2011. július 31., vasárnap

Nektarinos-sonkás szendvics


Pofátlanul egyszerű, és akkora ‘úá’, hogy hajjajj… És sajnos nem enyém az érdem, hogy eszembe jutott ez a párosítás, itt láttam.
Pirított ciabattával lenne az igazi, nekem azonban csak félkész bagett volt itthon, amit a múltkori pizza-bagett készítésből okulva eleve kettévágva sütöttem, így egy füst alatt letudtam a sütést és a pirítást is.
Hozzávalók:
  • pirított bagett/ ciabatta szeletek
  • ricotta
  • nektarin
  • pármai / feketeerdei sonka
  • méz
  • (bors)
A megpirított kenyérre ricottát kenek (és megborsozom), majd sonka és nektarin-szeleteket fektetek rá, végül rácsurgatok egy kevés mézet.
Mondtam, hogy pofátlanul egyszerű.
Még úgy is, hogy én a saját adagomra megsütöttem a sonkát, mert nem eszem nyers húst (a sonka és a szalámi is nyers, a pácolás és a füstölés még nem hőkezelés).

2011. július 30., szombat

Olasz tésztasaláta

pasta2

Főztem a héten elég rendesen (és össze-vissza ettem mindenfélét), de a fényképezés sokszor elmaradt. Ezt a (lássuk be nem túl bonyolult) tésztasalátát sikerült megörökíteni. Nem is annyira, mint recept, inkább mint ötletadó álljon itt – az alábbiakon kívül kerülhet még bele hagyma, paprika, vagy akár tonhal konzerv is. Ez nevezhető szerintem az alapnak, amit aztán ki-ki kedvére alakítgathat.

Hozzávalók:

  • 25 dkg tészta (ez színes kagyló a képen)
  • 25 dkg mozzarella-golyó
  • 1 üveg fekete olajbogyó (töltőtömeg 100 g)
  • 25-35 dkg koktélparadicsom
  • parmezán
  • friss bazsalikom
  • 1 evőkanál mustár
  • 3 evőkanál olívaolaj
  • 1 evőkanál ecet
  • 1 evőkanál citromlé

Az öntethez összekeverem (vagy egy pici üvegben összerázom) a mustárt, a citromlevet, az olajat és az ecetet. A tésztát megfőzöm a csomagoláson található utasítás szerint, majd alaposan lecsöpögtetem. Összekeverem a  dresszinggel, a lecsöpögtetett olajbogyóval, a kettétépett sajtgolyókkal, a félbevágott koktélparadicsommal és friss bazsalikommal. Tálaláskor parmezánforgácsokat szórok rá.

4 fős adag.

2011. július 26., kedd

Kávés-csokoládés jégkrém

Bár a jelenlegi időjárás nem indokolja a jégkrém evést, úgy döntöttem, hogy egye fene (max iszom utána egy forró teát), előveszek egy adagot, és lefotózom, hogy felkerüljön a blogra, mielőtt elfelejtem az arányokat…

Hozzávalók:

  • 5 dkg étcsokoládé
  • 5 dkg fehércsokoládé
  • 2 púpos teáskanál instant kávé
  • 5 dkg tejszín
  • 25-30 dkg joghurt

A tejszínt és a csokoládét egy tálba teszem, és mikróban megolvasztom, hozzákeverem az instant kávét. Miután homogénre keverem, hozzáadom a joghurtot. Jégkrémformába kanalazom és pár óra alatt megfagyasztom.

6 db lesz belőle (formafüggő)

2011. július 23., szombat

Zöldséges “pizza” bagett

bagett

Az ötlet a GoodFood-ról van, de ott tonhallal szerepel gomba helyett, amit természetesen le kellett cserélnem valami általam is fogyasztott alapanyagra. :-)

Mennyiségeket nem írok, mert nem is mértem, és kicsit sok is lett a sajtos zöldség a vacsorára szánt bagett-adaghoz, úgyhogy végül a reggeli is ez lett.

Hozzávalók:

  • elősütött bagett (a hosszabb szerintem könnyebben kezelhető)
  • gomba
  • piros és sárga/zöld kaliforniai paprika
  • kukorica (konzerv, lecsöpögtetve)
  • reszelt sajt
  • sűrített paradicsom és zöldfűszer vagy bio ketchup*

*szerintem a nem bio ehhez végképp túl édes, a DM-ben nagyon jó bio ketchup van

A gombát és a paprikát apróra vágom és összekeverem a kukoricával, és adok hozzá egy kis reszelt sajtot. A bagetteket kettévágom, és 200 fokon, a rácson kb. 10 percig elősütöm. Majd sütőpapírral bélelt tepsibe teszem, megkenem sűrített paradicsommal vagy ketchuppel (a sűrített paradicsomra érdemes némi zöldfűszert szórni), megpakolom jó sok zöldséggel, és megszórom reszelt sajttal. Kb. 10 perc alatt készre sütöm.

2011. július 19., kedd

Tostada csirkehússal

Könnyű nyári ebéd, mondjuk munkába vinni nem ideális, de vacsorára, vagy vasárnap délben kettőkor a kanapéra a Forma-1-hez tökéletes. :-) Persze ez ilyen én-féle mexikói kaja, mert nem csíp, úgyhogy aki nálam keményebb – ez mondjuk nem nehéz -, ne sajnálja a chili paprikát meg hasonlókat.

Hozzávalók:

  • 50 dkg csirkemellfilé*
  • 4 tortillalap
  • 1 doboz (40 dkg) vesebab konzerv
  • 2-3 paradicsom
  • 1 avokádó
  • tejföl
  • reszelt sajt (optimális esetben cheddar)
  • 2 közepes hagyma
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 1 teáskanál olaj + kevés a sütéshez
  • salátalevelek
  • bazsalikom, só, bors
  • csirkelaplé vagy 1 bio leveskocka

*a csirkehúsból jócskán maradt, de nagyon jó pástétomot lehet belőle csinálni, vagy szendvicshez is fel lehet használni.

A csirkét falatnyi kockákra vágom, és egy fazékban kb. 3/4 liter vízben felteszem főni a leveskockát és az egyik megtisztított hagymát. Miután felforrt az alaplé, beledobom a húsdarabokat, és fedő alatt 10-15 percig főzöm, majd félrehúzom (nagyon jól meleg marad, amíg elkészül a többi dolog). A másik hagymát apró kockákra vágom, és 1 teáskanál olajon pár perc alatt üvegesre párolom. Hozzáadom a lecsöpögtetett babot, egy apróra vágott paradicsomot és a zúzott fokhagymagerezdeket. Sóval, borssal, bazsalikommal fűszerezem, átmelegítem, majd burgonyanyomóval (ami olyan mint egy marhabillog) vagy villával nagyjából pürésítem. Kis lángon, időnként megkavarva ezt is melegen tartom. 1-2 paradicsomot és az avokádót felkockázom, és a tortillalapokat enyhén olajozott serpenyőben megpirítom. Végül összeállítom a tostadákat: Tortillalap – babpüré – reszelt sajt – főtt csirkehús – saláta – paradicsom, avokádó – tejföl.

Kisebb méretű tortillalapból 2 fős adag, nagyobból 4 (vagy 2 nagyon nagy).

2011. július 18., hétfő

Budavári labirintus & Ruszwurm

fejek

Vasárnap késő délután tettünk egy kis kirándulást a budai várba: gyalog fel a Mikó utcától, Budavári Labirintus, Ruszwurm krémes, Halászbástya, és gyalog le a Sikló mellett.

A Labirintusban az esti, fáklyás bolyongásra mentünk, nagyon jópofa, a kánikulában az idő is remek odalent, és a tömeg sem volt elviselhetetlen. Két negatívum: a pénztáros csaj és a WC. Az utóbbira ráférne gyakoribb tisztítás, az előbbire meg két nagy pofon illemtankönyv. Nem vagyok egy nehezen kezelhető vendég, de úgy gondolom, hogy az nem megengedhető, hogy megállunk a kasszánál, ő meg további 10 percen át taglalja a magánéletét telefonon, rólunk tudomást sem véve.

lo

hun

Rengeteg kedvezmény van egyébként, vasárnap délután pl. budapesti lakosoknak –30%, diákkedvezmény stb., a honlapon mindent írnak.

Szökőkút amiből bor jön, mint Mátyás udvarában (beleinni nem ajánlott).

kut

Ilyenkor látszik, mennyivel jobb a szemünk, mint a fényképezőgép, mert a nagyjából használható képekhez ISO 3200 és némi utómunka kellett, szabad szemmel viszont bár sötét volt, ennél többet és jobban lehetett látni.

A kötelező lábujj-kép, most sötétben és lámpással:

lab

A krémesről nem készült kép, szokás szerint túl izgatott voltam. Viszont akkora ‘úá’, hogy nem igaz. Nem vagyok egy nagy krémeses, mert általában műanyagból készül, és a “tojásfehérje dolog” ugye taszít, de itt felvert tejszínhabot forgatnak a kihűlt vanília-krémbe. Hát ennek megfelelően olyan is, remek, sőt fantasztikus. Persze nem az a sütemény, amiből egynél többet tudnék egyszerre enni. De szerintem nem is az a lényeg, hogy egyszerre egy tepsinyit be lehessen tolni. És a sütemény mellé jár egy pohárka víz is, hatalmas pirospont!

palota

Végül egy kis Halászbástya (ingyen lehetett rá felmenni), és laza* séta lefelé.

*még a kondim rosszabb, mint a térdem, úgyhogy még felfelé rossz a lépcsőzés, nem lefelé. :-)

2011. július 17., vasárnap

Karamell jégkrém

Ebben a hónapban megjelent pár receptem a Kifőztükben :-) Jellemző módon, egy mac’n’cheese variáció, egy hamburger, és két jégkrém. Elég sokféle jégkrémet csináltam már idén ezekkel az IKEÁ-s formákkal, és azt hiszem ez eddig az abszolút top 1. Fagylaltgép nélkül sem fagy kőkeményre (hát hiába, a sok zsír megteszi a hatását), és csodálatosan karamelles. A recept pedig pofonegyszerű.

Hozzávalók:

  • 3 evőkanál dulce de leche
  • 100 g tejszín
  • 100 g sűrített tej (nem cukrozott)
  • 80 g tej

Az összes hozzávalót összekeverem, és jégkrémformába öntve megfagyasztom.

kb. 6 darab lesz belőle (a forma méretétől függ).

2011. július 16., szombat

Óbudai Trófea vs Mongol BBQ

Úgy hozta a véletlen, hogy egymás utáni két este a fent említett egységekben vacsoráztam – ‘all you can eat’-es élményem eddig egy volt, az érettségi bankett, valamikor a múlt homályába veszve, úgyhogy prekoncepciók nélkül mentem mindkét helyre.

Illetve ez így nem teljesen igaz, Szepynél olvastam az Óbudai Tórfeáról, hogy milyen jó volt, a mongolról meg hallottam már itt-ott, hogy hú de jó (meg hú de rossz), meg lóhús meg satöbbik (mondjuk a lóhús kevésbé vonz, mint egy jól elkészített csirke vagy marha).

Összevissza, ahogy eszembe jutnak a szempontok:

Megközelítés, hozzánk a Mongol talán valamivel közelebb van, odafelé elvittek kocsival, visszafelé rollerrel jöttünk, az út felében erősen lejtett a járda, úgyhogy inkább fékezni kellett, mint hajtani. Ez pozitívum, az viszont negatívum, hogy a parkolás sokkal nehézkesebb, mint az Árpád hídnál, ami este és hétvégén azért szintén egyszerűen megközelíthető.

Pincér: a Trófea nyeri, gyakrabban jött, gyakrabban hozott italt (és nem kancsókba töltött ásványvizet, kólát, hanem 2 dl-es üvegeket, amit ott nyitott fel, illetve egyszer 7 dl-es vizet – elfogyott az is hamar, csavaros kupakja volt, ha az ember nem akarja, hogy 2 perc alatt kimenjen az összes buborék, egyszerűen becsukja).

Leves: egyik helyen sem ettem, a Mongolban 3 vagy 4 féle volt: egy meggyleves (amiről kiderült, hogy málna, de annak állítólag jó volt), valami mexikói stílusú és még 1 vagy 2 féle (a pincérrel kellett hozatni). A Trófeában karfiolkrémleves (apám azt hiszem evett belőle, nagyon nem lehet szerintem elrontani, de nem emlékszem a véleményére), tárkonyos csirkeraguleves, még talán 1 v 2 féle meleg leves, és málnakrémleves, ezt Levi kóstolta, jó (8/10) volt.

Előétel: hát én a mongolban nem találkoztam vele, az étlapon volt valami cheddar szószos csirke, amit kipróbáltam volna, de nem derült ki hogy azt a pincértől kell-e kérni (a levest és a desszertet tőle kellett), kirakva mindenesetre nem volt, csak kacsamáj, szalonna (vagy vmi hasonló), és az asztalon volt pár zöldségszál valami mártogatóssal, de azt elég hamar eltüntették. Úgyhogy azt hiszem lemaradtam a padlizsánkrémről, pedig azt mindig megkóstolom (és mindig az anyámé jön ki győztesen az összehasonlításból). Szóval előételt ott azt hiszem nem ettem. A trófeában többfélét, borsópürét, tzazikit, padlizsánkrémet (anyámé jobb, de a budai Vakvarjú full-majonéz ízű verziójánál sokkal jobb a trófeás), caprese-t, és ezeken kívül is volt rengeteg felvágott, tormával töltött sonkatekercs, olajbogyó meg mindenféle.

Főétel: a mongolban csak pácolt húsok voltak, és hideg rántott sajt, a trófeában nagyon jó burgundis szarvast ettünk, apám evett kacsacombot is lilakáposztával, az is jó volt, plusz ezeken kívül az ételmelegítőkben volt még többfajta fogás. Szokásos pácolt, grillezett dolgok, a mongol itt (talán) nyeri az egzotikum-versenyt: muflon, ló, kakas, a csirke, pulyka és disznó mellett, meg valami fehér húsú hal. A Trófeában is többféle csirke és sertés, plusz liba (na a libamell nem volt jó), kacsa, tenger gyümölcsei, pisztráng és még minimum egyféle halfilé.

Desszert: hát izé… (kicsit kezdem úgy érezni magam, mint amikor 100-adjára írom, le hogy egy Stahl recept nem működik igazán) szóval Mongol: 5 féle: madártej (állítólag jó, de én utálom, a főtt/sült tojásfehérjehab az egyik leggusztustalanabb desszert-összetevő szerintem), parfé (botrány: kicsi, jellegtelen – nem lehet rájönni milyen ízű – és kőkemény), ír krémlikőrős torta (beleettem a Leviébe, szokásos vidéki műanyag-torta), valami meggyes rolád (a krémlikőrös után nem volt kedvem megkóstolni, azért nem eszem még egy desszertet, hogy egyek, vagy éhesnek kell lennem, vagy kíváncsinak, vagy jó kell legyen), és egy piskóta-gyümölcszselé, sárgadinnye kombináció, ami szintén nem hozott már lázba a parfé-fiaskó után.

Trófea: itt sokfélét végigettünk, magadnak adagolható fagylalt (igazából átmenet a fagylalt és a shake között), vanília és málna, mindkettő jó. Almás-sárgabarackos pite, a többiek szerint jó, kókuszos keksztekercs, jó lett volna, ha nem csapják agyon fahéjjal. Elmondhatatlanul utálom, amikor a kakaóval való spórolást fahéjjal leplezik, reggeli gabonapelyheknél is bele lehet ebbe futni. Diabetikus málnás kosárka (omlós tészta, vaníliakrém, friss málnaszemek, szerencsére zselé nélkül) – nagyon jó, sajnos csak egyhez jutottam hozzá, volt somlói is, de az nem érdekelt, magadnak nyomható tejszínhab (nagy poén), többféle kis kocka/hasáb alakú gyümölcsös desszert, Levi egy ribizli-barackosat kóstolt, az felejthető volt, én egy málnás kupola alakút az jóóóó málnásra sikerült. Ettem még egy kakaós-diós szeletet, csokimázzal (nem krémes, csak kevert tészta, mázzal a tetején). Volt persze gyümölcs is, és egy alkoholmentes koktél: bodza, menta v citromfű és citrom/lime volt benne, a többiek szerint jó (igen, válogatós vagyok, nem szeretem a bodzát).

Helyszín: nálam Óbuda veri az Alkotás utcát, szerintem a Szentlélek tér és környéke a macskakővel és a régi házakkal az egyik legjópofább része Budapestnek.

‘ÚÁ’ ételek: Mongol: muflon, és Levi szerint a kakas és a kumiszban pácolt pulyka (ott ő futott lyukra: a juhtúróban pácolt csirkében sunyi módon kapor is volt, amit nem szeret). A Trófeában nagyon jó borsópüré volt, anyám meg is kérdezte a pincért hogy készül. Besamelbe keverik elvileg a turmixolt borsót, ezt szerintem ki fogom próbálni (én csak kevés párolóvízzel szoktam összekeverni a borsót, de az nem lesz ilyen szép homogén). A burgundis szarvas  akkora ‘úá’ momentum volt, hogy a húgom 2x evett belőle. A bodzás innivalót is megszavazom ide, nagyon itták a többiek. Málnaleves, magadnak adagolt fagylalt, és szerintem a diabetikus málnás kosárka*. És egy csomó ételt meg sem kóstoltam, mert annyira nem vagyok feneketlen bendő.

Összességében: aki kakasra, muflonra, kumiszban pácolt húsra, meg lóra vágyik, az menjen a Mongolba, aki meg hagyományosabb alapanyagra (vagy tengeri cuccokra) de jobban elkésztve és előételt és desszertet is enne, az az Óbudai Trófeába.

**szerintem még abszolút pirospont a Trófeának: a desszertes pultnál ki van írva, hogy aki diabetikus vagy laktózmentes desszertet enne, szóljon a pincéreknek, vesznek ki neki a fagyasztóból (rengeteg jól gyorsfagyasztható dolog van, szerintem az egyik legnagyobb találmány a fagyasztó/hűtő).

2011. július 15., péntek

Meggyes-csokoládés papucs

papucs

Erősen hektikus hét volt, de megvagyok még, nem fulladtam még bele a szénhidrátba és rollerezés közben* sem csaptak el.

Ez a meggyes papucs pár hete készült, valahogy elsiklottam a képek fölött. Friss és fagyasztott meggyből is nagyon jó, és nincs benne (általam) hozzáadott cukor!

*kb. 4 napi 2x20 perc rollerezés után azt kell mondjam, nagyon jó comb-fenék formálónak tűnik. Eddig csak heti max. 1x használtam, úgy nem volt látható eredménye, de a napi használattal már van.  Nagy, 20 cm-es kerekű rollerem van, csudálatosan lehet vele suhanni. És két rollerest nem 2x annyira néznek meg, mint 1-et, legalább 4-es a szorzó…

Hozzávalók:

  • 1 csomag (50 dkg) leveles tészta
  • kb. 45 dkg magozott meggy (a lével együtt, amit ereszt)
  • kb. 2 evőkanál kukoricaliszt/keményítő
  • 5 dkg étcsokoládé
  • 1 tojás

A meggyet összekeverem a kukoricaliszttel, és felfőzöm. Amíg forró, belekeverem a kockákra tört csokoládét, és hagyom nagyjából kihűlni. A leveles tésztát vékonyra nyújtom, és kb. 10-12-cm-es négyzetekre vágom. minden négyzetre rakok a töltelékből, egy-egy átellenes sarkukat összenyomom, és sütőpapírral bélelt tepsibe teszem őket. A papucsokat megkenem felvert tojással, és előmelegített sütőben, 200 fokon megsütöm.

2011. július 10., vasárnap

Állatkert - 2011

Nagy állatkert-rajongó vagyok, itt az őszi bécsi és a tavalyi budapesti beszámoló. Pénteken (hőség- és UV-riadó*) elmentünk ismét a pestibe, egyrészt Levi nem volt tavaly, másrészt nagyon kíváncsi voltam a tavasszal átadott bölényházra és zsiráfházra (most a nagyszikla belsejét építik épp, varázshegy néven hatalmas interaktív kiállító terem lesz benne, vetítésekkel (3D is) és hatalmas makettekkel). Kívülről a korábbi, háború előtti épületeknek felelnek meg, belül azonban modernek, a mostani állattartási feltételeknek felelnek meg, valamint a pincéjükben hőközpont van (termálvízből nyernek ki hőt, ezzel fűtik a házakat, a a hőközpontok kicsit túlméretezettek, hogy később más állatházak fűtési rendszerét is rájuk lehessen kapcsolni).

Nekem az egyedüli negatívum (azon kívül, hogy kicsit fejletlenek és szerintem lassúak a felszolgálók a pálmaházban lévő gundel teraszon): nem találtam az egész állatkertben sehol sem jégkását. Ha már gasztró vonal: a kissziklán hatalmas lángost ettünk (hideg kólával, amit kivételesen baromira megkívántam, és a forróságban a lángoshoz nagyon jól is esett). És a felszolgálókhoz visszatérve, a lángosos csaj viszont bűbáj volt, és gondolom a szemétmennyiség csökkentése érdekében, a lángos porcelántányéron és a kóla üvegpohárban érkezett (hatalmas pozitívum).

A zoo-csemege még mindig nagyon jó, Levi olyan izgatott, amikor lámát meg alpakát etet, mint egy óvodás (ééédi) :-) A kiskecskék pedig elképesztően tolakodnak a morzsákért (elég rémes társaság), egymásra mega  korlátra másznak, volt olyan, amelyik kitaknyolt a simogatón kívülre. A két fóka-show szerintem kötelező program, a pingvinekkel együtt lakó “butafókák” jópofák, ahogy próbálkoznak, az okosak a jegesmedve előtt, pedig olyanok mint a vízben élő kutyák, szeretik az egész labdadobálgatást meg az “edzéseket”.

Hétvégén nem tudom milyen a közlekedési- és parkolási helyzet, pénteken fél 10 körül gond nélkül meg lehetett állni az 56-osok terén.

*abszolút elégedett vagyok a napvédő krémünkkel, egy darab reggeli krémezés elég volt ahhoz, hogy ne égjünk le (és ne  is piruljunk meg). Hőség ellen pedig sok ivókút és több vízporlasztós kapu van az állatkertben.

Zsiráfház kicsiben és nagyban:

IMG_7186

IMG_7207

Bölényház kicsiben és nagyban:

IMG_7187

IMG_7200

És az állatok:

IMG_7197

IMG_7206

IMG_7225

IMG_7231

IMG_7235

IMG_7244

IMG_7256

IMG_7203

IMG_7262

IMG_7267

IMG_7269

IMG_7272

kameleon

lab

makik

2011. július 8., péntek

Mézes-mustáros csirkesaláta

IMG_7174

Folytatva a múltkor megkezdett szendvics-sorozatot: mézes-mustáros (kesudiós) csirkesaláta. Pontos mennyiségeim nincsenek, nagyrészt inkább ötletadó (és nem igazán fontosak a pontos mennyiségek, flexibilis a recept, ez nem macaron :-))

Hozzávalók:

  • kb. 40 dkg csirkemellfilé
  • méz
  • mustár (én simát és magosat is tettem bele)
  • tejföl
  • 1 nagy marék kesudió
  • kevés olaj
  • buci és saláta (rukkola a szendvicsbe a csirkesaláta alá, mellé vegyes zöldsaláta) a tálaláshoz.

A csirkemellet vastagabb szeletekre vágom, és kevés olajból, mézből és mustárból pácot készítek. Fél órára bepácolom a húst, majd serpenyőben megsütöm. Miután kihűlt a hús, kis darabokra vágom. Egy tálban kb. 1 evőkanál mézet és 2 evőkanál mustárt összekeverek 2-3 evőkanál tejföllel, majd beleforgatom a húst. Megkóstolom, és ha szükséges (az íz vagy a mennyiség* okán), keverek még bele mézet/mustárt/tejfölt. Végül hozzáadom a kesudiót (vagy sósmogyorót), és tálalásig hűtőbe teszem. Pirított buciba pakolom, és salátával tálalom.

*szerintem nem jó ha tocsog az öntetben, a képen azért látszik a szendvicsbe ideális állag.

4 szendvicshez elég.

2011. július 4., hétfő

(at least)-6-a-day: 10. hét

hétfő (2011.06.27.)

Tömeg: 64,8 kg
Reggeli: narancslé, 16 dkg sárgadinnye (3 egység)
Tízórai: jó reggelt keksz (szart se ér a gyümölcs reggeli)
Ebéd: sárgadinnyés-sonkás szendvics, saláta (2 egység)
Uzsonna: 3 szem zabfalatok
Vacsora: rakott cukkini, maradék dinnye (2 egység)

Összesen 7 egység (remek, de majdnem egész nap éhes voltam)

kedd (2011.06.28.)

Tömeg: 64,8 kg
Reggeli: 2 szelet ropogós rozsos kenyér, krémsajt, narancslé (1 egység)
Ebéd: rakott cukkini (2 egység)
Uzsonna: nuggets burger (kötelező velejárója a vásárolgatásnak), fél kis burgonya, fagylalt
Vacsora: csirkesaláta, sajt, málnás-túrós torta (2 egység)

Összesen 5 egység.

szerda (2011.06.29.)

Tömeg: 65,2 kg (hééhééééé)
Reggeli: 2 kis meggyes papucs, narancslé (1 egység)
Ebéd: cukkinileves, meggyes-csokis papucs (3 egység)
Vacsora: cukkinileves, guacamole 3 szelet ropogós rozsos kenyér (2 egység)
Desszert: kókuszkrémes meggytorta

Összesen 6 egység

csütörtök (2011.06.30.)

Tömeg: 65,3 kg (ehhh grrr)
Reggeli: tea, ortopédia
Tízórai: narancslé, tönkölykocka (1 egység)
Ebéd: csirke újhagymamártásban, tészta (1 egység)
Uzsonna: 1 szelet meggyes-kókuszos torta (1 egység)
Vacsora: pizza

Összesen 3 egység (roppant gyenge).

péntek (2011.07.01.)

Tömeg: 64,8 kg (wowww, erre abszolút nem számítottam a tegnapi pizzás dőzsölés után)
Reggeli: 2 szelet ropogós rozsos kenyér, krémsajt, narancslé (1 egység)
Ebéd: újhagymás csirke, krokett, meggyleves (2 egység)
Vacsora: guacamole, tortillachips, meggyes jégkrém (3 egység)
Vacsora II: sajtburger, fél kis burgonya

Összesen 6 egység.

szombat (2011.07.02.)

Tömeg: 65,1 kg (ehh)
Reggeli: 2 szelet ropogós rozsos kenyér, krémsajt, rukkola, narancslé (2 egység)
Ebéd: hamburger (rukkolával), olajbogyós paradicsomsaláta, meggyleves (4 egység)
Vacsora: buci, májkrém, rukkola

vasárnap (2011.07.02.)

Tömeg: 65,3 kg (ehh megint)
Reggeli: bundáskenyér (tej, 1 tojás, 2 szelet toast kenyér), paradicsom, narancslé (2 egység)
Ebéd: grillezett cukkini, paprika, halloumi, olajbogyós bulgur (2 egység)
Uzsonna: meggy-jégkrém, kesudió
Vacsora: gofri (most csokidarabok nélkül, de a liszt egy része zabliszt volt), eper, csokiszósz (2 egység)

Összesen 6 egység.

2011. július 1., péntek

Kókuszos meggytorta

Abszolút “költés” és rögtönzés (és három napra megoldotta az uzsonna/édesség témát). Omlós tészta, kókuszkrém és meggy. Nyammm…

Hozzávalók:

a tésztához:

  • 16 dkg liszt
  • 8 dkg kukoricaliszt
  • 12 dkg vaj
  • 1 kávéskanál cukor
  • tejföl + hideg víz

a tetejére:

  • 20 dkg tejföl
  • 20 dkg kókusztej
  • 1 tojás
  • 2 evőkanál kukoricaliszt
  • 3 evőkanál nádcukor
  • 5 dkg kókuszreszelék
  • meggy

A kétféle lisztet összemorzsolom a vajjal, majd tejfölt és hideg vizet adok hozzá, és gyorsan összegyúrom (illetve összegyúrja helyettem a robotgép). A tésztával kibélelek egy 23-24 cm-es tortaformát, és beteszem a hűtőbe. Előmelegítem a sütőt 180 fokra (légkeveréssel), és 15 percig elősütöm a tésztát. Közben elkészítem a tölteléket. A tejfölt összekeverem a cukorral (pár percig állni hagyom, hogy feloldódjon a cukor), majd belekeverem a kókusztejet, a lisztet, a kókuszreszeléket, és végül a tojást. A tésztára öntöm, megszórom magozott meggyel és kb. 20 perc alatt készre sütöm. Csak akkor szeletelem fel,ha már teljesen kihűlt.

23-24 cm-es torta lesz belőle.