DIY - Tábla

Régóta akartam egy táblát, amire krétával írogathatok. Egyrészt nyilván minden csacskaság kell, ami a DIY meg lakberendezős oldalakon lépten-nyomon megfordul, másrészt tök jópofa, és a fekete jól néz ki a fehér falon.

Az alap: fehér bútorlap, házikó formájúra szabva (körben le van élfóliázva), a hátuljában van két süllyesztett excenteres akasztó, hogy tutira vízszintesre lehessen állítani. Nagyon szép stabilan fekszik fel a falra (két lyuk, tipli, és kis menetes kampó).

Ami még trükkös: krétatartó polcnak egy IKEÁ-s fogantyút szereltem fel (BLANKETT a neve, 1500 pénzért adnak belőle kettőt).

Volt itthon táblafóliám, nos azt nem ajánlom senkinek. Nehéz felragasztani, nem fog rajta jól a kréta… Vettem aztán festéket, és megcsináltam “rendesre”.

Ami kellett: nyilván az alap, amit festünk. Mivel a bútorlap nem ideális festési alapanyag, a táblafesték előtt – biztos-ami-biztos–, két rétegben lealapoztam (sima hobbi boltos alapozófestékkel). Majd száradás után jött két réteg táblafesték.

Az összes réteg előtt maszkoló szalaggal leragasztottam a tábla élét, befestettem, elmentem kimosni az ecsetet, majd leszedtem a szalagot.

És igen, ez a heti menü :-)

Tovább

Eat drink & be merry

Egyél, igyál, légy vidám!

Mivel nincs színes nyomtatóm, végül egyszerűsített változatban került ki a falra, a hatalmas keresztszemes mellé.

Jópofa eljátszani a mintákkal meg a különböző betűtípusokkal.

És hát mennyire jó mottó, egyél, igyál, légy vidám!

Tovább

Gigantikus keresztszemes

Még tavasz végén találtam ki, hogy csinálok egy hatalmas keresztszemes hímzést. 100%-os fedettséggel, és geometrikus-organikus mintával. Geometrikus – mi mást választanék, nem vagyok az a virágos-madárkás típus-, azaz álljon a minta az egyik legegyszerűbb elemből, egyenlő szárú derékszögű háromszögből. És organikus, mert nem döntöttem el előre a mintát, mindig csak a következő 1-2 elem volt a fejemben, hogy hova mi fog kerülni. Menet közben alakult az egész. Csak a színeket kellett kitalálni a boltban, és a kész hímzés méretét. Biztos volt, hogy kiteszem a falra – ha ronda lesz, akkor is. Úgyhogy vettem egy jó nagy képkeretet az IKEA-ban (ha jól emlékszem, 50x40-es a keret és benne a hímzés 40x30 cm-es).

40x30 cm keresztszemesből (pici öltéssel!) nagyon nagyon sok öltés. És idő. Naivan azt hittem, hogy a foci vb elég lesz rá. Fenét. Előtte elkezdtem, végignyomtam az összes meccset – szóval inkább hallgattam mint néztem őket, és hát utána is volt még befejezetlen rész az anyagon.

Nem tudom, hogy aki nálam profibb keresztszemező, az mennyivel lett volna gyorsabb, mert hát én ezzel kezdtem a keresztszemezést. Semmi macis kulcstartó meg egyebek. Fenét, bele a közepébe, ide nekem az oroszlánt, 40x30 :-)

Egyébként lenyomnám akkor is, ha előre tudom, hogy ennyi idő lesz. Mert egyrészt ilyenekben őrült vagyok, másrészt menő, harmadrészt nagyon jól néz ki a falon.

Nyilván színes papírból ragasztgatni háromszögeket gyorsabb. De ez az igazi “badass” verzió.

Ilyen készen a falon:

Tovább

Adventi koszorú & naptár

Elkezdődött a karácsonyi készülődés: megcsináltam anyámnak a szokásos adventi koszorúját, és összeraktam magunknak az adventi naptárat.

Eddig mindig vettem egy szimpatikus bolti adventi csokinaptárat, idén azonban változott a helyzet. Úgy néz ki, Levi nem bírja a laktózt, étcsokoládés pedig sehol sem jött szembe… Muszáj volt kézbe vennem a dolgokat.

Úgyhogy összevásároltam mindenfélét (magamnak kissé könnyebb volt…), fogtam 24 darab uzsonnás papírzacskót (Dm-ben és Rossmannban is van), pár ív csillag-matricát, egy ív 1-24ig számozott matricát, a tűzőgépemet és rengeteg-rengeteg dekorszalagot (wasi tape, mintás öntapadós rizspapír szalag, hobbyboltban és papírboltban árulják).

A szerzeményeket 24 kupacba osztottam, és a 24 zacskót kidekoráltam a dekorszalaggal (ez meglepően sokáig tartott). Az ajándékokat bezacskóztam, a zacskók tetejét párszor visszahajtottam, és tűzőgéppel rögzítetten. A 6-ost és a 24-est megjegyeztem, hogy melyik, azokra a megfelelő számot ragasztottam, a többit “összekevertem”, hogy én se tudjam melyikben mi van – nem mintha képes lennék ilyen dolgokat ilyen távon megjegyezni. A számokat a kapcsokra ragasztottam, és mivel karácsonykor nem nagyon van olyan, hogy túl sok, rájuk ragasztottam egy csomó csillag-matricát – ez tartott még elég sokáig, mert a pici csillagokat nehéz volt leválasztani az ívről.

Egyéb ötletek: lehet a zacskókra pecsételni (ha fog rájuk a pecsét, mert az anyaguk kicsit zsírpapíros, de akár hajtogatni is lehet zacskót sima papírból). Nyomtatni is lehet a matricát, csak egy színes nyomtató és pár ív öntapadós papír kell hozzá.

A koszorúhoz az Obi-ban mentem körbe kétszer és vásároltam össze pár arany-óarany-törtfehér dolgot. Terméseket, drótszélű szalagot, aranyra fúrt drótos hungarocell golyókat, és pici drótos üvegdíszeket. És nyilvánvalóan (szalma) alapot, gyertyatüskét, gyertyát. Ezeket ragasztópisztollyal ráragasztgattam illetve beleszurkáltam a szalma alapba.

Tovább

“Keresztszemes” róka

Három nagyon jó projektet is lenyomtam nyáron. Ez volt kész elsőnek, és ez a legegyszerűbb.
Valamikor szembejött ez a kép.

Ez egy egész pici, bross méretű róka lehet. Lusta vagyok a kiegészítők hordásához, meg a picit nyilván nem is olyan egyszerű megcsinálni, úgyhogy elég hamar arra jutottam, hogy a falra akarom kitenni, ergo az enyém nagyobb lesz.

Megrajzoltam a nem túl bonyolult mintát, hogy ki tudjuk vágni a téglalapból az ovális alapot és meg legyen a lyukak helye. Aztán ebéd és uzsonna között el is készült 3 darab :-)

Amire szükség volt:

• rétegelt lemez (hobbyboltból, téglalap alakú, összesen 2 darab kellett)
• vékony fúrószár – nem is emlékszem végül melyik lett a befutó, talán elsőre 1,5mm-es aztán, mivel az kicsinek bizonyult, fel kellett nagyobbítani 2mm-esre a lyukakat (ehhez már nem kell állvány, akkus csavarozóval is lehet)
• állvány a fúróhoz (nyilván lehet kézzel is, de állvánnyal pontosabb, gyorsabb, kényelmesebb)
• dekopírfűrész
• vastag tű
• hímzőfonal (a motring fajta) – fekete, fehér és narancs (én duplán használtam)
• a megrajzolt és kinyomtatott ábra
• átlátszó lakk
• csiszolópapír
• öntapadós akasztó
• olló, ceruza…

Munkamegosztás volt, apám kivágta dekopírfűrésszel, én lecsiszoltam, belakkoztuk, kicsit száradt, aztán kifúrta a lyukakat (a papíron át, egyszerre 3 készült, egyben fúrta őket).
Pár perc alatt megvolt a hímzés, és végül a hátukra öntapadós akasztót ragasztottam.

A 3 rókához 2 narancs és 1-1 motring fekete és fehér fonal kellett.

Tovább

DIY – citronella gyertya

Kicsit gombhoz a kabátot :-)
Egyre gyűltek (gyűlnek) a lapos ketchupös üvegek, amiket sajnálok kidobni (nagyon fogy mostanában nálunk a Heinz Culinair zöldfűszeres verziója…) plusz volt egy kis üvegedényem (nedves oázisban rózsa volt benne, de pont az a  forma,a mi ideális mécses tartónak).

És volt egy üveg körömlakkom, amiről kiderült, hogy rémséges lemosni – átlátszó lakkban sok kis fényes fekete csillám. Kidobni meg nem akartam, hátha jó lesz még valamire. Akrilfesték meg mindig van itthon.

A gyertyatartók:

a tető nélküli üveg mécses tartóra több rétegben körömlakkot vittem fel. Most az alja jópofa csillámos. Valamennyire biztos bírja a mosogatást, de ez nem az amit folyton mosogatni kéne.
A befőttes üvegek tetejét, lekentem két réteg alapozófestékkel (utálom, amikor a fémen összefut az akrilfesték), majd átkentem három réteg hobbyfestékkel (ami mindig akrilfesték).

A gyertyaöntés pedig a szokásos, hurkapálcára rákötöm a talpas kanócot, beigazítom középre. A viaszt megolvasztom, lehúzom a tűzhelyről, csöpögtetek bele citronella kivonatot, összekeverem, és az előkészített formákba öntöm.

Talpas kanóc, viasz, gyertyaöntéshez való citronella kivonat van a hobbyboltokban. A festegetést egyszer kell megcsinálni, utána csak újra kell önteni a gyertyát, ha kifogyott.

Legközelebb szerintem egy kis sárga színezőanyagot (zsírkrétát…) is adok a viaszhoz.

Tovább

DIY– “kiállítás a falra”

Ez egy régebben eltervezett projectem volt, most végre sikerült megvalósítani.
Szeretem a falon a képeket, szép órákat (egyszer remélem lesz egy Vitra Nelson Sunburst Clock Multicolor órám), domborműveket… Ahhoz, hogy értékeljek valamit, és megérdemelje, hogy kikerüljön a falra nem feltétel, hogy drága legyen, mert nálunk minden van, dédapám festette akvarell, lepréselt szárazvirág, az én diploma kiegészítő oklevelem, 300 forintos ikeás tükör (aminek sárgára festettem a keretét, hogy jobban menjen a dohányzóasztalhoz), kinder tojásban található mini puzzle, agancs… Annyi az elvárásom, hogy ne tucat-áru legyen.
Ez nem az :-)

Akármerre megyünk, Levivel mindig lapítunk pénzérmét azokkal a nagy tekergetős dobozokkal. Már elég sok összegyűjt belőlük, de a fiókban bujkálnak. Arra gondoltam, hogy jó lenne megmutatni őket, vagy legalább egy részüket.

Az egész összerakása kb. 5 perc volt, a fúrás még 5 perc.

Mi kell hozzá:

• amit ki akarunk “állítani”, ez nekem 6 lapított mintás pénzérme
• olló/sniccer
• ceruza, vonalzó
• vastag papír amire ragasztunk (ez azt hiszem egy 120 ft-os A/4es lap az egyik hobbyboltból
• képkeret, én az IKEÁ-ban vettem, ez a négyzetes igazán vitrin-szerű, jó nagy mélysége van, domborúbb dolgokat is bele lehet tenni.
• azt hiszem szivacs-ragasztó a neve, hobbyboltból van, 500 Ft alatt van egy nagyon sok kis négyzetet tartalmazó ív, 2 oldalán ragad, és van egy kis vastagsága, ami az íves tárgyak ragasztásánál jól jön, és szép, hogy elemeli az érméket a háttértől.
• a felrakáshoz, fúró, tipli, csavar vagy kampó

A szürke kartont méretre vágtam, elé raktam a paszpartut, ráraktam a pénzérméket, és miután megtaláltam a megfelelő elrendezést, darabonként 2-2 kis ragasztódarabbal felragasztottam őket. Lezártam a képkeretet, fúrtunk egy lyukat, és kész.

Tovább

Pompon szőnyeg

Vannak dolgok, amiket meglátok, és arra jutok, hogy nekem ez kell (általában nekem ez kell, most!”). Ez is egy ilyen dolog volt, szőnyeg sok-sok pomponból… Mekkora tuti dolog (hogy a takaríthatóság mennyire tuti, az majd kiderül, de a porszívót kis teljesítménnyel bírja, tehát nem reménytelen a karbantartása) lenne az ágy mellett egy kerek szőnyeg rengeteg egymás mellé kötözött pomponból…
És az, nagyon tuti. Nem igazán tudom a lakást normálisan fotózni, valahogy a padló mindig hülyébben néz ki a képeken, mint igaziban.

Közelről ilyen:

Nem két filléres móka, de megérte. Amire szükség volt:

• 70 cm suba-alap (nem biztos, hogy ez a pontos neve, de valami ilyesmi, kemény nagylyukú cucc, kézimunka boltban árulják, 60 cm széles)
• 17 vagy 18 guriga fonal, darabja 50g (150 méter), akrilból, lehet tarkát is csinálni, nekem most az egyszínű tetszett meg
• vagy sok türelem és papír, vagy műanyag pompom-maker
  mint fentebb, én két csomaggal rendeltem a neten, az egyikben 20 és 25 mm-es, a másikban 35 és 45 mm-es van, én csak a 20asat nem használtam ehhez, a másik hármat igen. Szuper kütyü, pikk-pakk lehet vele haladni.
• olló, filctoll, papír
• anyag beszegni a suba-alapot (na ezt nem én csináltam, varrási-analfabéta vagyok)
• mivel így magában rettentően csúszik, csúszásgátló is kell alá (IKEA-ban 500 HUF egy akkora darab, amiből kettő kijön)

Az elkészítés nem bonyolult, fonal és filctoll segítségével sütőpapírra rajzoltam egy 30 cm sugarú félkört (mivel keskeny a papír, teljes kört nem tudtam), majd a suba anyag alá raktam, és vastag fekete filccel felrajzoltam rá a 60 cm átmérőjű kört.
Ezután jött a “csalás”, mert odaadtam anyósomnak, hogy ‘lécci-lécci szegd be nekem’, amit pikkpakk megcsinált, mondjuk csukott szemmel hátrakötött kézzel jobban varr, mint én minden erőmet bevetve.
A beszegett kerek alap birtokában jött a több napos pompon-csinálás, formára-vágás, kötözgetés. Szerencsére az anyagon elég nagy lyukak vannak, pont átfért a fonal, nem kellett segédeszköz a rögzítéshez. A pomponokat nem is próbáltam számolni, gombolyagból 17 vagy 18 kellett. Azért a képeken jól látszik, hogy nagyon sűrűn kötöztem, de szerintem kell rá ilyen sok, mert különben ha ráállok “bezuhannék” közéjük.

Gyerekszobába meg magamfajta gyermeteg lelkűeknek tök jó :-)

Tovább

30 days of creativity–14. nap–cikk-cakk (aka chevron) mintás tálca

Nem volt egyszerű (és végképp nem volt gyors) összehozni ezt a tálcát. Először (azt hittem) megvettem hozzá minden szükséges eszközt, tálcát, fehér festéket, türkiz festéket, csiszolópapírt, ecsetet, maszkoló szalagot. Aztán kiderült, hogy valami gyártási hiba folytán a fehér akrilfesték nem fehér, hanem átlátszó, úgyhogy inkább illik rá a lakk elnevezés. Újabb beszerzőkörút, kb. a harmadik vagy negyedik hobbyboltban sikerült fényes fehér akrilfestéket vennem.

A tálca minden oldalát 3x átkentem a fehér festékkel, a rétegek közt megcsiszoltam picit (elengedhetetlen az igazán szép, sima felülethez).

Aztán egy kisebb fa lapon kipróbáltam, hogy működik-e az elképzelésem, befestettem azt is fehérre, kiraktam rajta a mintát maszkoló szalagból, befestettem a türkiz festékkel, és száradás után leszedtem a szalagot. Katasztrófa volt, a festék befolyt a szalag alá, ki kellett találni valami B-tervet.

B-terv: festék helyett lakk + csillámpor. Újabb út egy hobbyboltba, vettem türkiz csillámport, és nekiálltam a “maszatolásnak”. A tálca belsejében egy nyomtatott cikk-cakk minta segítségével megcsináltam maszkoló szalagból a mintát, majd kis darabonként haladva bekentem egy részt lakkal, belenyomkodtam egy csomó csillámport, újra lakk újra csillámpor… Vártam egy napot, majd két rétegben átkentem lakkal, hogy ne szóródjon a csillámpor.

Újabb technológiai szünet, majd lehúztam a maszkoló szalagot, és előbukkant a mintám, szuper éles szélekkel. Megérte szórakozni a csillámporral, meg a többszöri lakkozással. Ezután az egész belsejét átkentem még 2x a lakkal. És végre kész. Tádám! Mehet a home-made dohányzóasztalomra.

Tovább

Nyári koszorú

Úgy döntöttem, ideje lecserélni a tavaszi koszorút az ajtónkon, úgyhogy kb. 30 perc alatt összeraktam egy nyárit. Egy külföldi blogon láttam az ötletet, már nem emlékszem, hogy hol, mivel “nem raktam el” a linket, hiszen annyira egyszerű az egész, sok koktélernyő, szalag és egy alap.

Amire szükség van (bár a képen minden látszik):

• koktélernyők, én a neten rendeltem, kb. 1000 huf volt a 144 darab, amiből jócskán maradt még
• 22 cm átmérőjű hungarocell alap – 400 huf
• 1 méter drótszélű szalag, ez emlékeim szerint 350 huf volt
• 2-3 gombostű
• olló
• ár

A koktélernyőknek túl hosszú volt a szára, ezért levágtam belőlük. A szalagból levágtam egy kb. 10 cm-es darabot, csomót kötöttem rá, hogy legyen mivel felakasztani, átdugtam rajta a maradék szalagot, és masni kötöttem belőle a koszorúra* (a gombostűkkel rögzítettem a szalag helyét a koszorún, hogy ne forduljon el felakasztás után). Több helyről indulva, kicsit össze-vissza beleszurkáltam a napernyőket az alapba (nem jó elindulni az egyik oldalról, és haladni körben, mert akkor halpikkely szerű fedés lesz belőle). Végül felakasztottam az ajtóra**.

*lehet közben is, a lényeg, hogy ne a legvégén kerüljön rá a masni, amikor már úgy kell bepréselni a napernyők közé, és nincs elég hely a szalagnak, hogy átfogja az alapot.

**amiről nincs kép, mert az ajtónk egy viszonylag keskeny és sötét folyosón van, ami nem igazán kedvez a fotózásnak.

Tovább

DIY– kép kirakóból

Ez egy nagyon régi DIY projektem, de gondoltam megosztom, hátha inspirál valakit. Mondjuk azt, hogy gyerekszobába való kép – bár nálunk nincsen gyerek (és gyerekszoba), de jól megfér a lego-emberke lámpás, a lego só- és borsszóró, és a retro éjjeliszekrény mellett.

Nem tudom, most mik szoktak lenni a Kinder tojásokban, mindenesetre néhány évvel ezelőtt rendszeresen előfordultak bennük kicsi, 12 darabos kirakók. Egy sorozat általában 4-6 részből állt, és kiadott egy nagy képet. Hát nekem erre sosem volt semmiféle esélyem, ezért az eltérő szériából származókat kombináltam össze egy nagy, osztott képen belülre. (az egész kép, keretestül kisebb, mint egy A/4es oldal)

Amire szükség van:

• 4 kis (Kinder tojásból szármató) kirakó
• 4 féle, egymáshoz és a képekhez is passzoló színes papír – 80 g-ossal is lehet dolgozni, de a 120-150 g-os jobb)*
• ragasztóstift/dekupázsragasztó
• sniccer
• ceruza
• (fém)vonalzó
• karton
• képkeret**
• + fúró, kalapács, tipli, csavar, csavarhúzó – ha nincs fölös lyuk a falban

*a papírlapok mérete a kirakótól függ, nekem 1-1,5 cm lehet a paszpartu a kirakók körül, és a négy lap legyen egyféle, nem szép, ha eltérő a mintájuk vagy vastagságuk.

**be lehet kereteztetni a kész művet is, ami valószínűleg drágább, vagy lehet venni egy kész keretet (ikeában például), akkor azért vásárlás előtt célszerű belőni, hogy kb. mekkora kell, és a kerethez igazítani a színes lapok méretét + mindenképp érdemes eltávolítani a keretből a hozzá adott paszpartut, nem lesz rá szükség.

• kartonból kivágunk egy akkora lapot, amekkora a képkeretbe illik
• a négy színes papírból kivágjuk a negyedeket, és ráragasztjuk az alapra
• megnézzük, hogy a széleken mennyit takar ki a keret, és annak megfelelően felragasztjuk a színes mezőkre a kirakókat (aki bizonytalan magában, rakja fel először blueteck-kel, és próbálja bele a keretbe ellenőrzésképpen)
• beletesszük a képet a keretbe, visszatesszük a hátlapot
• ha kell, fúrunk egy lyukat a falra (4es fúrószár, kis tipli, kis csavar – a képszög ronda!)
• felakasztjuk és tádáááám!!! kész a nagy mű

Tovább

Tavaszi koszorú

Délelőtti 10 perces barkács-projekt a tavaszi nagytakarítás-dekorálás részeként. Tovább tartott a hozzávalók beszerzése, mint maga az alkotás, mert az első hobbyboltban nem voltak fa-katicák. Gondolom nem én vagyok az egyetlen, aki mostanában ilyet vásárol. És szerintem nincs az a hatalmas, jól felszerelt hobbybolt, ahol én rögtön elsőre mindent megtalálok. Tutira valami épp ki vagy fogyva, ami nekem kéne. :-) Bár a csúcs az volt, amikor webshopban rendeltem egy festéket, majd felhívott egy hölgyike, hogy most nincs, jövő hónapban leltároznak, lehet, hogy 2 hónap múlva lesz, kell-e még úgy is. Hát nem kellett, nekem két héten belül kellett volna, nem 2 hónap múlva….

Hozzávalók (1 dolog kivételével minden rajta van a képen):

• vessző alap (azt hiszem ez kb. 15 cm-es)
• 1 méter drótszélű szalag
• 9 db fa katica (ez a nagyobbik fajta, 10 jobb lett volna, de 3asával voltak összecsomagolva)
• olló
• ragasztópisztoly
• 1 darab gombostű

A szalagból levágok egy kisebb darabot (ez lesz majd az akasztó), és a nagyobbik darabból masnit kötök a koszorúra (előtte aláteszem a kis darabot és megcsomózom, utólag is be lehet dugni alá az akasztót, de egyszerűbb már az elején). A masni közepén átdugom a gombostűt, hogy rögzítsem (így nem fogja elrontani a második masni), a masni hosszú száraiból kötök még egy, kisebb masnit, szorosan meghúzom, és elrendezem a hurkokat. A katicákat ragasztópisztollyal a koszorúra ragasztom, és kész. 1-2 perc alatt lehűl a ragasztó, és már mehet is az ajtóra.

Tovább

Adventi koszorú 2010

Még mindig festett-préselt papírgolyókban utazom, mint tavaly is. Szeretem, hogy egyszerűen mindenféle színt meg textúrát adhatok neki, attól függően, hogy milyen festéket vagy csillámport választok. Idén fehér csillámpor-halványrózsaszín festék-metál sötétlila festék (hú ez nagyon szép, valamit kell még csinálnom, amire kenhetem). Mivel annyi volt idén a megrendelői (aka apai-anyai) óhaj, hogy legyen rajta hagyományos lila-rózsaszín szalag. Hát van szalag, meg lila is meg rózsaszín is, de nem a hagyományos masnis formában. A vékony szalagok sehogy sem álltak meg,m bárhogy csavargattam őket. egy “rendes” szép masnihoz drótszélű kell, olyanból viszont nem találtam megfelelőt (azaz ugyanolyat rózsaszínben és lilában). Maradt ez a betűzködős módszer. Szerintem menő lett :-)

Már körvonalazódik bennem két nem golyós, újabb megoldás. Na majd jövőre.

Hozzávalók:

• szalma alap
• műhó spray
• hobby (vagy fa-) ragasztó
• fogpiszkálók
• doboz/hungarocell
• gombostű
• vastag drót
• gyertya
• festék
• csillámpor
• szalag (4x2 métert használtam fel, 3x2 m lilát és 1x2 m rózsaszínt)
• préselt papírgolyók

A golyókba 1-1 félbetört fogpiszkálót ragasztok (hegyes véggel kifelé), és a dobozra lyukakat szúrok (elektroműszerész csavarhúzóval vagy bőrvágó ollóval). A golyókat vegyesen befestem vagy bekenem ragasztóval és megforgatom csillámporban. A száradó golyókat a dobozba szúrom. A festettek két réteget kapnak, hogy szép fényesek legyenek. A koszorút befújom hósprayvel, és megvárom, hogy megszáradjon. A gyertyákat 1-1 vastag dróttal (én falban használatos 3 fázisú rézdrótot használtam, egy sniccerrel leválasztottam róla a műanyagot, aztán csípőfogóval méretre vágtam) a koszorúba nyomom. A gyertyák körül elosztom a golyókat – én mindegyik mellé tettem minden színből, de lehet úgy is, hogy lilából 3x annyi van, mint rózsaszínből, és akkor a lila szalagok mellett csak lila golyó lesz). A szalagokat 12,5 cm-es darabokra vágom, mindet 1-1 gombostűre applikálom (mindenféle fodrokat és huplikat képezve) és a golyók közé szúrom őket. Három gyertyához csak lilát, egyhez csak rózsaszínt.

ennyi. meg aztán 2 hétig bárhol lehet csillámpor.

Tovább

Teafilter tartó doboz

Elég régien megvalósult projektem ez, de valahogy úgy tűnik csak most jött el az ideje annak, hogy megmutassam. (Átmenetileg kifogytam a posztolható receptekből, valahogy csupa olyat főztem mostanság ami már szerepel a blogon). Igazán jó képet sajnos nem sikerült készítem róla, meglehetősen modern lakásunk van, csupa fekete meg fehér felület, semmi oszlásnak indult rusztikus fa vagy hasonló. Esetleg festett málladozó teázó asztalka és társai. A melaminon sajnos kevésbé mutat jó.

Ez lényegesen egyszerűbb, mint a kulcstartó szekrény vagy az éjjeliszekrény (ez utóbbi azért már igényel némi profi felszerelést). Aki már akár egyszer is megfordult hobby boltban, annak valószínűleg a papír és a fa alap kivételével megtalálhatóak egy dobozban a szükséges dolgok.

Hozzávalók:

• fa teafilter tartó doboz, pár hónapja szerintem kb. ezer egység volt a képen látható
• ecset
• dekupázs ragasztó
• akrilfesték/lazúrfesték – én két színnél többet nem javaslok
• csiszolópapír
• papír a tetejére, én scrapbook papírt használtam, jó vastag, könnyű vele dolgozni egyáltalán nem púposodott fel
• sniccer
• újságpapír letakarni az asztalt, víz, tálca, könyvek, hintőpor stb.

Nulladik lépés, hogy kitaláljuk hogy nézzen ki (legalább nagyjából) a végeredmény. Ami fontos, hogy a festék színe és a választott papír menjen egymáshoz. Mivel festékből és papírból is rengeteg féle van, nyugodtan válasszuk ki az egyiket, aztán a másikat igazítjuk hozzá. Nekem pl. volt itthon fehér és rózsaszín festékem, ezekhez kerestem papírt.

Festék. Sima kreativ hobby sajátmárkás hobby/akrilfestéket vettem, mostanában felhalmoztam itthon pár doboz pentart márkájút, azokkal is elégedett vagyok (bár fára még nem próbáltam őket). A fehéret lazúrfestékként képzeltem el, de nem volt kedvem több ezer egységért venni 10 liter fehér lazúrfestéket, ezért sima fehér (matt) hobbyfestéket hígítottam amíg elértem a megfelelő fedést. Ja és mivel étellel fog érintkezni a  doboz, olyan festékeket használjunk, ami nem mérgező.

Szóval első lépés lecsiszolni a doboz érdes részeit, sehol se legyen szőrös meg szálkás.

Második lépés a festés, és a fehérrel kezdtem, két réteget kapott belőle (az élek, a teteje, ahova a papír került, és a dobozkák alja kivételével mindenhol, ez látszik a képen), nyilván több részletben, mert száradnia kellett, hogy lehessen forgatgatni. Ha szükséges, az első réteg után is lehet/kell csiszolgatni (finoman!).

Ezután jött a rózsaszín részek festése, szintén kétszer.

Harmadik lépés: hintőpor. Az a tapasztalatom a papírdoboz festések kapcsán az akrilfestékkel, hogy valahogy sosem szárad meg úgy igazán. Ahol festett felületek érintkeznek, hajlamos kicsit “összeragadni”. Ezért miután “megszáradt” az összes festés, a rózsaszín éleket finomat megszórtam hintőporral, és egy nagy puha ecsettel “átkentem”.

Negyedik lépés: a papír felragasztása a tetejére. Egy széles ecsettel bekentem a doboz tetejét dekupázs lakkal, majd rásimítottam a papírt (ami ekkor még nagyobb volt mint a doboz). Ráraktam egy tálcát és megpakoltam könyvekkel minimum egy fél napra.

Ötödik lépés: a papír méretre vágása. Könyvek, tálca le, sok-sok újság vagy vágásra alkalmas alátét az asztalra, a dobozt felfordítottam, és magát a dobozt használva vonalzónak egy sniccerrel levágtam a fölösleges papírt.

Hatodik lépés: lakkozás. Ehhez is a dekupázs ragasztót használtam, a tetején a papíron 2 vagy 3x, az oldalán és alján 1 vagy 2x mentem végig, persze több rétegben, kellően nagy száradási időket hagyva.

Ennyi. Szerintem nem egy nagy dolog, a sok technológiai szünet miatt tart csak sokáig az elkészítése, amúgy nagyrészt festegetés, hol festékkel, hol ragasztóval.

Tovább

Retro éjjeliszekrény

A kedves gépész tervező (és az építész is, mert rá kell bólintania a gépész tervekre) elképesztően rossz helyre, elképesztően rossz alakú radiátort tervezett a lakásba. Zárójeles megjegyzés magamnak: padló-, plafon- vagy falfűtés ha egyszer házam lesz. Ennek köszönhetően az ágy egyik oldalára nem tudtunk éjjeliszekrényt tenni, ami önmagában is bosszantó, de úgy, hogy mindketten allergiásak, szemüvegesek és olvasás-mániások vagyunk végképp nagyon rossz. Elég sokat gondolkodtam azon, hogy mi lenne a jó megoldás, mindenképpen valami kisbútor kellett, de az elég lassan dőlt el, hogy valami gurulós vagy egy kisebb láda.

Aztán megláttam ezt az IKEA-ban:

Baromira megtetszett, hogy egyszerű, és van benne egy “csavar”, szerintem tök nagy ötlet, hogy belül mintás az egyik oldala. Csak hát sem a szín, se a minta nem volt megfelelő (meg a méret sem, ennél kisebb kicsit a mienk).

Az kb. 1 mp volt, hogy jó, akkor nekünk fehér lesz, van sok fehér bútor, és az mindenhez megy (nyír bútorlap pedig nincs az asztalos üzemben, azt csak az ikea ismeri, más fával meg nem csapjuk agyon az ágyat). Rajzolgatás, ötletelés, szavazás.

   Végül a második lett a befutó. Jöhetett a kivitelezés.

Hozzávalók:

• színes öntapadós tapéta, 2x20-30 cm, kb. 300 HUF
• sniccer
• olló
• toll/ceruza
• 3 kerek akármi amivel a köröket meg lehet rajzolni
• 4 kicsi görgő összesen kb. 500 HUF
• csavarok, összehúzók (nálunk “akad” nem tudom mennyibe kerül)
• fehér élfólia
• fehér bútorlap 5 db kb. 35x35 cm-es darab (nem túl nagy összeg amennyire én tudom)
• vasaló (az élfóliához)

Nem tudom, hogy mennyi idő volt, amíg a bútorlapokból “lapra szerelt” éjjeliszekrény lett, de szinte biztos vagyok benne, hogy “az én részem”, a körök megrajzolása és kivágása tovább tartott. A köröket összeszerelés előtt felragasztottuk a hátlapra, mivel volt a mintának lelógó része, és ezeket le kellett vágni a bútorlap szélénél. Ezután apám összerakta (köszike még 1x), mi pedig itthon feltettük rá a görgőket.

A roppant vicces műanyag lámpa pedig átköltözött az ebédlőasztalról a tetejére, ide sokkal jobban passzol.

Most roppant büszke vagyok magunkra.

Tovább

Adventi koszorúk

Az elmúlt két hétben gyártottam három különböző koszorút: egyet anyámnak, egyet nekünk, és egyet Levi anyukájának. roppant elégedett vagyok mindhárommal. :-)
 

Tovább

Az aktuális büszkeségem…

…ez sem volt könnyű menet. Bár persze persze azt értékeljük igazán amiért meg kellett szenvedni, ami nem hullott az ölünkbe. Ennél a kulcstartó szekrénynél nem az akaraterőm volt próbára téve, sokkal inkább a türelmem. Mert mindig más az ízlésem, mint a közé. Legalábbis az üzletek árukészletéből kiindulva mindenképpen. Az alapnál, a fa szekrénynél jött az első próba, nekem olyan kellett, aminek nincs a tetején kis házikó. Nem szeretem a triviális megoldásokat, vagy hívhatjuk posztmodernnek is, ha már annyi okosságot szívtam magamba az iskolapadban. A kulcstartó szekrénykém, amiben A HÁZ kulcsait tartom, NE LEGYEN HÁZ ALAKÚ. Naná, hogy az összes hobbybolt kis tetővel ellátott szekrényeket tart. Hónapokig minden alkalommal benéztem az útba eső boltokba, de semmi… Talán augusztusban találtam ezt, egyedül árválkodott a sok tetőcskés modell között. Az, hogy rossz felé nyílt mellékes volt, azt majd megoldom, mert nem várhatom el, hogy jobbos és balos is legyen, én pedig kedvemre választhassak.

Szekrény megvan. Minta. Van pár füzetkém, azok egyikében találtam ezt a szimpatikus lepkét, igaz ott kékben. Rajzoltam pár színvázlatot, összeült a családi kupaktanács, és emellett a sárgás-pirosas változat mellett döntöttünk. Újabb megvalósíthatatlan elképzelésem volt: fehér lazúrfesték. A hobbyboltos semmire sem elég mennyiség, az IKEA-s szar minőség, a barkácsboltban pedig csak 5 litereset árulnak. Annyit azért mégsem veszek meg. Maradt a matt hobbyfesték, kiszerelésben és árban megfelelő volt.

A szekrény nagyon primitív, a nyitásirány megváltoztatása nem volt túl nehéz, apámmal kivettük az ajtót tartó két kis szöget, és a keret másik oldalába fúrt két picike lyukat. Nagy szerencse, hogy egészen miniatűr fúrószára is van. Az összeszerelés későbbre maradt, előbb készüljön el rá a minta.

Nem vagyok a mindenféle hobby-s dolgok rabja, a mozaikozáson kívül kevés dolgot szoktam készíteni, úgy tűnik, hogy a mozaikkal viszont eléggé egyedül vagyok, mert 3 vagy 4 boltban jártam, mire az 5 féle üvegmozaikot sikerült megszereznem, amire szükségem volt. Annyira jó lenne, ha egyszer egy helyen meg tudnék venni mindent, amit szeretnék, pedig még a pincébe is lement  a pénztáros csaj, hátha ott van olyan szín, ami nekem kell, de ott sem volt. Nem extrém színekről van szó, pirosról, sárgáról, narancsról, fehérről, és sárga üvegkavicsról.

A kivitelezés gyerekjáték volt a beszerzéshez képest, ceruza, hobbyragasztó és egy bazi nagy fogó kellett csak, és 2 nap alatt elkészült a minta. Apám kifugázta – itt nem könnyű alkalmas helyet találni a fugamasszával való pacsmagoláshoz – és felszerelte az ajtót.  Elkészült a mű. onnan, hogy kitaláltam, nekem mozaikos kulcstartó szekrény kell, addig, hogy lett is ilyenem eltelt minimum egy év. Nyilván nekem vannak különleges igényeim.

Tovább