2013. január 13., vasárnap

Cake pops–sütinyalóka/sütibonbon

Ezt most tényleg nem azért csináltam, mert nekem minden “csacskaságot” ki kell próbálni, hanem mert volt egy adag elrontott brownie-m, ami nagyon nem fogyott.

A cake pop egy viszonylag időigényes (azon múlik, mennyire csicsázzuk meg, az enyémek hmm… rusztikusak…) gyerek-ámító cukorbomba. Az alap, hogy sütünk valami egyszerű kevert tésztát (piskótát, muffint, sacher torta lapot stb.), morzsásra összetörjük, elkészítünk egy egyszerű krémet (jellemzően vaj, cukor, krémsajt), a kettőt összekeverjük, némi hűtés után golyókat formázunk, ezeket nyalóka-pálcára szúrjuk, csokoládéba mártjuk, és dekoráljuk.
A műfaj kitalálója, és királynője itt található.

Ez igazából két kísérlet eredménye, az egyik a fent vázolt cake pop-é, a másik pedig azé, hogy ha cukor helyett eritritolt teszünk a süteménybe, akkor nem csak a kalóriatartalma csökken (és kevésbé dobja meg a  vércukorszintet), hanem drasztikusan megnő az eltarthatósága.
Karácsonykor sütöttem egy eritritollal készült browniet egy trifle-hez alapnak, de kicsit elrontottam, mert miután kikapcsoltam a sütőt, elfelejtettem kivenni, hagytam a sütőben, a sütővel együtt kihűlni. Ettől még a trifle jó lett, de a brownie kiszáradt, és magában élvezhetetlen lett. Felkockáztam, beraktam egy csatos üvegbe, és a pulton figyeltem (és időnként ellenőriztem az ízt, állagot, vannak-e gyanús foltok…), és gondolkodtam, hogy mi a fene legyen vele. Mert kidobni mégse kéne. És semmi baja nem lett két hét alatt… És végre jött a heuréka, hogy legyen belőle cake pop :-).
Ami pálca hiányában inkább bonbon, mint nyalóka.

Hozzávalók:

  • valamilyen morzsásra tört sütemény (brownie, piskóta, vajas piskóta… lehetőleg kakaós/csokis)

a krémhez (ezt mértem):

  • 2 dkg vaj
  • 2 evőkanál cukor (nyírfacukor, eritritol stb)
  • 7-8 dkg krémsajt

a bevonáshoz:

  • 20 dkg csokoládé (én aldis bevonócsokit használtam, sima fehércsokoládét nekem még sosem sikerült használhatóra felolvasztani, és ennek szerintem oké az íze)
  • dekorcukor

A krém hozzávalóit összekeverem, beledolgozom a sütemény-morzsát (jól formázható massza kell legyen), ha nagyon lágy, fél órát hűtöm, majd kis golyókat formázok belőle, és újabb fél órát hűtöm.
A csokoládét felolvasztom, megmártom benne a golyókat (ha nincs pálca + expandált polisztirol*, amibe bele lehet szúrni, akkor sütőpapírral bélelt tepsibe teszem), szórok rájuk dekorcukrot, és fogyasztásig hűtőben tartom (sokkal jobb, ha hideg és roppan a csokoládé, mint ha szobahőmérsékletű).

*expandált polisztorol: hungarocell (ami márkanév, nem az anyag neve)

Kapcsolódó bejegyzések

  • Kókuszos muffin Igazából cupcake, de nem tudom, hogy magyarul hogy kellene hívni a cupcake-et. (Ami zsírosabb tésztájú, mint a muffin és van egy csomó krém a tetején). Úgyhogy muffin. Jó sok kókusszal. És nem tévedés, tényleg csak négy (max… Tovább
  • Tejcsokoládés és vegán barackos shake Kicsit halvány a képen a tejcsokis shake, de tényleg csokis és nem epres, aminek sokkal inkább kinéz. Egy tejes, egy vegán. Mindenkinek amit szeret. Nyár elején vettem egy fagyigépet, két kis tartályban (talán 3 decisek) kev… Tovább
  • kávé fagylalt–fagylaltgép nélkül Tipikus laza vasárnap délután: meccs, fagylalt és nagyon nagy szükségem van a manikűrözésre. A manikűr várhat az esti filmnézésig, de fényképezni délután kell, amig van fény :-). Tudom, a többség nyáron áll neki fagylaltot … Tovább
  • Vegán palacsinta Anyám úgy tekint a palacsintára, mint a közeli lejáratú tejek és tojások temetője. És ebben szerintem abszolút igaza van. Nálunk viszont új szelek fújnak. Az egy dolog, hogy a tejet és annak bármilyen formáját már csak én f… Tovább
  • vegán “túrótorta” A  szigorú tej- és tojásmentes étrendnek két nagyon nehéz része van: az egyik, hogy nagyon erősen limitált a házon kívüli étkezés, a másik a sütés. Ha vegán lennék, biztos, hogy megenném azokat a dolgokat, amikre az van… Tovább

0 megjegyzés: