2012. december 21., péntek

Vaníliás-kardamomos keksz

A múltkori keksz-sütés másik “indulója”. Sosem gondoltam volna, hogy egy egyszerű kinyomós keksz ennyire jó lehet. Felül kell bíráljam a nézeteimet :-)

Gyorsan elkészül, csak egy tálra és egy kanálra (vagy egy tálas mixerre), 1-2 tepsire és egy sütemény-nyomóra (mi ennek vajon az igazi neve?) van szükség.

Hozzávalók:

  • 22 dkg puha vaj
  • 1 csésze* cukor
  • 1 L-es tojás
  • 2-2,5 teáskanál vanília-kivonat
  • 1 teáskanál őrölt kardamom
  • csipet só
  • 2,5 csésze liszt
  • színes cukor, dekorcukor (elvetemülteknek ételfesték)

*1 csésze = kb. 2,25 dl

A vajat habosra keverem a cukorral, majd beledolgozom a tojást, a sót, a kardamomot és a vanília-kivonatot. Végül több részletben belekeverem a lisztet.
A sütemény-nyomót megtöltöm, merőlegesen ráállítom egy tepsire (se lisztezni, se vajazni, se sütőpapírozni nem kell!) és egy vagy két nyomással kitolok egy kekszet. Telenyomom keksszel a tepsit, szórok rájuk egy kis dekorációt, és előmelegített sütőben, 190 fokon 8-9 perc alatt megsütöm.

2,5 tepsinyi lesz belőle. Recept innen.

2012. december 16., vasárnap

Csokoládés “benyomott” keksz

IMG_8428

… dobpergés…
megkezdtem a karácsonyi sütést és nagytakarítást, és elmélkedést, hogy milyen desszertet csináljak. (mit desszertet, desszerteket!)
Ilyenkor beindul a keksz-gyár, előkerülnek a dekorcukrok, és a szokásos heti adag többszöröse fogy vajból cukorból és csokoládéból.

Hozzávalók:

  • 2 csésze* liszt
  • 1/3 csésze kakaópor
  • 22 dkg puha vaj
  • 1 csésze cukor + kevés a forgatáshoz
  • 1 nagy (L-es) tojás
  • 1 teáskanál vanília-kivonat
  • csipet só

a közepébe:

  • 12 dkg étcsokoládé
  • 5 dkg vaj
  • dekorcukor

*1 csésze = 2,25 dl

A vajat habosra keverem a cukorral, majd alaposan beledolgozom a vanília-kivonatot és a tojást. A lisztet összekeverem a kakaóval, és több részletben a tojásos-vajas keverékhez adom (egy tálas mixer az egész kevergetést elintézi).
A sütőt előmelegítem 180 fokra és két tepsit kibélelek sütőpapírral. A tésztából kb. 2 cm átmérőjű golyókat formázok, meghempergetem cukorban, és egymástól 3 cm távolságra a tepsibe teszem. 5 percig sütöm, majd kiveszem és karalábévájóval mélyedést nyomok a közepükbe. Visszateszem a sütőbe és 5 perc alatt készre sütöm (nem szabad kiszárítani!).
Miközben hűl, elkészítem a tölteléket. A vajat és az összetört csokoládét egy tálba teszem, és forró víz fölé teszem. Miután összeolvadt, és simára kevertem, félreteszem kicsit hűlni. Egy kanállal (vagy zacskót használva “habzsáknak”) megtöltöm a kekszeket, szórok rájuk dekorcukrot, és félreteszem (így télen = ki az erkélyre), hogy a töltelék megdermedjen.

2,5 tepsinyi lesz belőle.

2012. december 13., csütörtök

Szendvics + saláta

IMG_8422

Most már én is elkezdek készülni a karácsonyra (utolsó zh is lement, juhu), de amíg feltöltöm a hűtőt és a kamrát, közzéteszem azt a pár receptet, ami az elmúlt 1-2 hét terméséből kimaradt.

A múltkori hagymaleveshez hasonlóan ez is a DM-es Alnatura szakácskönyvből van (megfőztem a zöldséges marhagulyást is, nagyon jó). ez igazán egyszerű “recept”, főzni is alig kell.

Ami a tányéron van:

  • madársaláta, dió, (aszalt áfonya*) + dresszing
  • a dresszing: olívaolaj, mustár, balzsamecet, juharszirup/méz
  • (magos vagy) barna kenyér szeletek kicsit megpirítva
  • és a kenyér közt “feljavított” májkrém – vettem egy jobb küllemű (és összetételű) májpástétomot, egy kis hagymát felvágtam, egy kisebb almát meghámoztam, és kis kockákra vágtam. Egy kevés vajon mindkettőt kb. 5 percig pároltam. Miután kihűlt, belekevertem a pástétomba.

*a recept szerint madársaláta + dió + aszalt áfonya, a képen nincs áfonya, mert nem vagyok túl nagy rajongója az aszalványoknak.

2012. december 10., hétfő

Tejszínes hagymaleves

Hagymaleves receptből sosem elég. Ez a legújabb, a nemrég kiadott DM-es Alnatura szakácskönyvből van (nagyon jó kiadvány egyébként, nem termék-elhelyezéses, a fogások évszakonként vannak csoportosítva előételtől desszertig, és a zömük vega).

Hozzávalók:

  • 4 közepes/nagy hagyma
  • 1 ek olívaolaj
  • 1ek vaj
  • só, bors, nádcukor
  • 1 teáskanál szárított kakukkfű
  • 1 kávéskanál kömény (én ennél kevesebbet raktam bele)
  • 1 ek liszt
  • 1 dl tejszín
  • 5 dl zöldség-alaplé
  • 1 ek mustár
  • a tálaláshoz vajon ropogósra sütött kruton, nekem kenyér hiányában, vajas, enyhén sózott ropogós rozsos kenyér

A hagymát megtisztítom, félbevágom és vékonyan felszeletelem. Egy fazékban felhevítem az olajat és a vajat, és a hagymát közepes hőmérsékleten addig párolom, amíg elkezd kicsit karamellizálódni (minimum 10 perc). Fűszerezem, megszórom a liszttel, összekeverem és felöntöm az alaplével. 30 percig főzöm, majd belekeverem a mustárt és a tejszínt, összeforralom, és krutonnal/pirítóssal tálalom.

2 adag lesz belőle.

2012. december 8., szombat

Bagettből panini…

Ez kicsit heuréka volt nekem a héten, hogy nagyon jó kis sajtos melegszendvicset lehet csinálni az elősütött bagettből a különböző zöldség-levesek mellé. Még mindig nagy kedvencem a paradicsomleves + sajtos melegszendvics, vagy az almás zellerleves + mozzarellás-sonkás melegszendvics. És ha már unom a szendvics-kenyérből készült verziót, akkor jön a képbe ez.

A bagettet kb. fele annyi ideig sütöm, mint a zacskón megadott, majd félreteszem hűlni, kettévágom, megvajazom, telepakolom mindenfélével, és pár perc alatt készre sütöm a csíkos betéttel a gofrisütőben. Azért jó nem készre sütni, mert így nem olyan kemény még a héja, és könnyebben-szebben összenyomható.
( a képen láthatóban sonka, füstölt mozzarella és paradicsom-darabok vannak)

2012. december 7., péntek

Fitness-fasírt

Valami miatt lusta vagyok fasírtot sütni, valószínűleg a fejemben egy bonyolult és pepecselős dolog, pedig nem is az. De ezt meg mindig elfelejtem, mert ritkán csinálok. az igazán jó megoldás az lenne, hogy csinálok egy jó nagy adagot, és még sütés előtt lefagyasztom. akkor aztán tényleg pár perc összeütni egy főzelék + fasírt ebédet.

Igazán “elvetemültek” süthetik olajjal megspriccelve sütőben is, de én inkább a sok és forró olajat választottam. Ami nyilván még mindig sokkal jobb, mint kevés olajban, sokáig sütögetni. Egyébként nem szívott be sok olajat, szemre nem csökkent a szintje a fazékban. Lehet, hogy a zabpehely is számított, a sebesség meg nyilván.

Egyébként nyersen úgy nézett ki, mint valami kókuszba forgatott trüffel, megsülve pedig mogyoróba forgatott csokigolyó.

Hozzávalók:

  • 25 dkg sovány darált marhahús (zsírtartalom 10% alatt)
  • 1 tojásfehérje
  • 8 dkg darált zabpehely + a külsejére
  • 5-6 dkg tej vagy 10%-os tejszín, esetleg cukrozatlan sűrített tej
  • só, bors
  • tetszés szerinti zöldfűszer, fokhagyma (én snidlinget vágtam bele)
  • a sütéshez olaj

A darált zabpelyhet egy tálba teszem, hozzáöntöm a tejet, villával összekeverem, és pár percig állni hagyom. Hozzáadom a tojásfehérjét, a húst, fűszerezem, és nagyon alaposan összegyúrom. Kis golyókat formázok, megforgatom darált zabpehelyben, és bő forró olajban megsütöm.

3 adag lesz belőle.

2012. december 5., szerda

Neked terem – nekem terem :-)

IMG_8399

Vannak szuper-csajok, akik ötkor kelnek, futnak pár km-t, majd üdén, fénylő hajjal elmennek a piacra, kis kosarukban hazaviszik a zsákmányt, és 9-től bankot igazgatnak, kreatív magazint szerkesztenek, megváltják a világot.
És vagyok én. Na én nem futok reggel, és végképp nem megyek piacra reggel. Beesek kilencre dolgozni (vagy negyedre iskolába), és fél hatig tolom a szekeret. A piac meg 6-kor zár. Esélytelen. Vagy lehet még szombat délelőtt lenyomni (mert nyilván nem dob ki az ágy hatkor szombaton (sem)), de az év hidegebbik felében részemről az kizárt.
És amúgy sem vagyok az a piacozós.
Viszont nagyon szeretek a neten vásárolni.
És a zöldségeket is szeretem, úgyhogy a kettő kombinálása nálam nyerő ötlet.
Ezt csinálja a Neked terem, nekem annyi a dolgom, hogy szerda éjfélig kitalálom, hogy mire van szükségem, megrendelem, ők pedig pénteken leteszik a ládát az előszobámba.
Most tartok azt hiszem a negyedik adagnál. Ebből 2 “meglepetés csomag” volt, úgyhogy több olyan alapanyaggal szembesültem, amivel kezdeni kellett valamit. Ez persze nem rossz, sőt, Levi szerint kifejezetten izgalmas az egész.
Ezért készült nálunk Otello-lekvár, fahéjas almalekvár, alma-cékla saláta, krémsajtos cékla-krém (ez annyira bevált, hogy legutóbb direkt vettem egy céklát, ma fogom megsütni)… És elég sok sajtot ettünk krékerrel és édes chililekvárral. Meg gorgonzolás dip-be tunkoltuk a paprikát és uborkát. (A chips mondjon le!)

Részemről amikor hideg van egész biztos a rendszeres rendelés, melegben meg majd meglátom.

És végre-végre én is kipróbáltam a lila krumplit, perui lilát egészen pontosan.
Megsikáltam, vékonyan felvágtam, és nagyon forró olajban megsütöttem. Kicsit megsóztuk és néztük a meccset.

lilakrumpli

2012. november 30., péntek

Húsgolyóval rakott karfiol


Fogyókúrázom. A cél leadni 10 kilót, amiből eddig 2 van meg. Szóval még nyolcat. Az édesség-megvonás nem igazán probléma (még), ha édesre vágyom, csinálok egy nesquicket vagy egy caramellás latte macchiatot a Dolce Gusto géppel, mindkettő 69 kcal. Vagy bekanalazok egy kis meggyet görög joghurttal, vagy eritritollal édesített túróval. (eritritol, cukorpótló, mint a nyírfacukor, de 0 a glikémiás indexe, és rettentő kevés kalória van benne, pl a Xukor Zero az eritritol egy márkaneve)
Sokkal jobban zavar a tészta, rizottó és hamburger-megvonás (bár kis mennyiségben, és kicsit megváltoztatott formában ezek hamarosan visszatérnek az étrendembe). És mivel alapból nem eszem túl sok húst, most viszont a korábbinál sokkal több fehérjét fogyasztok, elég hamar megunom a grillezett hús + saláta párost. Na ilyenkor kerül elő a sovány darált marhahús. Húsgolyó, fasírt, hamburgerhús (jelen esetben korpás szemlében), bolognai ragú (teljeskiőrlésű durumtésztához)…
Most húsgolyó karfiolhoz, de hamarosan felteszek egy fasírt-receptet is.
Hozzávalók:
  • 30-40 dkg karfiol, kis rózsákra szedve
  • 25 dkg sovány darált marhahús
  • 1-2 marék zabpehely
  • só, bors, szerecsendió
  • snidling
  • kevés olaj
  • besamel 2 dl tejből
  • sovány reszelt sajt
A húst fűszerezem (só, bors, snidling), és 1-2 maroknyi zabpehellyel alaposan összegyúrom. Kis golyókat formázok belőle, és kevés olajon megsütöm. A karfiolt lobogó forró vízben 6-8 percig főzöm. A sütőt előmelegítem 200 fokra (légkeverés, vagy grill). A forró besamelbe egy kis sajtot, snidlinget és szerecsendiót keverek.
Előveszek egy nagyobb, vagy két kisebb tűzálló tálat. Az aljára rakom a leszűrt karfiolt, ráteszem – és kicsit elkeverem – a húsgolyókat. Leöntöm a besamellel, megszórom egy kis reszelt sajttal, és addig sütöm, amíg a sajt megpirul.
2 fős adag.

2012. november 25., vasárnap

Csirkeleves póréval és zellerrel

Erről most nem sikerült értékelhető fényképet csinálni, de a receptet azért közreadom, mert nagyon jó.
A húslevessel még mindig ki lehet üldözni a világból, és a főfogás + desszert elé még mindig nem hiányzik nekem a leves, de ősszel-télen szeretek vacsorára enni egy tál sűrű levest. Sőt néha hétvégén is az ebédünk egy “megáll-benne-a-kanál” típusú leves, amit délután egy tartalmasabb uzsonna követ.
Mert a kedvenc étkezésem a héten a vasárnap délutáni uzsonna.

Hozzávalók:

  • fél csirkemellfilé (kb. 20 dkg)
  • 1 nagyon nagy vagy 2 kisebb póréhagyma, felkarikázva*
  • 1 fej hagyma, apróra vágva
  • 3-4 szál szárzeller, vékonyan felszeletelve
  • 1 liter csirke-alaplé (ha nincs házi a dm-es bio kocka a legjobb)
  • fél dl tejszín
  • 1 babérlevél
  • 4 evőkanál liszt
  • 2 teáskanál vaj
  • só, bors, szerecsendió
  • a tálaláshoz petrezselyemzöld

A csirkealaplét a babérlevéllel felforralom, beleteszem a húst, és 20 percig főzöm. A húst kiszedem belőle, a levest leszűröm, és mindkettőt félreteszem. A vajat felolvasztom egy nagyobb fazékban, és hozzáadom a  zeller felét és a kétféle hagymát. Addig párolom, amíg a zöldségek kicsit összeesnek – kb. 5 perc. Megszórom a liszttel, alaposan összekeverem, majd felöntöm a húslevessel és 20-25 percig főzöm. Közben a húst falatnyi kockákra vágom. Összeturmixolom a levest, hozzáadom a  tejszínt, a maradék zellert és a csirkét, sóval, borssal, szerecsendióval fűszerezem. Kis lángon 10-15 percig főzöm, majd petrezselyemmel megszórva tálalom.

4 adag lesz belőle. Egy kisméretű, Levesek című könyvből van a recept.

*szerintem a póréhagymát kenyérvágó késsel lehet legjobban szeletelni.

2012. november 19., hétfő

Tészta sütőtökös-csirkés mártással

Elsőre jó ötletnek tűnt a szószba a sovány (cukrozatlan) sűrített tej, de aztán sikerült úgy odaégetnem az alját, hogy fém dörzsit kellett vennem. Sosem volt még szükségem fém dörzsire. Úgyhogy, bár kicsit több zsír van benne, de a 10%-os főzőtejszín szerintem nyerőbb választás.

A sütőtök-kockák elősütésének nem tudom mi értelme volt a receptben, nekem így is szétestek, amikor belekevertem őket a szószba, szerintem idő (és energia!)- takarékosságból akár ki is lehet hagyni azt a lépés, a csirke után mehetnek a serpenyőbe, és addig kell főzni a tejszínnel, amíg megpuhulnak. Ha szükséges egy kis vízzel lehet hígítani a szósz.

Hozzávalók:

  • 30 dkg kockákra vágott sütőtök
  • 25 dkg falatnyi kockákra vágott csirkemell-filé
  • 1 hagyma
  • 3-4 közepes paradicsom
  • 3 dl sovány tejszín
  • 1 evőkanál kukoricaliszt
  • 1 gerezd fokhagyma
  • 1 marék zöld olajbogyó, felszeletelve
  • 1-2 evőkanál olívaolaj
  • só, bors
  • 15 dkg tészta (penne, rigatoni stb)
  • a tálaláshoz reszelt parmezán

A sütőtököt forró (200 fokos sütőben) sütőpapírral bélelt tepsiben 20 percig sütöm. A paradicsomot kimagozom és felkockázom, a hagymát apróra vágom és a tejszínben elkeverem a kukoricalisztet.
Miközben megfőzöm a tésztát, elkészítem a mártást.
Egy nagyobb serpenyőben felhevítem az olajat, átforgatom benne a csirkét és a hagymát, és miután a hús mindenhol kifehéredett, hozzáadom a zúzott fokhagymát. Felöntöm a tejszínnel, pár percig főzöm, belekeverem a paradicsomot és a sütőtököt, és egyet forralok rajta. Ha szükséges sóval, borssal ízesítem, és belekeverem az olajbogyót. Összekeverem a frissen főtt tésztával, és parmezánnal megszórva azonnal tálalom.

3 adag lesz belőle.

2012. november 13., kedd

Diós pite

Pontosabban ‘washington walnut pie’ Martha Stewarttól. Ezen most a szokásosnál többet változtattam, mert lényegesen csökkentenem kellett a cukor mennyiségét (a felére), és a kukorica szirup helyett alternatívát kellett keresni. Szerencsére azért ez a keresés nem tartott túl sokáig. Simán lehet helyette mézet vagy juharszirupot használni. Én ez utóbbit választottam, mert a refluxszal terhelt gyomrom azt bírja a mézet pedig nem.

Mivel egyedül ettem, és nem vagyok az a fajta, aki egy ültő helyében egy egész tepsi süteményt bevág, pár szeletet befagyasztottam, és tökéletesen bírja a fagyasztást. Érdemes nagyobb bulikra egyszer használatos alumínium “tepsiben” megsütni, és befagyasztani.

Lehet még az élvezeteket fokozni egy kis tejszínhabbal…

Hozzávalók:

a tésztához:

  • 1 tojássárgája
  • kevés hideg víz
  • 1 evőkanál cukor
  • 9 dkg vaj
  • 1 csésze* liszt

a töltelékhez:

  • 2 tojás
  • fél csésze barnacukor
  • fél csésze juharszirup (vagy méz)
  • 1 teáskanál vanília kivonat
  • 1,25 csésze durvára vágott dió

*1 csésze = 2,25 dl

A hozzávalókból omlós tésztát készítek (a víz kivételével mindet beteszek a késes robotgépbe, morzsásra keverem, majd hozzáadok kevés hideg vizet, és pár másodperc alatt készre keverem), fóliába csomagolom és minimum egy órára beteszem a hűtőbe.
A tésztát lisztezett deszkán kinyújtom, és kibélelek vele egy 20 cm-es piteformát**. A töltelék hozzávalóit összekeverem, a tésztára öntöm, és előmelegített sütőben, 170 fokon kb. 1 óra alatt megsütöm – akkor jó, ha a töltelék megszilárdult és a tészta széle megpirult kicsit.
Rácsra teszem, és megvárom, amíg teljesen kihűl.

1 darab kb. 20 cm-es pite lesz belőle.

**nekem a tésztából annyi maradt, amiből 4 kört kiszúrva egy muffintepsiben sütöttem még 4 lekváros kosárkát. A tésztával kibéleltem 4 lyukat, belekanalaztam 1-1 kanál fahéjas almalekvárt és kb. 30 perc alatt megsütöttem.

2012. november 8., csütörtök

Avokádós-kéksajtos hotdog

Szépen összeraktam a hotdogomat, leraktam a lapos tányérra, aztán az oldalára gurult, szétmaszatolva a tányérra a gondosan kinyomott majonéz-csíkot. A másodikkal már ügyesebb voltam, elővettem ezt a tányért, amiben nem tudott sehova sem gurulni. Há. Végül úgyis én nyerek.

Ez még mindig nem az, amit az iskolai büfében árulna hotdog néven. Sokkal jobb. Bár szerintem sosem ettem az iskolai büfében hotdogot.

Hozzávalók:

  • 1 darab 15 dkg-os elősütött bagett* vagy bármi hasonló kifli, legyen egyenes
  • 2 főre virsli, vagy ami sokkal jobb kisméretű német grillkolbász
  • 1 érett avokádó
  • citromlé
  • snidling
  • kevés gorgonzola (vagy más, morzsolható kéksajt)
  • majonéz

A kolbászt/virslit és az elősütött bagettet megsütöm a sütőben. Az avokádót felkockázom, egy tálba teszem, meglocsolom egy kis citromlével és villával kicsit összetöröm. Vágok bele snidlinget, és belemorzsolok egy kis darab gorgonzolát. A bagettet keresztben két darabba vágom, és mindkét darabot keresztben bevágom (de nem vágom át teljesen, hogy azért nagyjából kulturáltan lehessen enni), belerakom a virslit/kolbászt, megpakolom az avokádóval, és nyomok rá egy kis majonézt.

*szerintem sokkal jobb elősütött bagettet venni a hotdoghoz, mint hotdogkiflit. azok annyira vackok. persze ha lenne a sarkon egy francia pék, akkor rendes bagettet vennék munkából hazafelé, de ez a lehetőség jelenleg nem adott.

2 hot dog lesz belőle (ami felénk azért 2 adagot jelent)

2012. november 7., szerda

Pórés-darált húsos egytál

IMG_8359

Ez a második recept, amit kipróbáltam az Aktuális Ínyenc magazinból – illetve Levi próbálta ki, mert én elmerültem valami tanulnivalóban. Bár állítása szerint nem igazán tud főzni (leginkább nem szokott), azért mégis minden sikerül, ha nekiáll. (Ez is csak az elméletemet állítja elő, hogy minimális anyagismerettel, és intelligenciával – aka olvasás és szövegértelmezés – a megfelelő recept kiválasztása* után mindenki tud főzni)

Gyorsan elkészül, nincs benne sok kalória (a pita/kenyér nélkül kb. 660/adag), ideális vacsorára, vagy szombaton piacozás után.

*ha főzés-kezdésről van szó, a többség rögtön a Horváth Ilonával meg a pörkölttel, meg rakott karfiolokkal jön. Abszolút nem értem, hogy miért. Én az egész HI-tól nem vagyok úgy oda, engem az ifjúságomban is elkerült menzakosztra emlékeztet. Kevés szörnyűbb dolgot tudok elképzelni, mint a lebbencsleves és az édes sóskafőzelék. A jó pörkölthöz rutin kell, a rakott karfiol pedig iszonyú macerás. Sokkal egyszerűbb rizottót főzni. Vagy megfőzni ezt az ételt. Vagy egy borsós-sonkás tésztát. Szerintem tésztákkal érdemes kezdeni, és olyan szakácskönyvekkel, amikben van egy-két fázisfotó is. De a minimum a kép a végeredményről. Persze lehet azzal jönni, hogy de azok nem is ételek a képen, meg műanyagból vannak stb. stb. De a blogok térhódítása óta, amióta kiderült, hogy a kész ételt is le lehet fotózni szépen, ebben nem vagyok olyan biztos. Másrészt nekem szinte mindig úgy néz ki a végeredmény, mint az újságban/könyvben a képen. És azért ad egy támpontot.

Hozzávalók:

  • 25 dkg darált hús (nálam ez mindig sovány marha)
  • 30 dkg póréhagyma (1 nagyon nagy)
  • 1 kis fej hagyma
  • 1 gerezd fokhagyma
  • 2,5 dkg dió
  • só, bors, szerecsendió
  • 1 dl tejszín
  • 1 csapott teáskanál liszt
  • 1 evőkanál olaj

A pórét alaposan megmosom*, felkarikázom. A hagymát felaprítom. Az olajat felhevítem egy nagy serpenyőben és megpirítom rajta a darált húst (fehéredjen ki az egész, és ha engedett levet, azt elfőzöm alóla). Hozzáadom a pórét, a hagymát, belenyomom a fokhagymát és addig pirítom, amíg a póré kicsit összeesik. Megszórom a liszttel, felöntöm a tejszínnel és 1,5 dl vízzel, 8-10 percig főzöm. Sóval, borssal, szerecsendióval ízesítem, rászórom az összevágott diót, és pitával vagy barna kenyérrel tálalom.

2 adag lesz belőle.

*a pórét megmosom kívülről, majd felszeletelem és a szeleteket egy nagy tál vízbe dobom, kicsit átmozgatom őket, majd leszűröm, és tiszta vízzel öntöm fel. Addig kell ezt eljátszani, amíg nem lesz tiszta alatta a víz. Szerintem egyszerűbb így, mint azzal kísérletezni hogy szeletelés előtt sikerül-e vajon kimosni a végéből az összes homokot.

2012. november 3., szombat

Sűtőtökös forró fehércsokoládé

csoki2.jpg

Azaz pumpkin spice white hot chocolate (Levi most hozzáteszi “jééééééj”).

Ősz Mr & Mrs (Ms) Geek-nél: focimeccs, sütőtökös kávé/forrócsoki, kakaó és kanapén-döglés. Ja és dísztök az asztalon. Amint az a háttérben látszik.

Hozzávalók:

  • 1 bögre
  • 1 bögre tej (kicsit kevesebb, mint a bögre űrtartalma hogy legyen hely a szirupnak)
  • 2-3 csík fehércsokoládé (a csésze méretétől függ)
  • sütőtökös szirup
  • a tetejére mályvacukor/tejszínhab

A csokoládét összetöröm és a bögre aljába öntöm, a tejet felmelegítem, és amikor már jó forró, ráöntöm. Addig kavarom, amíg a csokoládé felolvad, majd felöntöm a fűszeres sütőtök-sziruppal. A tetejére szórok pár mályvacukrot* (vagy rakok rá 1-2 kanál tejszínhabot).

*ha nagy a mályvacukor, ollóval összevágom kisebb darabokra

1 adag lesz belőle.

2012. november 2., péntek

Ricottás kávés (tejszínes) pohárkrém

poharkrem1

A Pinteresten találtam, ott tiramisunak ”csúfolták” – ami Levi szerint igaz egyébként, mert kanalazós és feldob, de azért nagyon távol áll attól, amit a tiramisu jelent. Viszont névtől függetlenül nagyon finom. És összeállítás után akár rögtön fogyasztható.

Hozzávalók:

  • 25 dkg ricotta
  • 2 dl tejszín
  • 1 – 1,5 teáskanál kakaó (nem instant, nem édesített)
  • 1 teáskanál instant kávé
  • kevés cukor
  • pár szem kakaós keksz*

A tejszínt egy kis cukorral felverem, és pár szem kekszet összetörök**. A kakaót és az instant kávét egy tálba teszem, 1-2 kanálnyi langyos vizet öntök hozzá és összekeverem. Belekeverem a ricottát, kevés cukorral*** ízesítem, majd beleforgatom a tejszínhab felét. Mérettől függően előveszek 3-4 desszertes tálkát/poharat. Mindegyikbe kanalazok a ricottás krémből, erre jön a tejszínhab, majd kekszmorzsa. A tetejére rakom a maradék ricottás krémet és tejszínhabot és keksszel díszítem.

3-4 adag lesz belőle

*oreo vagy annak valami másolata nagyon jó bele, ez utóbbi van az aldiban és a lidlben is, de kakaós győri édes is megfelel
** aprítóval, vagy ami kevesebb mosogatással jár: zacskóba teszem, bekötözöm, és kalapáccsal összetöröm
*** édesség: én a ricottás krémbe egyáltalán nem raktam cukrot, nekem nem volt elég édes, de Levinek igen (ő jobban szereti a kávét, viszont amúgy édesszájúbb)

2012. november 1., csütörtök

Húsgolyó zöldfűszeres mártással

IMG_8356

Marhahúsgolyók + selymes zöldfűszeres mártás + sütőtökös burgonyapüré = őszi királyság.

Hozzávalók:

a húsgolyókhoz:

  • 25 dkg darált sovány marhahús
  • 5 dkg tejszín
  • 5 dkg zsemlemorzsa
  • só, bors
  • 1 tojás
  • kevés vaj a sütéshez
  • friss bazsalikom és petrezselyem

a mártáshoz:

  • 1 hagyma
  • 1 evőkanál vaj
  • friss bazsalikom, petrezselyem
  • 1 pohár zöldségalaplé
  • 1 teáskanál (kukorica)liszt
  • 1-1,5 dl tejszín

a burgonyapüréhez:

  • 35-40 dkg burgonya
  • vaj
  • tej
  • só, szerencsendió
  • kevés sült sütőtök

Először elkészítem a húsgolyókat: a tejszínt a zsemlemorzsára öntöm, pár percig állni hagyom, majd hozzáadom a tojást és a húst. Sózom, borsozom,  vágok bele friss zöldfűszert, alaposan összegyúrom, és kis golyókat formázok belőle.
Kevés vajon megsütöm a húsgolyókat, és 150 fokos sütőben melegen tartom, amíg elkészül a mártás és a püré*.
A mártáshoz a megolvasztott vajon kis lángon puhára párolom a hagymát (ez jó pár percig eltart). Felöntöm az alaplével, összeturmixolom és átszűröm. Visszateszem a tűzhelyre, belekeverem a lisztet, a tejszínt, felforralom és vágok bele friss zöldfűszert. A sűrűségét forralással/további kukoricaliszttel/tejszínnel állítom be és melegen tartom.
A burgonyapüré a szokásos módon készül, amikor összetöröm a burgonyát, hozzáadom a sült tököt, és együtt pürésítem (utána jönnek a fűszerek, a vaj és a tej).

2 fős adag lesz belőle. (esetleg levessel 2 felnőtt meg egy kisgyerek)

*rutinosaknak megy a 3 dolog egyszerre, aki kezdőbb, az először süsse meg a húsgolyókat, majd tegye be a 150 fokos sütőbe, amíg elkészíti a mártást és a pürét, így biztosan át fog sülni a hús, és minden meleg lesz. A legnehezebben a püré melegíthető/tartható melegen

2012. október 29., hétfő

Almás császármorzsa

morzsa1

Anyám biztosan felhúzza a szemöldökét, amikor ezt olvassa, hogy én és hőkezelt alma… Nos igen, de kb. csak így és csak ebben. Mert úúúútálom a puha szottyadt, barna párolt almát. Valami rémesen gusztustalannak találom az állagát meg a színét. Az sem segít persze, hogy általában fahéjjal kombinálják, de nem azon múlik. (a másik harakiris gusztustalanság a fagyasztott/főtt/sült eper. jujjj. nyersen ropogósan kell azt enni)

Tudom, nem vagyok egyszerű eset. De az édesség nem “alapvető élelmiszer”, nem fogok éhen halni, ha kihagyom, mert épp’ nem szimpatikus. Az egy másik szint, amikor azért nem szimpatikus valami, mert nem tejzsírból van, hanem növényi vackokból és a csokoládét bevonóval hamisítják. Pedig néha úgy hoznék 2 szelet süteményt cukrászdából, hogy anélkül meglegyen a vasárnapi uzsonna, hogy nekem két fűszálat keresztbe kéne tenni. De mindig szarságokba futok bele. Lassan teleszórhatom halálfejekkel a XI. kerület térképét.

Ebben a receptben a felkockázott alma rögtön repül a forró vajra, majd 1-2 perc után ráöntöm a tésztát. És nem kell neki sok idő, hogy elkészüljön, úgyhogy még pont “ehető” marad.

A múlt héten igazán jó főzős újságokat sikerült vennem (Ínyenc + GoodFood), az egyikből másnap a másikból már aznap kipróbáltam valamit, és mindkettő nagyon jó lett. elégedett vagyok a szerkesztők múlt havi munkájával :-)

Hozzávalók:

  • 10 dkg liszt
  • 2 tojás
  • 2 kis alma
  • 2-3 evőkanál vaj
  • 1 dl tej
  • 1 evőkanál cukor (vaníliás)
  • 1 csipet só
  • 1 csapott teáskanál sütőpor

A lisztet, a cukrot, a sót és a sütőport egy tálba teszem, és összekeverem. Hozzáadom a tejet és a tojásokat, és kézi habverővel simára keverem. félreteszem amíg megpucolom, kimagozom és felkockázom az almákat. Egy jó nagy (nekem 28-30 cm körül lehet) serpenyőben felhevítek egy evőkanál vajat, 1-2 percig párolom rajta az almát, majd beleöntöm a tésztát. Kis lángon addig sütöm, amíg az alja elkezd megpirulni és a teteje megszilárdul. Egy keverőlapáttal kisebb darabokra szedem, átforgatom, és közé dobok még 1-2 kanál vajat. Pár perc alatt készre sütöm. Porcukorral, karamellszósszal tálalom.

2-3 adag lesz belőle. Az ínyenc magazin aktuális számából van, kicsit változtattam az elkészítésen.

2012. október 28., vasárnap

Hagymás-gombás marha

IMG_8339

Rájöttem, hogy szeretem a marhahúst. Persze nem steak-ként nyersen, szigorúan kellően átfőzve/átsütve. Vadasként, és ilyen párolt szószos ételekként. Meg persze a “spagetti húsgombóccal” és a svéd húsgolyó is kedvenc. Ja meg a hamburger.

Azt hiszem most a szokásoshoz képest “marhahúsos-korszakom” van.

A recept a múlt havi GoodFoodból van, egy kicsit változtattam az elkészítésen, szerintem szükségtelen a gombát 2 órán át főzni, úgyhogy csak a főzési idő második felében adtam hozzá.

Hozzávalók:

  • 70-90 dkg marhalábszár, vastag szeletekre vágva
  • 2 evőkanál olaj
  • 3 közepes hagyma
  • 1 teáskanál cukor
  • kevés liszt
  • 6-7 gerezd fokhagyma
  • 7 dl marhahúsleves (DM-es bio leveskockából a legjobb)
  • 3 evőkanál Worcestershire-szósz
  • 25 dkg barna csiperke
  • petrezselyem a tálaláshoz

A húst megtisztítom, megszórom liszttel, a hagymát félbevágom, és felszeletelem. Az olajat felhevítem egy nagyobb serpenyőben, és közepes lángon kb. 10 alatt puhára párolom a hagymát (akkor jó, ha kezd karamellizálódni). Hozzáadom a felszeletelt fokhagymát, a hússzeleteket, a húslevest és a Worchestershire-szószt, és lefedve kis lángon 1-1,5 órán át párolom. Belekeverem a felszeletelt gombát, ha nagyon elfőtt róla a lé, egy kis vizet adok hozzá, és 0,5-1 óra alatt puhára párolom. Petrezselyemmel megszórva tálalom.

4-5 fős adag, a tócsni/röszti szerintem nagyon jól illik hozzá.

2012. október 22., hétfő

Rodeo burger

IMG_8345

Csinálhatnék úgy, mintha én lennék Ms. Wellness, aki sosem jár gyorsétterembe, hajnalban kel, bedagasztja a kenyeret, körbefutja a tömböt, és nincs narancsbőr a combján. Egyik sem igaz. Utálok futni. És nem dagasztok kenyeret. És szoktam gyorsétteremben enni. Sőt, még preferenciáim is vannak. Az “arany kapus” rémesen sós krumplit árul. Persze az összesnél nagyon sós a kaja, mert másnap a visszatartott víztől többet mutat a mérleg, mint indokolt lenne, de azért vannak fokozatok.

Ez a szendvics a kedvencem. Nem igazán “aktuális kedvenc”, csak simán kedvenc, mert évek óta ez a befutó.

Tanulós hetek vannak, úgyhogy a konyhai jelenlét minimalizált. Persze aki nálam nagyobb háziasszony, süsse maga a zsömlét/rántott hagymakarikát/hasábburgonyát. Mivel az egyetlen igazán “igazi” összetevő most a húspogácsa volt (az viszont mindig rendesen darált húsból készül és sosem mirelit), inkább legyen csak ez afféle ötletadó.

Mi került a szendvicsbe:

  • 1 hamburgerzsemle
  • 12,5 dkg darált hús + só, bors felhasználásával készült húspogácsa
  • saláta
  • majonéz (a zsemle alsó fele és a saláta közt van)
  • bbq szósz
  • 3 darab hagymakarika

2012. október 20., szombat

Almás zellerkrémleves

leves

Hurrá, visszatértem! Elromlott a routerünk. Kb. 3-4 év után, de volt rá 11 év (!) garancia. Amit szerencsére nem az eladónál kellett érvényesíteni, aki elírta a garancialevelet és 11 hónapot írt be oda, ahova 11 évet kellett volna. Gyártói garancia, és sajnos ki kell mondjam, de szerencsére nem magyar a gyártó. Az a szomorú tapasztalat ugyanis, hogy sokkal jobb ilyeneket a multinál intézni, mint a tróger viszonteladónál, akit csak az érdekel, hogyan bújhat ki az alól, hogy elromlott a cucc és meg kéne javítani / ki kéne cserélni. És én az a fajta vásárló vagyok, aki ha rosszul bánnak vele, soha az életben be nem teszi oda a lábát. Ha viszont szó nélkül adják vissza az 500 forintomat, ha atomjaira hullik a konzervnyitó, akkor elégedetten dorombolok, mint egy kismacska.

Egy hét alatt lement a következő: beregisztráltuk a routert a gyártó oldalán, jelentettük a hibát. Küldtek egy emailt, hogy elküldik a szükséges információkat a cseréhez (milyen papír mellékelésével milyen címre kell feladni). Ez volt az első nap, mi fel is adtuk este (csütörtök este). Másnap küldtek egy emailt, hogy megérkezett, 7 napon belül küldik az újat. Hétvégén nyilván nem történt semmi, majd hétfőn újabb email, hogy Angliában feladták a csomagot, ez-és-ez a szám, amivel a futárcég honlapján lehet követni az útját. Csütörtök délre, Németország és Ausztria érintésével ide is ért. Reggel megnéztük a honlapot, azt írta, hogy már a teherautóban útban a címzett felé, úgyhogy itthon maradtam tanulni és ebéd után átvettem.
Kevesebb mint 7x24 óra.

Közben egy réges-régi routerrel vívtunk elkeseredett harcot. Majd egy örömujjongás kíséretében kidobtuk az elektronikai-hulladék gyűjtőbe.

És ez hogy kapcsolódik a bloghoz? Egyrészt ne mindig csak a rossz dolgokról írjak (szar sütemények, rossz tejszínhabok – ó anyám, most is ért pár borzalmas élmény a közeli egységekben). Másrészt Wi-Fi-n szoktam feltölteni a számítógépemre a képeket a fényképezőgépről, és most 1 hétig Wi-Fi nélkül voltam. Ahhoz már lusta vagyok, hogy a kis kezemmel összedugjam madzaggal a két kütyüt.

Végül azért a levesről is egy-két szót. Naggggggyon jó, tessék megfőzni, és bekanalazni egy melegszendviccsel, vagy sült zellerrel feltálalni, akár karácsonykor.

Hozzávalók:

  • 1 közepes zeller, meghámozva felkockázva
  • 1 közepes hagyma, apróra vágva
  • 2 alma, meghámozva, kimagozva, felkockázva
  • 2 dl almabor (cider/cidre nemzetiségtől függően)
  • 4 dl víz
  • só, bors
  • 2 dl tejszín
  • 1 evőkanál vaj

a melegszendvicshez:

  • fehér szendvicskenyér
  • vaj
  • kéksajt (nálam gorgonzola)

A vajon közepes lángon puhára párolom a hagymát, majd hozzáadom a zellert és az almát. Felöntöm az almaborral és a vízzel, és fedő alatt puhára főzöm. Kicsit hűlni hagyom, simára turmixolom, felöntöm a tejszínnel, és sóval, borssal ízesítem. Ha szükséges visszateszem melegedni.

Ha melegszendviccsel tálalom: fejenként 2-2 szelet kenyérnek megvajazom az egyik oldalát, egy serpenyőt felhevítek, beleteszem az egyik szeletet, vajjal lefelé. Megpakolom sajttal, rárakom a másik szeletet, vajjal felfelé. Majd amikor az alsó fele ropogósra sült, megfordítom és kb. 2 perc alatt készre sütöm. Átlósan félbevágom, és azonnal tálalom.

Ünnepibb, és inkább leves, mint teljes vacsora, ha nagyobb zellert veszek, és egy részét gyufaszálnyi csíkokra vágom, bő olajban megsütöm és leitatom. Ehhez bónusz levesbetét: egy harmadik felkockázott almát vajon megpárolni.

4 adag lesz belőle

2012. október 6., szombat

Paradicsomleves & sajtos melegszendvics

leves2

Azt hiszem az egyik legjobb szakácskönyv-vételem a “Martha’s American Food” volt. Elég sok receptet megcsináltam már belőle, és mindegyik remek lett. És pontosan a recept szerint működött (ez sem alap sajnos, van hogy nem sikerül valami, van hogy első ránézésre látszik, hogy rémesen sok cukor és/vagy vaj van benne és át kell variálni). Mondjuk a “frosting”-okkal bekent tortáit biztos nem fogom kipróbálni. Az amerikai tojásfehérjés- és vajkrémek nem nekem valók, bármennyire is nagy rajongója vagyok a hamburgereknek, pancake-eknek... A pitéi viszont zseniálisak. És van még pár kipróbálatlan belőlük a könyvben, úgyhogy van még felfedeznivaló.

Ez egy tipikus amerikai ‘comfort-food’, őszre-télre, beteg gyereknek, gyerekkor-felidézőnek. Sűrű, nagyon-paradicsomos, és ami a legjobb benne, a kísérője sajtos melegszendvics. Ettől az üres (na jó, betűtésztás, zelleres) menzaleves átváltozik egy teljes értékű vacsorává. Nem muszáj utána megenni egy csomó palacsintát. Lehet, de nem muszáj.

Hozzávalók:

  • 2 evőkanál vaj
  • 1 közepes hagyma, finomra vágva
  • 3 doboz (3*40 dkg) darabolt paradicsomkonzerv
  • 4-5 csésze csirke-alaplé
  • 2-3 teáskanál oregánó
  • só, bors
  • fél csésze tejszín
  • 3 gerezd fokhagyma

a melegszendvicshez:

  • 8 szelet kenyér (fehér szendvicskenyér, ha autentikusak vagyunk)
  • vaj
  • cheddar (vagy ementáli, valami ízesebb keménysajt)

A vajat megolvasztom, és közepes lángon pár perc alatt üvegesre párolom a hagymát. Hozzáadom a zúzott fokhagymagerezdeket, átforgatom, majd felöntöm az alaplével és a paradicsommal. Belekeverem az oregánót, felforralom, majd mérsékelt tűzön 45 percig főzöm (fedő nélkül, hogy kicsit besűrűsödjön). Kicsit hűlni hagyom, majd simára turmixolom, belekeverem a tejszínt, visszarakom a tűzhelyre hogy melegen tartsam, és ha szükséges, sóval, borssal, oregánóval ízesítem. Elkészítem a melegszendvicset: négy szelet kenyeret bőségesen beborítok sajttal, befedem a másik négy szelettel. és kívül alaposan megvajazom*. Egy serpenyőt közepes lángon felmelegítek, beleteszem a szendvicseket, majd miután az alsó oldaluk ropogósra sült, megfordítom és további 2-3 perc alatt készre sütöm. Kiszedem, átlósan félbevágom, és azonnal tálalom a forró levessel.

4 adag lesz belőle.

*ahogy a legkevésbé lesz az ember maszatos: minden kenyérnek megvajazom az egyik felét (szendvicskenyérnél nem kell figyelni, hogy melyik-melyikkel alkot párt). Vajas oldalával lefelé beleteszek 4 szelet kenyeret a forró serpenyőbe, megpakolom sajttal, majd lefedem a maradék néggyel (vajas oldal felfelé!).

2012. október 2., kedd

Apple crumble latte– fűszeres almás tejeskávé

latte2
Én nem vagyok se a fahéj nagy barátja, se az ízesített kávéké, de Levi mindkettőért odavan, úgyhogy múlt héten az egyik Starbucks felé kanyarodtunk, és vettünk neki egy “apple crumbe latte”-t. (Zárójeles megjegyzés: jelek szerint komoly gondot okoz a pincéreknek, meg baristáknak, hogy melyikünk mit rendel, vagy én rendelek túl “fiúsan”. Mindenesetre többször előfordult már hogy például Levi elé akarják letenni a kacsacombot, elém meg halat – brrr –, és ezt a kávét is nekem feliratozták, pedig én egy mezei tejeskávét kértem) Többszöri kóstolgatás után úgy tűnik, hogy azonosítottuk az ízeket, és itthon is sikerült előállítani.
”A teteje 10/10 pontos, az alja meg mindegy, a teteje számít. Az alja is finom, na de a teteje….” Igazából bármi 10 pontos azt hiszem, amin van tejszínhab meg ez a karamellszósz.
Hozzávalók:
a fűszeres almaléhez:
  • 6 dl almalé (min. 50%-os édesítőszer meg a többi vacak nélkül, valószínűleg a legjobb eredményt a csökkentett savtartalmú "mild" hohes-c almalével lehet elérni)
  • 1 vanília-rúd
  • 1 evőkanál egész fahéj
  • 2-3 szem szegfűszeg
az almás karamellhez:
  • 2 dl cukor
  • 1 dl almalé
egyéb:
  • kávé
  • tej
  • esetleg cukor
  • tejszínhab
  • kekszmorzsa*
*én bolti darált háztartási kekszet szitáltam át, hogy nagyobb darabokat találjak benne, bármilyen viszonylag finomra, de nem porrá tört keksz megteszi
A fűszeres almalé hozzávalóit egy fazékba teszem, felforralom és 10 percig főzöm, majd leszűröm. A cukrot vastag aljú edényben karamellizálom, majd lehúzom a tűzhelyről, hozzáöntöm az almalevet, és annyi időre visszateszem, amíg az összes karamell feloldódik (sűrű, enyhén almaízű karamellszósz kell legyen belőle a végén – a sűrűsége igazán lehűlés után derül ki).
A nálunk bevált arányok: egy adag kávé, felöntve tejjel + 2 evőkanál fűszeres almalé (Aki édesen szereti a kávéját, tegyen bele egy kis cukrot is, vagy az almalevet is édesítheti). A tetejére tejszínhab, arra csurgatok egy kanálnyi karamellt és megszórom keksszel.
Jó sok lesz belőle, de szerintem sokáig elvan a hűtőben, a fűszeres almalé gyerekeknek és alkoholt-nem-ivóknak jó alternatíva forrón forralt bor pótléknak (hogy ki ne maradjanak valamiből). A karamellszósz pedig locsolható fagylaltra, desszertekre…

2012. szeptember 30., vasárnap

Padlizsános-húsos cannelloni

Slice 1

Szeretem a cannellonit – még jó, mindenféle tésztát szeretek, ami nem “magyaros, na azokkal ki lehet űzni a  világból – csak a töltögetésért nem rajongok. Általában inkább óriás kagylótésztát veszek, mert azzal könnyebb bánni, de most kivételesen “beugrott” egy doboz cannelloni a bevásárlókocsimba. Ha pedig egyszer nekiállok a dolognak, akkor ez lesz belőle. Ez a kedvenc töltelékem: darált marha és anyám által füstösre sütött padlizsán.

Hozzávalók:

  • kb. 1 doboz cannelloni (250 g)
  • 30-35 dkg darált marhahús
  • 15 dkg mozzarella*
  • olívaolaj
  • só, bors, kakukkfű
  • 1,5 dl vörösbor
  • 1,75 dl tejszín
  • 1 hagyma
  • 3-4 gerezd fokhagyma
  • 2 doboz aprított paradicsom-konzerv (egyben hámozott is jó, de azt fel kell vágni)
  • másfél-két csésze sült padlizsán**

*ebbe szerintem a “füstölt pizzamozzeralla” a legjobb választás.
** nem tudom se grammra se hogy hány padlizsán, mert a fagyasztóból kaptam a megsült, kinyomkodott padlizsánt.

Egy serpenyőben kevés olívaolajat hevítek, és pár percig sütöm benne az apróra vágott hagymát. Hozzáadom a húst, a fokhagyma felét, és addig sütöm, amíg a hús mindenhol kifehéredik. Ezután felöntöm a  tejszínnel, kakukkfűvel fűszerezem, és addig főzöm amíg a hús megpuhul és az egész besűrűsödik. Egy tálba teszem a sült padlizsánt, belekeverek pár kanálnyit a paradicsomkonzervből (a levét lehetőleg nem, csak paradicsomkockákat). A mozzarellát felkockázom. A maradék paradicsomot egy fazékba öntöm, belekeverem a bort, 3-4 kanál olívaolajat, 1 teáskanál kakukkfüvet, sózom, borsozom, és 20 percig főzöm. A húst a padlizsánhoz adom, és belekeverem a mozzarella harmadát. Alaposan összekeverem, és a cannellonikba töltöm. A megtöltött cannellonikat egy sütőtálba teszem, a tetejükre kanalazom a paradicsom-mártás, és rájuk szórom a maradék sajtot. előmelegített sütőben 40 percig sütöm.

5-6 adag lesz belőle. Jól bírja a melegítést.

2012. szeptember 29., szombat

Édes avokádó puding - reggelire

IMG_8305

Nagyon régóta szemeztem ezzel a recepttel, igazán nem tudom miért tartott ennyi ideig a megvalósítás, csupa olyan alapanyag van benne, ami szinte mindig van itthon.

Az első kanálnyi után arra jutottam, hogy “ó anyám…”. Eddig is tudtam, hogy az avokádónak enyhén diós aromája van, és éreztem is már többször, de a fűszerek mellett azért ez nem mindig egyszerű. Így, nagyjából “magában” és enyhén édesítve, azonban egyértelmű volt a diós aroma. Zseniális.

Hozzávalók:

  • 1 avokádó
  • 1/2 csésze tej
  • 1 evőkanál méz vagy juharszirup
  • a tetejére mandula vagy granola

Az avokádót összeturmixolom a tejjel és a mézzel/juharsziruppal. Átöntöm egy pohárba, szórok a tetejére egy kis mandulát vagy granolát és azonnal tálalom.

1 adag lesz belőle – nagyszerű reggeli vagy tízórai.

2012. szeptember 25., kedd

Kell egy uzsisdoboz!

uzsonna1

Mandy hirdetett egy játékot, amire majd pont én nem fogok benevezni… Nagy tízórais-uzsonnázó vagyok. És még helyes dobozkáim is vannak hozzá. És pont mostanában határoztam el, hogy az m & m-ről (mogyorós, mert az kevésbé édes!), elmozdulok az értelmesebb alternatívák felé.

Ez most abszolút lusta verzió, mert nem én készítettem a hummuszt (de tudnék, például így) -  lusta is vagyok, és igazából pont jó adag a bolti, és az íze is tetszik (ami ugyanezen cég padlizsánsalátájáról már nem mondható el, az kifejezetten rémes).

Ami kell hozzá:

  • valamilyen mártogatós, jó sűrű legyen, ez fontos. Azt könnyű enni, és ennek a fajta doboznak van átjárás a két oldala közt. A dobozból nem folyik ki az étel, de egyik rekeszből átmehet a másikba – úgyhogy nem árt ha sűrű. Mi kerüljön a dobozba: hummusz, avokádókrém, zöldfűszeres túrókrém, tojáskrém (ennek erős a szaga!), padlizsánkrém…
  • csíkokra vágott zöldség, vagy keksz a tunkoláshoz: répa, uborka, zellerszár, tele keksz, korpovit.
  • és nem árt egy megfelelő doboz. Egy ideje a Tescoban árulják egy új-zélandi cég termékeit. Ez a honlapjuk, nekem olyan van, ami a belinkelt oldalon. Van kétszintes kerek doboz a joghurt + müzli pároshoz (annyira jó! használom is gyakran), a legmenőbb a sokrekeszes külön szósz-tartós salátás doboz. A műanyag BPA-mentes, úgyhogy elvileg teljesen biztonságos.

A képen lila répa van. nagyon jópofa :-)

2012. szeptember 24., hétfő

2012. szeptember 23., vasárnap

Cheddar sajtos keksz

IMG_8287

Végre nem csak churros sütésre használtam a keksz-kinyomómat. Még mindig nagyon elégedett vagyok az első-és-eddigi-egyetlen Martha Stewart könyvemmel. Ez egy déli cheddar sajtos keksz, ami a könyv szerint az ötvenes évek óta az egész országrészben ismert, és nem rendeznek nélküle koktélpartit. Cheddar, vaj és egy csipet chili. És elvileg jól záródó dobozban két hétig eláll. Én egy hétig jutottam, de csak azért mert “várj várj hagyj pár szemet a fotózáshoz, de most nincs energiám fotózni”.

Martha szerint nagyszerű ajándék egy doboz ezzel a keksszel töltve, de vigyázni kell, mert akinek egyszer ilyet adtunk, mindig ezt fogja követelni.

Hozzávalók:

  • 1,5 csésze liszt (kb. 3 dl)
  • 1 evőkanál mustár
  • 1 teáskanál só
  • késhegynyi chili
  • 11 dkg puha, felkockázott vaj
  • 17 dkg reszelt cheddar

A lisztet összekeverem a sóval és a chilivel, majd gyors mozdulatokkal (vagy robotgéppel) összedolgozom a vajjal, a mustárral és a reszelt sajttal. A tésztát keksz-kinyomóba töltöm, szalag alakú előtétet teszek bele, és sütőpapírral bélelt tepsibe csíkokat nyomok. A csíkokat kisebb darabokra vágom (lehet, hogy nem is nagyon kell vágni mert a csíkok maguktól is széttörhetnek), és 30 percre hűtőbe teszem. A sütőt előmelegítem 190 fokra, és kb. 15 perc alatt megsütöm a kekszeket.

Keksz-kinyomó hiányában a tésztát fóliába csomagolom, 30 percig hűtöm, majd kinyújtom, és mindenféle mintákat vágok/szaggatok belőle.

2 tepsinyi lesz belőle.

2012. szeptember 18., kedd

Scone (édes zsemle teához)

IMG_8282

Nagyon régóta szemeztem ezzel a teasüteménnyel. Nem szeretem a lekvárt, de meglátva az ehhez hasonló képeket mindig megkívántam. Már csak azt nem tudom mi a fenéért vártam eddig az elkészítéssel. Nem egy nagy dolog ugyanis.

Az volt a két utolsó-utáni lökés, hogy Agatha Raisin folyton scone-okat eszik a  délutáni tea mellé, és most már a magyar GoodFood-ban is rendszeresen szembejönnek különböző receptek.

Egy teljesen sima alap-verziót választottam, nincsen benne se asztalt ezmegaz, se trükközés a sós-irányba.

Két dolog nem működött teljesen tökéletesen a  receptben, egyrészt talán sok volt a sütőpor, forrón érezni lehetett kicsit. Lehet hogy az oldal, ahonnan a sütőporos-liszt arányait néztem amerikai volt, és az angolok kevesebb sütőporral dolgoznak. Úgyhogy itt kevesebbet fogok megadni, szerintem úgyis fel kell szépen jönnie. A másik a sütési idő. Oké, figyelmetlen voltam, nem melegítettem elő a tepsit, de kb. 2x annyi időre volt szükségem, mint az előzetesen megadott.

De még ezzel együtt is, ó anyám…. Iszonyú jó, vasárnap elterpeszkedni a kanapén és teát inni meg scone-t majszolni a Forma-1-hez/ Juve meccshez.

Külön iskolák vannak egyébként, hogy mi a sorrend, lekvár-tejszín vagy tejszín-lekvár. :-)

Hozzávalók:

  • 35 dkg liszt
  • 1 nagy csipet só
  • 1 csomag (15 g) sütőpor*
  • 1 tojás (megkenni a tetejét)
  • 8,5 dkg vaj
  • 175 ml tej
  • 1 teáskanál citromlé**
  • 3 evőkanál cukor
  • 1 teáskanál vanília-kivonat
  • a tálaláshoz lekvár és mascarpone***

*én beleraktam 1,5 csomaggal, na az már kicsit túlzásnak tűnt
**a citromlé + langyos tej helyett lehet írót is használni
***nagggggyon jó bele a meggylekvár, és a mascarpone eredetileg clotted cream, ami beszerezhetetlen felénk, úgyhogy én alaposan összekevert mascarponet kentem rá.

A lisztet összekeverem a sóval és a sütőporral és ujjheggyel beledolgozom a vajat – finom morzsa kell legyen a végeredmény. A tejet kicsit megmelegítem, belekeverem a citromlevet és a vanília-kivonatot, és pár percig állni hagyom. Közben előmelegítem a sütőt 200 fokra (légkeveréssel), és egy tepsit kibélelek sütőpapírral. A lisztes morzsához keverem a cukrot és a folyadékot, és egy késsel (!) nagyjából összekeverem. Lisztezett deszkára borítom, kicsit átgyúrom, és 3 cm vastagra nyújtom. 6 cm átmérőjű köröket szúrok ki belőle. Tepsibe rakom, és megkenem a tetejét a tojással. Nekem kb. 20 percig kellett sütni. Langyosan kettévágom, megkenem lekvárral és mascarponéval.

Lehet hogy ha forró tepsire rakja az ember a pogácsákat akkor elég a 10 perc. Ezt még tesztelni kell.

1 tepsinyi lesz belőle, mondjuk azt, hogy 4-6 fős adag.

2012. szeptember 16., vasárnap

Juharszirupos hot dog krémes hagymával

hotdog

A legjobb hot dog eddig amit ettem (csináltam). A további hot-dog kísérletezéseimhez azt hiszem az elősütött bagettet mindenképp “megtartom” alapnak. Sokkal jobb, mint a puha hot dog-kiflik. (Amiket ráadásul sosem tudok normálisan bevágni.)

A ragacsos kolbászka és a krémes-mustáros hagyma nagyon jó páros, az érdem sajnos nem az enyém, hanem a szeptemberi GoodFood-é. :-)
Gyakrabban kéne hot dogot csinálnom.

Hozzávalók:

  • 4-6 kis grillkolbász (nürnbergi például)
  • 2 kisebb vagy 1 nagy elősütött bagett (150 g)
  • 2 közepes/nagyobb fej hagyma
  • 1 kanál olaj
  • 1-2 evőkanál mustár
  • 1 teáskanál barnacukor
  • 1 evőkanál ecet
  • 1-2 evőkanál juharszirup

A hagymát vékonyan felkarikázom, és az olajon 15 percig kis lángon párolom. Közben 200 fokos, előmelegített sütőben 15 percig sütöm a kolbászokat. A hagymához adom a cukrot, az ecetet és a mustárt és addig főzöm, amíg a többi dolog elkészül (szuper-krémes hagyma kell legyen a végeredmény). A kolbászokat kiveszem a sütőből, és beteszem a bagettet. A kolbászt megkenem juharsziruppal, és visszateszem a kenyér mellé. Addig sütöm, amit a bagett csomagolása ír (nekem ez 9 perc volt).
Ha egy nagy bagettet használok, középen félbevágom. a darabokat bevágom, beleteszem a kolbászokat (darabonként 2-3-at), belekanalazom a hagymát, és azonnal tálalom.

2 adag lesz belőle.

2012. szeptember 9., vasárnap

Bazsalikomos gnocchi paradicsom-szósszal

IMG_8269

Egyszer csináltam eddig házi gnocchit, de az traumatikus élmény volt. Krumplit főzni, melegen hámozni, villa hátán izélgetni a kis nudlikat…. Ehh, nem nekem való. Most egy sokkal gyorsabb receptbe botlottam. Ráadásul csavar is van benne, egy csomó friss bazsalikom került a tésztába, attól zöld, és a burgonyapüré-por váltja ki a kéz-égető burgonyahámozást. És az átnyomást egy olyan eszközön, ami nekem nincs is.

Igazán nekem való módszer, így hisztéria, és bosszankodás nélkül házi gnocchi került az asztalra (“annyi értelmesebbet csinálhatnék, mint ezt” – vasalás közben abszolút jellemző, hogy ez megy a fejemben) .

És fog is még minimum egyszer, mert főzés előtt a felét lefagyasztottam.

Hozzávalók

a tésztához:

  • 1,5 csésze* burgonyapüré-por
  • víz
  • friss bazsalikom, lazán rakva kb. 1 csésze
  • 1 csésze liszt
  • 1 nagy tojás vagy 2 kicsi
  • 1/4 csésze reszelt parmezán vagy pecorino

a szószhoz:

  • 3-4 kis hagyma (2-3 cm átmérőjű)
  • 3 gerezd fokhagyma
  • 2 evőkanál olívaolaj
  • 80-90 dkg paradicsom**
  • 2-3 evőkanál fehérbor
  • bazsalikom és parmezán/pecorino a tálaláshoz

* 1 csésze = 2 dl
** olyan paradicsomot érdemes választani, aminek nincs sok leve

A burgonyapüré-port egy tálba teszem, hozzáöntök 1 csésze forró vizet, és villával összekeverem. A bazsalikomot negyed csésze hideg vízzel aprítóban pürésítem/nagyon finomra vágom. A burgonyához adom a tojást, a reszelt sajtot, a bazsalikomot, kevés sót és a lisztet. Összegyúrom, majd lisztezett deszkán több 1,5-2 cm vastag hurkát sodrok belőle. Mivel a tészta gyakorlatilag végtelen sok lisztet fel tud venni, nem lehet addig gyúrni, amíg már nem ragad, egy már kezelhető ponton abba kell hagyni a tovább liszt-hozzáadást. A hurkákat 2 cm-es darabokra vágom, lisztezett tálcára rakom, és minimum 15 percre beteszem a hűtőbe. Ezen a ponton lehet befagyasztani, –18 fokon elvileg 1 hónapig áll el.
A szószhoz a hagymát apróra vágom, pár percig sütöm az olajban, majd hozzáadom a zúzott fokhagymát és 1-2 perc múlva a bort. Amikor a bor felforrt, belekeverem a felkockázott paradicsomot, és 2-3 percig főzöm, amíg épp csak átmelegszik a paradicsom.
Közben bő vízben megfőzöm a gnocchit – amikor feljönnek a víz tetejére, még egy perc kell nekik.
A gnocchit összekeverem a paradicsomszósszal, megszórom bazsalikomlevelekkel és parmezánnal/pecorinoval, és azonnal tálalom.

4 fős adag.

2012. szeptember 7., péntek

Sáfrányos karfiolleves

leves.jpg

Jelen állás szerint ez a legjobb karfiolleves. Az elismerés Gordon Ramsaynek jár, a “Vasárnapi ebéd”-ből van ugyanis a recept – amiben van pár olyan fogás, aminek nyilvánvalóan soha nem fogok nekiállni, de jó néhány “pofonegyszerű” is lapul benne, szerintem ez is megkaphatja ezt a jelzőt. 

És olyan szép színe van. Meg persze finom. Nagyon. A vajban pirított karfiol kivételével előre elkészíthető.

Hozzávalók

  • 1 nagy fej karfiol (én mirelitet használtam, abból 50-60 dkg)
  • 5 dl tej
  • 5 dl zöldség- vagy csirke-alaplé
  • 2 csipet sáfrány (ez szerintem megfelel egy zacskónyi Kotányi sáfránynak)
  • só, bors (kevés mindkettőből)
  • 1-2 evőkanál vaj (nem olaj és nem margarin, vaj)
  • petrezselyem (nekem nem volt itthon)

A tejet és az alaplevet beleöntöm egy nagyobb fazékba, belekeverem a sáfrány felét és felforralom. Beleteszem a karfiolt, és puhára főzöm (6-8 perc, villával, vagy hústűvel ellenőrzöm). A karfiolt kiszedem, a negyedét félreteszem, a többihez hozzáadom a főzőlé felét és simára turmixolom. Belekeverem a maradék sáfrányt, és ha szükséges, annyi főzőlevet, hogy leves sűrűségű legyen. Megkóstolom, ha szükséges sózom, borsozom, és felmelegítem. közben egy serpenyőben felhevítem a vajat, és a félretett karfiolt aranybarnára sütöm. A pirított karfiolt tányérokba teszem, mellé merem a levest, pár csepp olívaolajjal megöntözve és petrezselyemmel* megszórva tálalom.

*a könyvben a petrezselymet is meg kell pirítani a vajon a karfiollal együtt, nem próbáltam, úgyhogy nem tudok róla véleményt mondani.

4 adag lesz belőle.

2012. augusztus 28., kedd

Hot dog & ez meg az

IMG_8227
Általában nem jellemző rám a belföldi nyaralás, de idén volt szerencsém a Balatonhoz és a Tiszához is. Megjegyzem e kettővel semmi baj nincs. Sőt. Amivel bajom van, hogy elhagyom a fővárost és hízom két kilót és rossz élményekkel gazdagodom. A kettő közt van összefüggés, de a rossz élmény nem a 2 kiló hízás. Azzal itthon szembesülök, de van némi köze az igazi bajhoz.
Mindkét alkalommal meglehetősen jól felszerelt konyha ált a rendelkezésemre, tehát nem voltam rákényszerítve a rémesnél rémesebb kifőzdék kínálatára napi 3x, de még így is borzasztó a helyzet.
Ami szerintem tarthatatlan:
  • pizza – most komolyan, hogy a fenébe van az, hogy rossznál-rosszabb förmedvényeket árulnak mindenhol. Iszonyat. A tészta, a szósz és a sajt is. Arra rég rájöttem, hogy nem érdemes elszakadni a paradicsom-sajt párostól, mert bármi, ami még rákerül rémes. inkább ne legyen rajta “sonka”, mint hogy sonkának látszó képződménnyel tegyék tele. Szégyen-gyalázat, de az elmúlt évek legjobb pizzája még mindig a mirelit pizza az Aldiból. Hogy ez az Aldit vagy a “pizzázókat” minősíti, azt ki-ki döntse el maga.
  • akkora adag, hogy rosszul vagyok tőle. Pedig nincs rossz étvágyam. Most már tényleg be kell vezetnem, hogy ha egy oldalnál hosszabb az étlap, csak fél adagot kérek.
  • ahhoz, hogy hamburgert süssek, el kell kirándulnom a szomszéd megyébe, hogy találjak egy Tescot, mert ők tartanak darált marhahúst (több félét is). Mert még ha találok is egy hentest, ahol esetleg véletlenül akad marhahús, akkor sem darálják le nekem, mert a daráló “disznós”. Azt pedig ugye senki sem gondolja, hogy egy nyaralóban húsdarálással fogok szórakozni…
  • ja és a cukkini. hát az haláli. Ez nem korlátozódik a nyaralásra, ez egész nyári bosszúforrásom, a biopiacon egész jó a helyzet. De július közepétől akkor eszem jó cukkinit, ha elmegyek a MoM mellé, ha anyám ad, vagy ha olasz importra bukkanok. Tölteni valónak csúfolt 1 kilós példányok terpeszkednek mindenfelé. tölteni való, jó vicc. Inkább DV cukkini – disznónak való. akkora magokkal, mint egy megtermett sütőtöké. Kedves gazdák, tessék megtanulni zöldséget termelni, és aztán lehet majd siránkozni, hogy olasz cukkinit veszek. Megvenném én a magyart is, jókedvemben még kicsit drágábban is, de az legyen olyan, amit én akarok.
  • három vagy négy üzletre volt szükségem a natúr joghurt és a cukkini beszerzéséhez. És nem azért, mert drágának találtam, vagy nem az a márka, ami kell. Fenét. Nem volt vagy vállalhatatlan minőségben volt csak.
  • a strandok étel-kínálata. Van lángos (szigorúan tejfölös, mert a sajt borzasztó minőségű, csak elrontja), van rántott hekk (huszonéves koromig azt hittem balatoni hal), ami nem érint mert nem eszem halat, hallal teli élővíz mellett nem is ennék mirelit tengeri halat. És az abszolút nem nyári dolgok, csülökpörkölt, bármi-ami-zsíros-és-disznó. Én nem eszem disznóhúst. Semmi zöldség, semmi ami nem 1500 kalória. Aztán meg is van a plusz 2 kiló pikk-pakk. Mert a vége az, hogy lángos. Ami azért unalmas. Meg amúgyis.
    Aztán meg eszi a jónép az activiát, mert bedugul ezen a koszton.
    Borzalom.
Mondjuk azt, hogy kidühöngtem magam.
A képen a hotdog: kifli, virsli (nyilván), füstölt sajt, rukkola, majonéz / ketchup+mustár. Van, aki szét tudja úgy vágni a virslit, hogy nem esik két darabra?

2012. augusztus 19., vasárnap

Töltött sütőtök

tok1

Múlt heti a recept, de semmit sem vesztett az aktualitásából, mert az igazi sütőtök-szezon csak most jön.

Most vettem először hokkaido-tököt, aminek elvileg ehető a héja. És valóban, sőt nem csak ehető, hanem sütés után pont olyan, mint a húsa. Ez utóbbi egyébként kicsit keményebb, mint a többié (ez gyakorlatilag annyit tesz, hogy nem fő szét annyira). nem mértem mindent, ezért ez inkább ötletadó, mint “igazi recept”.

Hozzávalók:

  • egy hokkaido-tök (az enyém 1,25 kg volt)
  • köles (ez valahol 5 és 10 dkg közt lehetett)
  • 1 hagyma
  • olaj
  • 2 nagy paradicsom
  • reszelt sajt
  • zöldfűszerek
  • bor vagy alaplé

A töknek levágom a tetejét, és az aljából egy kicsit, hogy stabilabban álljon. Kivájom a magját, és beleteszem egy sütőtálba. A hagymát felvágom, kevés olajon kicsit megpárolom, majd hozzáadom a húst, és miután mindenhol kifehéredett, öntök hozzá egy kis bort. Zöldfűszerekkel, sóval, borssal ízesítem, és megpárolom. Közben ha szükséges, adok hozzá egy kis vizet(vagy alaplevet), ha sok lé maradna rajta , magas lángon elforralom. A kölest alaposan átmosom, és puhára főzöm. A paradicsomot kimagozom és felkockázom. A húst összekeverem a kölessel és a paradicsommal. Közben a tököt előmelegített sütőben, 200 fokon 20 percig elősütöm. A félig megsült tökbe kanalazom a tölteléket*, megszórom a tetejét reszelt sajttal, és 20 perc alatt készre sütöm.

*nekem kicsit sok volt a töltelék, megmelegítettem, szórtam rá egy kis reszelt sajtot, és megettem, amíg arra vártam, hogy megsüljön a többi.

4-5 adag lesz belőle.

2012. augusztus 16., csütörtök

Pita-szendvics

IMG_8237

A mostani vagy az előző GoodFoodból van, Levi választotta, hogy akkor ő ilyet szeretne (éhes iskolából hazaérő gyerekeknek szólt az ajánlás :-))

Ami a jópofa benne, hogy se sütő, se mikró nem kell hozzá, csak egy pirító, amibe befér a pita – ha pedig nálunk belefért, másnak is menni fog, a miénk extra-kicsi. A fő szempont az volt, hogy Miki egeres legyen.

Hozzávalók:

  • krémsajt
  • pita
  • valami fehérje, tonhal, sonka… (ebben sonka van)
  • sajt
  • zöldség: kukorica, uborka, paradicsom…

A pitát berakom a pirítóba, hogy átmelegedjen. Levágom a tetejét, és a zsebet megkenem krémsajttal. Belepakolom a sonkát, sajtot, zöldségeket. Óvatosan visszarakom a pirítóba, és még egyszer bekapcsolom.

Ennyi. 1 pita egy fős könnyű ebéd/vacsora salátával, koktélparadicsommal…

2012. augusztus 14., kedd

Spenótos pite

pite 1
…illetve ha hű akarok maradni az ihletadóhoz, akkor halálpite. Bár ebbe nem kevert senki gyilkos csomorikát.
Nálunk a polcon néhány témára korlátozódnak a könyvek: szakácskönyvek (naná!), sci-fik, a klasszikus fajtákból, ízléses borítóval (lehet próbálkozni de az alapítvány sorozat a legjobb sci-fi), fantasyk (még klasszikusabbak, Dűne, A gyűrűk ura és még 1-2), krimik, és pár ponyva. Ifjabb koromban annyi világirodalmi klasszikuson* átrágtam magam, hogy már akkor is roppant művelt vagyok, ha soha többé semmi “igazi irodalmat” nem veszek a kezembe. Amiknek a nagy része nyilvánvalóan nehezen elolvasható szenvelgő agymenés, és rövid az élet ahhoz, hogy lelombozó elavult szarokkal múlassam az időt**. Na mindegy, szóval krimik. Jelenleg három kedvenc van: Agatha Christie, végül is a Tíz kicsi négeren kívül minden könyve szuper. Sokan azt tartják a legjobb munkájának, szerintem szimplán csak kilóg a többiből. És a két újkeletű kedvenc, az Agatha Raisin sorozat (házi használatban csak Mazsoláné) és a “sütis gyilkosságok”, azaz a Hannah Swensen sorozat. Poirot miatt a croissant + forró csokoládé reggeliket kívánom meg, Hannah Swensen a délutáni kávé + süti utáni sóhajtozásomról tehet. Agatha Raisin miatt pedig konstans ehetnékem van. Piték, pásztorpite, sült csirke, és sok sör egy angol vidéki pubban.
Úgyhogy azt találtam ki, hogy megfőzöm/sütöm azokat az ételeket Mazsoláné kalandjaiból, amiket nem zár ki valami általam utált összetevő (leginkább hal ez az összetevő). Ez a menü sejtésem szerint komplett hízókúra, Agathának is el kell kezdenie már az első kötetben rendszeresen bicikliznie, mert nem fér bele a szoknyáiba a vidéki koszt + mindenhova autóval kombinációtól. De nem egy hét alatt tervezem lenyomni.
*igen, megvolt Az ifjú Werther szenvedései, a Fanni hagyományai, sőt A szigeti veszedelem is, a teljes Faust és még Az arany virágcserép is. az egész hóbelevanc hiúság vásárával, A skarlát betűvel, az Édentől keletre-vel, és még a borzalmas és vállalhatatlan Anyeginen is átrágtam magam.
**most komolyan, miféle gyökér gondolja azt hogy 8-10 éves gyerekeknek a Kincskereső kisködmönt meg A kis herceget kell olvasni?
Úgyhogy jöjjön az első kötet címadó fogása, a spenótos halálpite. Gordon Ramsay könyvéből némi változtatással.
Hozzávalók:
  • 1 1/4 csésze liszt
  • 9 dkg vaj
  • kevés hideg víz
  • 10 dkg bébispenót
  • 17,5 dkg tejföl
  • kevés tejszín
  • 2 tojás
  • só, bors, szerecsendió
A lisztet kicsit megsózom, elmorzsolom a vajjal, kevés hideg vizet adok hozzá, és omlós tésztát gyúrok belőle. Előveszek egy kb. 20 cm átmérőjű pitesütő tálat, kibélelem a tésztával, és 20-30 percre beteszem a hűtőbe. Az alját villával alaposan megszurkálom és előmelegített, 200 fokos sütőben 15 percig elősütöm. Az egyik tojást szétválasztom, a sárgáját elkeverem 1-2 kanál tejszínnel. A tejszínes sárgájával megkenem a tészta alját, és még öt percre visszateszem a sütőbe. A sárgájához keverem a félretett fehérjét, a másik tojást és a tejfölt. A spenótot nagyon kevés vízben 1-2 percig párolom (épp csak essen össze), majd szűrőbe teszem és lecsöpögtetem. Miután a letelt az öt perc, kiveszem a tésztát a sütőből, félreteszem kicsit hűlni, és a sütőt 150 fokra állítom. A tojásos-tejfölös keveréket fűszerezem (só, bors, szerecsendió), és belekeverem a spenótot. A tölteléket a tésztára öntöm és 25-30 perc alatt megsütöm (akkor jó, ha megszilárdult a töltelék, és elkezdett kicsit pirulni).
2-4 adag (attól függ hogy előétel-e van-e hozzá saláta stb.), 20 cm-es pite lesz belőle

2012. augusztus 13., hétfő

Kéksajtos hamburger II.

IMG_8248

Belekezdtünk az idei nagy projectbe (bár pénzügyi szempontból a két Eames szék volt a csúcs – már ami a lakást illeti), nekiálltunk kifesteni a lakást. A lakásnak pedig ami az előnye, az a hátránya. A mérete. Mert kicsi. Nagyon kicsi. Lenyomtuk vasárnap az előszobát és a fürdőt, amivel nem volt gond, a cuccokat simán áthordtuk a szoba-konyha párosba. De jövő hétvégén jön a neheze, kifesteni a szobát és a konyhát úgy, hogy erősen limitált hely áll rendelkezésre. Márpedig leszereljük a polcokat és a karnisokat. Mert félmunkát és szarmunkát nem végzünk. Ha az lenne a cél, megbíznék vele mást.
És dupla ágy, kanapé, négyszemélyes étkezőasztal, két íróasztal… Lesz mit kerülgetni.

És az első festés alapján nálunk a festőlegények hamburgert esznek és gyömbérsört isznak. Na jó ez utóbbit csak Levi. A gyömbér még mindig top 10es ehetetlen étel nálam.

Szombaton például ezt a hamburgert ettük.

Ami belekerült:

  • 12,5 dekás marhahúspogácsa, csak egy kis sóval és borssal fűszerezve
  • a Mom park-beli Brót-ból valami a-betűs buci
  • bébispenót
  • sült bacon
  • és a kéksajtos mártás: sok kéksajt (gorgonzola pl), kevés majonéz és tejföl/görög joghurt

2012. augusztus 9., csütörtök

Nektarinos palacsinta

Ez nagyon rövid recept lesz, pontosan úgy készül a tésztája, mint az áfonyásé, csak nem 3 hanem 2 evőkanál cukor kell bele. Értelemszerűen nem kell áfonyát keverni a tésztába, hanem miután belecsurgatom a serpenyőbe a tésztát, belenyomok pár szelet nektarint. Akkor kell megfordítani, amikor már nem folyós a tészta, így nem fognak a gyümölcs-szeletek kipotyogni.

Fotózás után meglocsoltam egy kis juharsziruppal.

2012. augusztus 4., szombat

Áfonyás palacsinta

palacsinta1
Még mindig amerika háziasszonya, Martha Stewart és az ő “American food”-ja. Gyorsan megvan, nagyon finom lédús az áfonyától, és még nekünk is sikerült munka előtt, hétköznap megcsinálni. Pedig általában csak pirítós és sajt a reggeli. Magában, nyersen szerintem kifejezetten rossz az áfonya, de így… ha megint látok a boltban biztos fogok venni, és azon is gondolkodom, hogy kipróbálom meggyel. Vagy legrosszabb esetben fagyasztott áfonyával. Ha nem fogyna el egyszerre az összes, letakarva eláll a pulton jópár órát, mi munka után ettük meg a maradékot egy pár másodperces melegítés után, és akkor is kiváló volt.
Hozzávalók:
  • 1 csésze* (125 g) áfonya
  • 1 3/4 csésze liszt
  • 3 evőkanál cukor
  • 1 evőkanál sütőpor
  • 1 1/2 csésze kaukázusi kefir (író)
  • 2 nagy tojás
  • 1 teáskanál vanília-kivonat
  • 3 evőkanál olaj
  • olaj + vaj a sütéshez
  • juharszirup, méz, áfonya a tálaláshoz
Egy tálban összekeverem a lisztet, a cukrot és a sütőport, egy másik tálban pedig a kefirt, a tojást, az olajat és a vanília-kivonatot. A tojásos-kefires keveréket a liszteshez öntöm, nagyjából összekeverem, majd beleforgatom a megmosott, lecsöpögtetett áfonyát (nem baj, ha kicsit csomós a tészta, sőt!). Egy serpenyőben kevés olajat és vajat hevítek és közepes lángon egy-másfél evőkanálnyi adagokban, oldalanként pár perc alatt megsütöm. Sütés közben időnként teszek még egy kis vajat a serpenyőbe. Juharsziruppal és egy kis extra áfonyával tálalom.
3-4 adag lesz belőle.

2012. augusztus 1., szerda

2012. július 22., vasárnap

Gombás kence

KENCE1

Még mindig nem tudtam megbarátkozni a kence és a mártogatós szavakkal, úgyhogy gombás-bacon-ös dip. Martha Stewartttól van ez is, akár a karamellizált hagymás. Ez is nagyon jó, Levi nem egy akkora gomba-rajongó, mint én, de erre csak annyit mondott hogy “minek eszik az emberek a svédgombát mega  többit, amikor ilyet is lehet gombából csinálni?”. azt hiszem nále a gomba ezzel elérte a csúcspontot.

Ebből az adagból a képen látható adag kétszerese jött ki.

Hozzávalók:

  • 45-50 dkg csiperkegomba (lehetőleg barna)
  • 3 darab szárított erdei gomba (vargánya, róka-gomba stb.)
  • 1 dl forró víz
  • 1 nagy póréhagyma, vagy 2 kisebb – csak a fehér és a világoszöld részei
  • 10 dkg bacon
  • 22 dkg krémsajt
  • tejföl (ezt nem mértem, kb. 20 dkg lehetett)
  • só, bors
  • 1 teáskanál kakukkfű
  • 4 gerezd fokhagyma
  • 1 evőkanál vaj vagy olívaolaj

A szárított gombára öntöm a forró vizet, és 20 percig állni hagyom. A pórét hosszában félbevágom és vékonyan felszeletelem, a gombát apróra vágom. Egy nagy serpenyőben a bacon-szeleteket pár perc alatt ropogósra sütöm, és félreteszem hűlni. A beáztatott gombát leszűröm, felvágom, és az áztatólevet félreteszem. A serpenyőt kitörlöm (ha túl sok a zsír, vagy túlságosan megpirult sütés közben), beleöntöm az olajat (vagy beledobom a vajat), felhevítem, és pár percig sütöm benne a póréhagymát és a fokhagymát. Hozzáadom a friss és a szárított gombát és a kakukkfüvet, sózom, borsozom, és addig sütöm, amíg a gomba megpuhul, és elfő alóla a sok lé, amit menet közben ereszt. A krémsajtot összekeverem kb. 10-15 deka tejföllel, és a sült bacont kis darabokra vágom (tördelem). Miután a gomba lehűlt, a szalonna nagy részével együtt a krémsajthoz keverem. Egy-két evőkanálnyit hozzáadok a gomba-áztató léből, és ha szükséges keverek még bele tejfölt. A félretett szalonnával (és esetleg snidlinggel vagy újhagymával) díszítem. Pirítóssal, kétszersülttel, keksszel tálalom.

3-4 csészényi lesz belőle. (két főre valószínűleg elég a fele)

2012. július 16., hétfő

Vichyssoise – hideg póréhagyma-krémleves

Vannak mindenféle közhelyek, hogy “a legegyszerűbb dolgok a legjobbak”, meg a nagyképűségek, hogy ugyan már “ezt bárki meg tudja csinálni” meg “bárkinek eszébe jut”.

Én bevallom, hogy bár szoktam póréhagyma-krémlevest főzni, és sokszor öntök bele egy kis tejszínt, nem én találtam ki ezt a receptet, sőt valószínűleg soha nem is jutott volna eszembe.

Eszébe jutott viszont Louis Diat-nak, a Ritz-Carlton főszakácsának az 1900-as évek elején, hogy az anyjától tanult póré-burgonya levest (főhősünk nyilvánvalóan francia) felturbózza egy kis tejszínnel, és hidegen, snidlinggel megszórva tálalja. Diat szülővárosa, Vichy után nevezte el a levest Vichyssoise-nak.
A recept egyébként Martha Stewart Martha’s american food-jából van.

Hozzávalók:

  • 1 kiló póréhagymának a fehér része (ez nekem 4 nagyon nagy volt)
  • 23 dkg burgonya (20-25, ahogy sikerül)
  • 3,5 csésze* csirke alaplé (ha nem házi, akkor DM-ben kapható bio leveskockából 1 db + víz)
  • 2 csésze víz
  • 3/4 csésze tejszín
  • snidling

* 1 csésze = 2,5 dl

A póréhagymát hosszában félbevágom, és felkarikázom, a burgonyát meghámozom és felkockázom. Az alaplevet a vizet, a pórét és a burgonyát egy fazékba teszem, kicsit megsózom, felforralom és 20-25 perc alatt puhára főzöm. Félreteszem hűlni, majd nagyon alaposan összeturmixolom. Addig kell turmixolni, amíg teljesen homogén lesz (ez és a tejszín együtt adja a szuper-selymes állagát). Végül belekeverem a tejszínt és behűtöm (2 óra-2 nap). Tálalás előtt ellenőrzöm a sűrűségét, és ha szükséges, adok még hozzá vizet, (hűtött) poharakba szedem, és a tetejét megszórom snidlinggel.

4 adag lesz belőle.

2012. július 10., kedd

Tipp: hagyma salátához

Eddig mindig kihagytam a nyers hagymát a salátákból, mert csíp, nem bírja a gyomrom meg büdös leszek tőle…

Egy weblapon láttam egy tuti tippet (kipróbáltam, működik): a megpucolt, vékonyan felszeletelt hagymát 10-15 percre jeges vízbe kell áztatni (nem árt pár jégkockával igazán lehűteni a csapvizet). Aztán csak kiszedem a vízből és mehet a salátába, vagy hamburgerbe, vagy bármi másba, ami nyers hagymát kíván.

2012. július 6., péntek

Hideg joghurtos cukkini leves


Nem is tudom, mihez hasonlítsam ezt a “levest”, talán leginkább az avokádó-krémlevesre hajaz – nagyon sűrű, szuper-krémes és enyhén hagymás. Olyan, mint egy desszert, csak sós. Ideális ebben a melegben.
Hozzávalók:
  • 2 cukkini
  • 1 hagyma
  • 1 evőkanál olaj
  • kevés só
  • 1-2 pohár víz
  • 3-5 dl natúr joghurt
A hagymát felkockázom és pár perc alatt üvegesre sütöm az olajon. Rádobom a nagyobb darabokra vágott cukkinit, átforgatom, felöntöm 1 pohár vízzel, és lefedve puhára főzöm/párolom. Közben kicsit megsózom, és ha szükséges öntök még hozzá vizet. Miután megpuhult a cukkini, félreteszem hűlni. Simára turmixolom, hozzáadom a joghurtot, és ha túl sűrű lenne, egy kevés vízzel hígítom (szerintem akkor jó, ha a kanál nyoma megmarad benne, azaz inkább lágy tejszínhab sűrűségű, nem pedig híg leves). Jól behűtve tálalom.
4 adag lesz belőle.

2012. június 30., szombat

Meggyes pite

Ez a második pitém a múltkori rebarbarás után, és nagyságrendekkel jobban sikerült, mint az (küllemre, nem ízre), ez már megközelíti azt a szintet, mint a képek a szakácskönyvben.

A receptet nem részletezem hosszan, pontosan úgy készül, mint a rebarbarás (tészta, pihentetés stb.). Mivel nem “tömör” a teteje, még az ott megadott tésztamennyiség 80%-a is sok a 19-20 cm-es formához, de ez a fajta tészta nagyon jól fagyasztható, úgyhogy érdemes akár az egész adagot összegyúrni belől, és a maradékot egy zacskóban lefagyasztani.
És később kis egyszemélyes lekváros pitéket lehet csinálni a tésztából egy muffin-tepsiben.

A töltelék egy 19-20 cm-e formához:

  • 3 csésze magozott meggy
  • 2 evőkanál keményítő
  • fél csésze Xukor (nyírfacukor), vagy barnacukor
  • 1 teáskanál vanília-kivonat
  • fél kávéskanál mandula-kivonat vagy aroma

A töltelék hozzávalóit összekeverem, belekanalazom a tésztával kibélelt formába, és vagy beterítem egy nagy tésztalappal, amire vágtam 4-5 lyukat, vagy szaggatóval kis köröket, csillagokat, szíveket szúrok ki, és azokkal átfedésben kirakom a tetejét (lásd kép fentebb).

2012. június 28., csütörtök

Zöld spárga sült csirkével

Hú, rettentően le vagyok maradva néhány receptnek a posztolásával – ezt Levi főzte nekem a születésnapomra, ami már több mint egy hónapja volt… Végül is az ajándékom is csak most érkezett meg, úgyhogy ahhoz képest nem is állok rosszul. :-) Mondjuk nem ért meglepetésként, hogy több hét a szállítási idő, úgyhogy ebben semmi “megrovás” nem volt, egyszerűen hurrá, hogy végre itt vannak a székeim. Mert én az a fajta gyogyós vagyok, aki képes iszonyúan lelkesedni két székért. Az új dohányzóasztalt is hetekig gyönyörködve nézegettem.

Talán van még spárga a boltban/piacon, érdemes elkészíteni, kezdők is nekiállhatnak, a végeredmény különleges, lehet vele “menőzni”.

Hozzávalók:

  • 1 csomag zöld spárga
  • 20-25 dkg csirkemell-filé
  • 1 gerezd fokhagyma
  • 1 csapott evőkanál keményítő
  • 1 teáskanál curry
  • 1-2 evőkanál szójaszósz
  • 2 evőkanál olívaolaj
  • 2-3 szelet sonka (pl. feketeerdei)
  • 15-20 dkg koktélparadicsom
  • petrezselyem
  • fenyőmag (nálunk allergia miatt elmaradt)

A húst kis kockákra vágom (1,5-2 cm-es), és összekeverem a zúzott fokhagymával, a keményítővel, a curryvel és a szójaszósszal. A spárgát megtisztítom, és kis darabokra vágom. Az olívaolajat felhevítem egy nagy serpenyőben, és pár perc alatt megpirítom benne a húst. Hozzáadom a spárgát és a felkockázott sonkát, és még 2-3 percig sütöm. Belekeverem a paradicsomot, megmelegítem, megszórom petrezselyemmel (és fenyőmaggal), rizzsel tálalom.

2-3 fős adag (attól függ mekkora az étvágy, és mennyit kell kidobnia  spárgából)