torta lesz belőle.

2010. november 8., hétfő

Pórés-almás quiche

Egy elég extrém formában, fekete-fehér némafilmben, már megmutattam ezt a receptet. Most közzéteszem hagyományos formában is. Kicsit sok idő telt el a kettő között, nem így terveztem, de hétvégén kölcsön laptopról neteztem csak, mert a monitorom szervizben van, így a pc-m felejtős volt, és azon van kézre álló képszerkesztő program meg a blogoláshoz live writer. (hát hiába borzalmasan el lehet lustulni, ha megszokja az ember a megfelelő programok állandó jelenlétét).

Hozzávalók:

  • 2 alma
  • 1 nagy póréhagyma
  • 10 dkg vékonyra szeletelt sonka (lehetőleg fekete erdei)
  • 1 csomag (275 g) előnyújtott friss leveles tészta
  • 4 tojás
  • 20 dkg tejföl
  • só, bors
  • kevés olaj

A sütőt előmelegítem 190 fokra (légkeveréssel), és a leveles tésztával kibélelek egy 28-29 cm átmérőjű sütőtálat. A sonkát csíkokra vágom, kevés olajon megsütöm, és elosztom a tésztán. A póréhagymát vékonyan felkarikázom, az almák magházát eltávolítom és felszeletelem. Egy nagy serpenyőben (célszerűen a sonka után) kevés olajon pár percig sütöm az almát és a póréhagymát, majd a tésztára kanalazom, és egyenletesre elsimítom. A tojásokat összekeverem a tejföllel, kicsit sózom, borsozom, és a töltelékre öntöm. Kb. 50 perc alatt megsütöm. Hidegen és melegen is jó (sőt még másnap is).

4 fős adag.

2010. november 5., péntek

A Wittner Pictures bemutatja: Pórés-almás lepény

cim

Én az a fajta vagyok, aki alapvetően szeret iskolába járni, pláne, ha ilyen vicces feladatokat adnak. Az mondjuk még kicsit gázos, hogy ma kell hozzá utólag kreálnom egy forgatókönyvet, mert öcsémmel az általam rajzolt storyboardból dolgoztunk, de mindegy. A film megvan, innentől ez ügyben leálltak a kreatív energiáim.

A formai dolgokon (min. x részből álljon, legyen benne áttűnés stb.) kívül semmi sem volt adott. Úgyhogy némafilm, mert utálok szerepelni, és felvételen borzasztóan cincogi a hangom (igazából meg nem, szóval ez vicces), és főzős, mert nem jutott eszembe más (hmmmm… nem biztos, hogy teljesen meglepő).

És akkor a kész mű, pórés lepény 1 percben:

Hamarosan felrakom a “rendes” receptet is. :-)

2010. november 4., csütörtök

Kifőztük Karácsony

Kifőztük Karácsonyi Adománygyűjtő Különszám

Erősen limitált a hozzáférésem mától a saját gépemhez, ezért bemásolom az akció honlapjáról a részleteket.

Aki megteheti, adakozzon (a befolyt összegből rászorulók kapnak élelmiszercsomagot), limit nincs, netbankkal otthonról a fotelből pár kattintás az egész. Az adomány beérkezése után pedig letölthető egy vaskos karácsonyi receptfüzet, amiben tőlem is van egy – a blogon meg nem jelent – előétel.

Szóval a részletek meg minden szepykétől:

Ez év tavaszán néhány gasztroblogger társammal együtt életre hívtuk a Kifőztük című ingyenes, elektronikus úton megjelenő magazint, amelyben kipróbált receptjeinket osztjuk meg az érdeklődőkkel. Az újság nagy örömünkre már megjelenésekor jókora sikert könyvelt el, rengeteg emberhez eljutott. Ahogy teltek a hónapok, egyre több olvasó csatlakozott hozzánk.

A nyár folyamán a főzés alapanyagai, a zöldségek, gyümölcsök nagy része nem érett be, vagy csak sokkal kevesebb a megszokottnál. Mert ez az év, ez a nyár, nem a szokásos volt.

Jött az árvíz, jöttek a hatalmas viharok, a soha nem látott mennyiségű esők, a jég. Olyan természeti katasztrófák sújtották az országot, amivel az egyes területen élők közül mindenki nehezen birkózott meg, még azok is, akiknek nincsenek megélhetési problémái. Családok vesztették el az otthonukat, a megélhetést jelentő földet, az állatokat, mindent. Az árvízzel sújtott területeken élők megtapasztalták, hogy milyen átmeneti otthonokban élni, iskolákban, tornatermekben tölteni az éjszakát, a napokat. Megélni, hogy nincs ennivaló, megélni, hogy egyáltalán nem biztos, másnap lesz valamilyen étel, amit a család elé tehetnek.

El tudja Ön képzelni, hogy ennyire megváltozik az élete? Munka nélkül marad, és olyan szegénységben él, hogy szó szerint éhezik? El tudja Ön képzelni, hogy a gyerekei csak az óvodában, iskolában esznek meleg ételt? Ehhez nem kell árvíz, nem kell természeti katasztrófa. Magyarországon több tízezer gyerek él a szüleivel, családjával olyan szegénységben, hogy mindezt árvíz, eső, és jég nélkül is átéli, átélte. Átéli, a szó szerinti éhezést.

Megdöbbentő, de így van, ma Magyarországon nagyon sok gyerek és családjuk él nyomorban. A Kifőztük csapata sok ember szeretetét elnyerte már, szerte az országból,világból. Valamikor a nyáron megfogalmazódott egy gondolat, itt az idő, hogy ezt a megtisztelő figyelmet valami olyasmire fordítsuk, amivel segíteni tudunk.

Hogyan készültünk?

Első lépésként megnyertünk az ügynek további 100 ismert és népszerű bloggert, akik ötleteikkel és tehetségükkel hozzájárultak kezdeményezésünkhöz. Az akcióban így résztvevő összesen 115 blogger közreműködésével készítettünk egy karácsonyi – pdf formátumban megjelenő – kiadványt, melyben karácsonyi ételek, italok, karácsonyi gasztro- és kézműves ajándékötletek kaptak helyet. Megkerestük a Magyar Élelmiszerbank Egyesületet, hogy segítségükkel az összegyűjtött adományokat rászoruló gyerekek és családjuk számára eljuttassuk.


Hogyan segíthet?

Nincs minimum, nem számít, hogy Ön esetleg csak kisebb összeggel tud hozzájárulni, mert a Magyar Élelmiszerbank a befolyó összegek minden forintjából élelmiszereket juttat el a rászoruló gyermekes családoknak, de természetesen több pénzből több gyermeknek lehet szebb karácsonya.

Az adományozással és a receptkönyv letöltésével nem ér véget az akció. A Magyar Élelmiszerbank beszámol az adományok célba juttatásáról, képeket is láthatunk majd azokról,  akiknek Ön is segített szebbé tenni az ünnepeket.

Fantasztikus érzés kapni, de adni még annál is sokkal jobb.


Segítsen, hogy segíthessünk!

Tőkehal mangós zöldségekkel

Nem vagyok mostanság fényképezős hangulatban, úgyhogy kép nincs – vannak ilyen korszakaim, nem tudom min múlik a dolog. Nem kenném kizárólag arra, hogy a hétfői sörtésztában sütésemnek hála a kisujjam utolsó ujjpercén nemigazán van bőr, de biztos, hogy közrejátszik benne ez is. Megmaradok, meg ebcsont beforr, de azért elég szar, na.

Ez a kaja viszont állítólag nagyon jó, lett pedig részemről abszolút a kotyvasztás kategória volt, nézzük mi van itthon, és hát amúgy is hal meg üvegtészta, részemről nem-szeretem-nem-kóstolom.

Hozzávalók:

  • 2 nagy szelet tőkehal (úgyis rettentően összemegy sütés közben)
  • wok/kínai fűszerkeverék
  • 1 marék zöldborsó
  • 1 pici hagyma vagy 2 szál újhagyma
  • 1 teáskanál olaj
  • 1 kicsi sárgarépa
  • fél üveg bambuszrügy
  • pár csepp szójaszósz
  • pár evőkanál mangó-szósz
  • curry (nálam ez mangós curryszósz volt)
  • 1 kávéskanál sűrített paradicsom
  • üvegtészta

A halat hagyom kiolvadni, megszórom a wok fűszerrel, és előmelegített, 200 fokos sütőben megsütöm. A hagymát és a répát apróra vágom, és a felhevített olajon pár percig sütöm a hagymát, majd hozzáadom a répát. Hozzákeverem a mangó-szószt, kevés vizet, ízlés szerinti curryt (jelen esetben nem túl sokat), a sűrített paradicsomot, és pár percig főzöm. Miután a répa nagyjából megpuhult, belekeverem a borsót és a lecsöpögtetett bambuszrügyet, pár csepp szójaszósszal “megsózom”, és még 2-3 percig főzöm. Egy-két maréknyi rizstésztát főzök hozzá.

1 fős adag.

2010. november 1., hétfő

Hullámtorta

image

Van pár kedvenc kajákra vonatkozó angol jelzőm: ‘zingy’, ‘moist’, ‘rich’. Hát erre a második kettő garantáltan igaz. Ami szerintem még nagyon találó, az a ‘heavy cream’. Azt hiszem ilyen felvezető után sejthető, hogy anyag lesz bőven a tortában. De répa van a tésztájában, szóval ‘fitness’… :-)

Hozzávalók:

a tésztához:

  • 4 tojás
  • 12 dkg liszt
  • 12 dkg cukor
  • 14 dkg sárgarépa
  • 1 kávéskanál sütőpor
  • 3 dkg kakaó
  • 4 dkg mogyoró (vagy dió)
  • 2 csapott evőkanál olaj

a krémhez:

  • 15 dkg étcsokoládé
  • 25-30 dkg mascarpone vagy krémtúró
  • kevés porcukor (2 ek.)

A tésztához előmelegítem a sütőt 190 fokra, és egy 18-20 cm-es tortaforma alját kibélelem sütőpapírral, és kivajazom-lisztezem az oldalát. A cukrot habosra keverem a tojásokkal, majd belekeverem a kakaóport és a finomra reszelt sárgarépát. A lisztet összekeverem a sütőporral és a darált mogyoróval, és pár adagban a tojásos masszába keverem. Végül hozzáadom az olajat, a tepsibe öntöm, és kb. 40 perc alatt megsütöm. A krémhez gőz fölött megolvasztom a csokoládét, miután kicsit hűlt, belekeverem a krémtúrót/mascarpone-t, és kevés cukorral édesítem. A kihűlt tortalapot kettévágom, az alsóra kenem a krém felét, rányomom a tetejét, megkenem a maradék krémmel, és kanállal hullámokat készítek rá. egy-két órára hűtőbe teszem, hogy megszilárduljon a krém.

18-20 cm-es torta lesz belőle.

Curry húsgolyókkal

IMG_6282

Levi nagy bambuszrügy-fan, én leginkább semleges vagyok ezzel a zöldséggel szemben, megeszem meg minden, de azért magamtól nem tennék érte lépéseket. A curry amúgy nagyon jó lett, de én nagyjából mindent szeretek, amiben zöldborsó, kókusztej és curry van (és nem csípős).

Hozzávalók:

  • 25 dkg darált hús (nekem pulyka volt)
  • 9-10 dkg borsó
  • 1 piros kaliforniai paprika (nálam keményebbeknek chili)
  • fél üveg bambuszrügy
  • 2 dl kókusztej
  • só, bors, chili
  • 1 teáskanál curry
  • 1 lime leve
  • bazsalikom
  • (gyömbér)
  • a tálaláshoz rizs vagy ázsiai tészta
  • kb. 2 dl víz vagy zöldséglaplé

A darált húst sóval, borssal, chilivel, gyömbérrel fűszerezem, és kicsi golyókat formálok belőle. A paprikát kimagozom, és kis kockákra vágom, a bambuszrügyet lecsöpögtetem. Egy nagy serpenyőben kevés olajat hevítek, és pár perc alatt megsütöm benne a húsgolyókat. A húst kiszedem egy tányérra, és a visszamaradó olajon pár percig sütöm a paprikát, majd hozzáadom a curryt, a kókusztejet és kevés vizet (vagy alaplevet). Miután a mártás felforrt, beleteszem a borsót, a bambuszrügyet és a húsgolyókat és 5-10 percig főzöm. (ha nincs elég leve, öntök bele még vizet vagy kókusztejet). Belecsavarom a lime levét, megszórom bazsalikommal, és rizzsel vagy tésztával tálalom.

2 fős adag.

2010. október 29., péntek

Ez + az az esküvőről II. rész

DSC_4651

Na végre összeszedtem magam, és megírom ezt a posztot. Nagyon nem szeretek “szerepelni”, ez meg kicsit azért olyan, ezért a nagy halogatás. Itt már írtam elöljáróban pár dolgot, ezt egészíteném ki a tapasztalatokkal.

A helyszínnel (Pomáz, Teleki-Wattay kastély) szerintem mindenki elégedett volt, elegáns, kellő méretű a parkolója, jól lehet fényképezkedni a kertben. Van kis játszótere, bár nálunk az nem kellett, mivel a legfiatalabb a 20+os húgom volt. Bár én nem annyira vettem részt a szervezkedésben, amennyire tudom profin menedzselték a dolgokat – hárfa tárolás másnapig, torta, süti stb. Ami egyedül nem tetszett az az egyik pincér stílusa. Amikor be vagyok öltöztetve bohócnak menyasszonynak nem vagyok ironizálós bunkózós hangulatban. Ami viszont tök pozitív (nem tudom nagy esküvőknél is így csinálják-e mi összesen 20-an voltunk), hogy az italokat nem rakták az asztalokra. Olyan rettentően lehangoló látvány a 2 literes palackerdő az asztalon. Ennek ellenére szerintem senki nem maradt szomjas.

Az étel szerintem teljesen rendben volt, én a tárkonyos vadragu levesből ettem, az nagyon jó volt, a húslevest meg csak meg tudják jóra főzni, szerintem rajtam kívül ebben az országban mindenki főz heti minimum egy adagot, szóval feltételezem ez mindenkinek megy, egy étteremnek különösen. A húsok/halak/rakott zöldség is jó volt, én nem szoktam három fogást enni, úgyhogy elég szolidan pusztítottam, messze nem kóstoltam végig mindent (meg hát tartalékolni kellett a karamelltortára).

Mivel csak vacsorát tartottunk, mindenki még aznap ágyba került, mondjuk én már fél 10kor elég álmos voltam, nem is szerettem volna hajnalig produkálni magamat. Pedig se az idegeskedést, se a készülődést nem vittem túlzásba.

DSC_4718

Az egy kicsit rossz, hogy sikerült életem legkövérebb napján házasodni, de remélem innen már csak lefelé visz az út (súlyban). Meg mondjuk értelmesebb hajszínt akartam, nem ezt a lenőtt színezettet, de kiderült, hogy allergiás vagyok a festékre, részben amiatt hullik a hajam évek óta (most nem mennék bele, hogy miért nem volt ez egyértelmű, legyen elég annyi, hogy még 2 másik oka is van a hullásnak, amellett senki sem gondolt még a festékre is), úgyhogy a nagyon-sötét-barna-már-majdnem-fekete most már örök vágyálom marad.

A kontaktlencsét még mindig utálom, a leves után repült is a kukába, és áttértem a szemüvegre. Szúr meg kényelmetlen meg brrrr. Meg vicces, amikor Levivel megigazítjuk a nemlétező szemüvegünket, amikor kontaktlencse van rajtunk. Betoljuk az orrnyergünkre a nagy semmit :-).

DSC_4730

Ezen jól látszik a ruhám (meg a kék cipőm is). A boleró és a cipő itt lóg a szekrényben, azokat máskor is nyugodtan felvehetem (nem ez volt ez elsődleges cél, de szerintem tök jó dolog), a ruha meg anyáméknál van. A varrónő azt mondta, hogy akár újrahasznosítható az is, le kell rövidíteni. Bár ez nem volt szempont, nem vagyok babonás, de a nyaklánc nem az enyém volt, szóval azt hiszem az összes dolog megvolt, kék új régi kölcsön stb.

Az esküvő után legyártottam még két féle képeslapot, egyet azoknak akik ott voltak, egyet azoknak akik nem voltak ott, de nem túl messzi családtagok (az előbbinek h köszi hogy eljöttetek, az utóbbinak h ekkor és ekkor összeházasodtunk), és mindkét csapatnak küldtünk 2-2 képet. Ez szerintem olyan dolog, amit ritkán szoktak megcsinálni a házasulók, pedig a költségvetésbe bele kéne férjen, és igazán szép gesztus. Én a foto.hu-n hívattam elő a képeket, de a dm-mel is jó tapasztalataim vannak, igazán kényelmes és költséghatékony otthon a fotelből leadni a rendelést. Egy jobb nyomtató szépen nyomtatja a vektoros ábrákat (jelen esetben képeslap és címkék), de fényképet szerintem nem érdemes otthon, nem az a minőség, se papírban, se képileg, és nem is vagyok biztos benne, hogy olcsóbb. Különösen nem az sok kép esetén (ha többet hívat elő az ember, megy le az ár). Meghívóhoz, ültető kártyákhoz nagyon szép papírokat lehet venni a pantonban (panton.hu, a kiválasztott papírt méretre is vágják, nem kell a 100x70 cm-es íveket hazacipelni), a legtöbb papírhoz boríték is van.

kepeslap

Nem vagyok se dizájner (sajnos), se dekoratőr, se rendezvényszervező, csak egy őrült maximalista, de azért mindenkinek azt javaslom, hogy ha egy kicsit nagyobb bulit tart, vagy elegánsat, próbáljon meg kitalálni az eseménynek valami dizájnt, témát. Szerintem nem kell hozzá túl sok dolog, ölteteket lehet keresgélni a neten, én is onnan vettem a kiinduló pontot a meghívóhoz. Vektorgrafikus rajzolóprogramból van több ingyenes is (teljesen ingyenes és 30-45 napig használható trialok is). Aztán vagy meg kell tanulni kezelni (amit én használok: expression design, szerintem roppant egyszerű), vagy keresni az ismerősök között valakit, aki tud vele bánni (biztos van ilyen). Miután megvannak az alapelemek, elég egyszerű összerakni vele a különböző dolgokat: meghívót, ültetőkártyát, akár menükártyát stb. mivel az eltérő méretű dolgokra eltérő méretű elemek szükségesek a legtöbb esetben, nem érdemes pixelgrafikusan megrajzolni (paint, photoshop & co.), mert az nem méretezhető át szabadon minőségromlás nélkül, a vektoros meg igen. És a szöveget akár photoshopban is rá lehet rakni, csak rá kell tenyerelni a rajzolóprogramban az exportálásra vagy a save as-re és jpg-t csinálni belőle. Betűtípusokat lehet böngészni a dafont.com – on a legtöbb ingyenes házi használatra. Nyomtatni szerintem lehet otthon is, de néhány nyomtató cég hajlandó hozott papírra is dolgozni, ellenkező esetben be kell érnünk a különböző vastagságú sima papírokkal ha nem tudjuk otthon megoldani. A vágásról annyit, hogy felejtsük el az ollót, nem lehet vele egyenesen vágni! Sniccer (nem szike! a szike az szike a sniccer meg sniccer, más a nevük mert másra valók és teljesen más az élük kiképzése), fémvonalzó (vagy több műanyag, mert gyorsan fognak kopni), és direkt sniccerhez való vágólap, vagy megfelelően gyakran cserélt farost-lemez. És ragtapasz, mert egyszer mindenki csúnyán bele fog vágni az ujjába. Érdemes nyomtatható matricákat is tartani otthon többféle méretben, borítékra címkét, köszönő/welcome ajándékokra címkét, akár karácsonyi sk gyártott cuccokra (keksz üvegban stb) is lehet tenni belőlük. Én minden vendégnek (és “résztvevőnek”: orgonistának, hárfásnak stb.) csináltam egy kis bonbonos-dobozt: hobbyboltban vettem egy csomó kis papírdobozt, 3 rétegben befestettem türkizre, ragasztottam a tetejére címkét névvel, dátummal, és raktam bele két hatalmas bonbont (a receptek már rég fent vannak a blogon). Az itt kiválasztott színt aztán végig lehet vinni az egész bulin, jelen esetben az én cipőm, a ruha öve, a boleró, a virágok, a székszoknya mint a kiválasztott színben pompáztak. Informálisabb esetben nagyon jól lehet színes lufikkal dekorálni, némi netes kutatómunka után lehet találni olyan cégeket, akik a szivárvány minden színében árulnak lufikat (általában sokkal-sokkal olcsóbban, mint a bevásárlóközpontos partykellék-üzletek), a virágosoknak is általában rengeteg féle színű szalagjuk van, mi adtunk neki a boleróm anyagából maradékot. Aki nem idegenkedik az ételfestékektől, csinálhat cupcake-eket is a választott színben, egy vaníliás topping általában nagyon jól színezhető. Szerintem minimális erőfeszítés kitalálni az arculatot (meg megcsinálni se rémes, de én szeretek ilyenekkel molyolni) utána viszont elképesztően sok dicséretet lehet érte bezsebelni (és a fényképeken is jól fog kinézni…).

Hát ennyi.