2013. november 3., vasárnap

“30 nap vackok nélkül” – 28. nap

reggeli:
ropogós rozsos kenyér, sajt, tea, narancslé
tízórai:
cserpes túró rudi
ebéd:
sült csirkecomb, paradicsomos rizs
uzsonna:
kölesgolyó, almás sütemény
vacsora:
chowder (hagyma, paprika, répa, újhagyma, kukorica került bele)
Szerintem most egy hónap alatt elfogyasztom az amúgy kb. 2 éves túró rudi adagomat. Ez is egy olyan nemzeti drog a pirospaprika, a pörkölt meg a savanyúság mellett, amiről simán le tudnék mondani. Örökre. Abszolút nem értem körülötte a felhajtást, és a legtöbb gyártmány még ráadásul a legszutykabb alapanyagokból áll, cukor meg növényi zsír meg hasonló vackok. És ezt tömik non-stop a kisgyerekekbe. Gáz.
Persze az is jó, hogy ha minimalizálni akarom az adalékanyag-bevitelt, akkor a munkahelyem melletti boltban (meg máshol is) kizártam a termékek zömét, amikor a nap közepén rám tör az éhség és lemegyek valami harapnivalóért. Jelenleg a cserpes joghurt meg a rudi játszik. Gyász.
De az is gyász, amikor megyek haza (sok óvoda mellett haladok el) és látom hogy anyu meg a gyerek kilépnek a kapun és rögtön előkerül valami édesipari szar (a csúcs az a páros volt aki egy teljes 10 dekás táblás csokinak állt neki).

1 megjegyzés:

Anazar írta...

Ahem, hidrogénezett növényi zsír...