2010. július 20., kedd

Nagy esküvői torta teszt – 5. rész

Azt hiszem végéhez ért az esküvői torta-vadászat. Egyrészről igazán tanulságos volt – a minőség nem ár és településfüggő – másrészről hozta azt, amit vártam – hogy minden cukrászdát ajnároz valaki, és ezek többsége rémes kőolajszármazékokból és gagyi porokból előállított szarokat árul.

Daubner – Szépvölgyi út, Budapest

A vasárnapi margitszigeti túránkat a Daubner meglátogatásával fejeztük be. Parfétortát rendszeresen hozunk tőlük, a süteményekhez eddig azonban nem volt szerencsém. Ami kicsit elrettentő volt, hogy mindenki azt meséli folyton, hogy rengeteget kell sorban állni. egy esetből nem vonnék le messzemenő következtetéseket, mindenesetre vasárnap negyed háromkor fent a fagyizóban senki sem volt előttünk, nyugodtan válogathattunk a fagyik között, és egész tortát is egyszerűen vehettünk volna (gondolom rendelni is ott kell). Elég sok fajta fagylalt volt, amiket mi kipróbáltunk: zöldalma – ez nem volt túl jó Levi szerint, fahéjas vanília – ez állítólag nagyon jó, epres joghurt – én kevés eperrel kértem, joghurtfagyinak jellegtelen volt, nem lehetett érezni a joghurt ízét, Levi “normál módon” ette, neki nagyon ízlett, nagyon epres volt, inkább eper, mint epresjoghurt (valódi gyümölccsel meg minden), grillázs – nagyon jó, sok grillázsdarabbal, somlói galuska – szerencsére mazsola nélkül (és az eladó csaj tudott is válaszolni arra, hogy van-e benne mazsola vagy nincs, ez nagy piros pont), csokival átitatott piskótával, teljesesen hozta az eredeti sütemény feelingjét. Diabetikus fagylaltot nem láttam 150 egység/gombóc, és jó nagyok a gombócok. A fagyival leülni az épület előtti padokra lehet, sajnos csak töredékük árnyékos.

Kicsit ledöbbentem a lenti, sütiosztó egységen, engem leginkább egy gyorsétteremre emlékeztetett. Volt minimum 4 sor, mindegyikben 2-2 eladó hölgy, rengeteg ember, és kicsit átláthatatlan kínálat. Szerencsére csak tortaszeletet akartunk venni, így egy tortás-hűtő előtti sorba álltunk be, a sósak valahol odébb voltak, azokkal most nem foglalkoztunk. Ami rögtön feltűnt, hogy a szeletek kicsit szabálytalanok, látszott rajtuk, hogy nem fröccsöntött műanyagból vannak, ami még fura volt, az áruk, átlag 250 egység egy szelet torta (normál méret, nem jégbüfés gyerek-adag), elég felkapott hely szerintem, többre számítottam.

És akkor ömlesztve a negatívumok: szeretem ha egy cukrászdában látom a dolgokat, nem taposnak agyon, és le lehet ülni inni egy kávét, kihozzák a sütit, és esetleg egy kis vizet is kapsz a kávé mellé. Mondjuk lehet hogy nem is cukrászda az egység neve, hanem cukrászüzem, mindenesetre egy kis leülős kávézás jó lett volna. Nem lehet bankkártyával fizetni. egyrészről “érthető” mert úgymond lassabb (de ebben nem vagyok biztos), más részről baromira nem érthető, mert 2010 van, felejtsük már el a csak készpénzes megoldásokat. Azt nem tudom, hogy fent a kész tortás egységben lehet-e kártyával fizetni. Nem láttam semmilyen diabetikus, laktóz-érzékenynek, vagy más ételintoleranciában szenvedőnek való terméket. A parkolás nem a legjobb a környéken.

És akkor amiket ettünk (most csak kettecskén értékeltünk, kivételesen elég nagy egyetértésben, alapjáraton nem egyezik ennyire a véleményünk):

Narancsos trüffeltorta

IMG_5577

Ahhoz képest, hogy nem szeretem igazán a narancsot (sőt) ez nem volt rossz. Persze az fel nem merült, hogy én egyem meg azt a furcsa narancssárga izét a tetejéről (ami gondolom kandírozott narancshéj lehet). Nagyon tömény, nekem a fél szelet elég volt, pedig ezzel kezdtünk, nem lehet arra fogni, hogy annyira tele voltam. ezért én ezt elvetném, mint esküvői tortát, senki nem bírná megenni a sok kaja után.

A pontszámok: 9, 8.

Az átlag: 8.5.

Szedres charlotte

IMG_5581

Magas kakaós krém a tetején szederrel és tortaszelével. A krém jó kakaós volt, de nekem túl gumiszerű, igazából ezt extraként válogattuk be, mert nem volt túl sok esküvői tortának alkalmas a kínálatban – a diótortát és az eszterházyt a dió-allergia, az oroszkrémet a szemmel látható mazsolák miatt kizártuk. Amúgy nem rossz, de a többivel nem egy súlycsoport.

A pontszámok: 7, 7.

Az átlag: 7.

Feketeredő torta

 IMG_5579

A piskótát meglocsolták meggylével, a meggyzselé normális a tortán belül, a tetején jó a hab, nem volt kérdéses, hogy ez egy 9 pontos torta.  Nekem a tetején lévő meggyszem nem ízlett, de nagyságrendekkel jobb volt, mint a tűzpiros koktélcseresznyék. Azt nem tudom eldönteni, hogy melyik a jobb feketeerdő torta, ez vagy a pomázi (Dunai vagy mi a neve). Egymás mellé kéne őket tenni összehasonlítás végett.

A pontszámok: 9, 9.

Az átlag: 9.

Karamelltorta

IMG_5580

Ez volt eddig az a torta, amire mindketten azt mondtuk, hogy ‘úá’ (külön-külön sem volt eddig ez a véleményünk egyikről sem). Úgyhogy megszavaztuk ezt. Kellemesen habos krém, erőteljes karamell íz, és rendes hab a tetején.

A pontszámok: 9.5, 9.5.

Az átlag: 9.5.

Úgyhogy daubneres karamelltorta megszavazva, sós meg szerintem Pomázról, a cukrászda verseny második befutójától, mert támogatni kell a helyi ipart, és dicséretes, hogy nem 100% műanyaggal dolgoznak (és vannak laktózmentes cuccaik).

2 megjegyzés:

Bori írta...

Na, ez azért bíztató, hogy ez az utolsó ennyire bejött mindkettőtöknek - jól is néz ki... A karamell egyszerű, de finom és a legtöbben szeretik :-)

Lilla írta...

hát igen a karamellt talán mindenki szereti, és semmi megosztó dolog nincs benne (mazsola és társai).