2011. február 25., péntek

Gluténmentes csokis muffin


Kaptam karácsonyra egy jópofa kis könyvet, amiben sok rajzolt ábrával illusztrálva egy csomó érdekességet írnak a csokoládéról (A csokoládé kis könyve), és a végén van benne néhány recept. Van itthon egy csomó kukoricaliszt, amit Nigella miatt vettem (sok receptjében szerepel 1-2-3 dkg-nyi, de azzal a sebességgel simán rám rohad a liszt nagyja, ezért más fogyasztási módszerhez kellett nyúlnom).
Az eredeti recept egyébként nem csak glutén- hanem tejmentes is, nálam ez utóbbi nem teljesült, de zárójelben megadom a tejmentes változatot.
A krémen kissé változtattam, mert egyrészt nem volt itthon elég étcsokoládé (ne szépítsük a dolgot, a vöröslencséből kukacok keltek ki és megettek egy tábla csokoládét, ellettem volna még egy darabig a kukacos csoki látványa nélkül), a tejcsokoládé mellé pedig nem akartam még cukrot tenni, ezért tejfölt raktam a krémbe, hogy meglegyen a kellő mennyiség és állag, és amúgy is párszor már bevált a csoki-vaj-tejföl krém a muffinok tetejére.
Viszont úgy döntöttem leszámolok a nem-konzerv hüvelyesekkel (kivéve mirelit borsó), egyszerűen elegem van belőle, hogy nekünk túl nagy kiszerelésben van az összes, a maradékból folyton állatok kelnek ki, én meg takaríthatom ki a szekrényt és dobhatok ki egy csomó cuccot mindenféle pofavágások közepette. Alapvetően érdekel a környezet meg minden, de a konzervbab kapcsán leszarom.
Hozzávalók:
a tésztához:
  • 17,5 dkg vaj (laktózmentes vaj/margarin)
  • 17,5 dkg porcukor
  • 3 tojás
  • 4 dkg kakaópor
  • 12,5 dkg kukoricaliszt
  • 1,5 teáskanál sütőpor (gluténmentes)
  • 1 teáskanál vanília-kivonat
  • 1-2 evőkanál tej (víz)
a tetejére:
  • 10 dkg étcsokoládé
  • 5 dkg tejcsokoládé (étcsokoládé)
  • 7,5 dkg vaj (laktózmentes vaj/margarin)
  • 2-3 evőkanál tejföl (7,5 dkg porcukor)
  • dekorcukor/friss gyümölcs
A vajat habosra keverem a cukorral majd egyenként beledolgozom a tojásokat. Egy tálban összekeverem a lisztet, a sütőport és a kakaót, majd több részletben a vajas keverékhez adom (a türelmes/igényes módszer szerint szitálással). Végül belekeverem a tejet és a vanília-kivonatot, majd papírral bélelt muffintepsibe adagolom, és előmelegített sütőben, 190 fokon kb. 20 perc alatt megsütöm. Egy fazékban vizet forralok, majd leveszem a tűzhelyről, és egy tálat teszek fölé. A tálba teszem az összetört csokoládét és a vajat, majd miután összeolvadtak, félreteszem hűlni. Ha a csokoládé nagyjából kihűlt, belekeverem a tejfölt (cukrot), és a kihűlt muffinok tetejére kenem. Dekorcukrot vagy friss gyümölcsöt teszek a tetejére, és miután a máz megszilárdult, tálalom.
12 darab lesz belőle.

4 megjegyzés:

Névtelen írta...

Annyira bírom, hogy ilyen keresetlenül szókimondó vagy, de tényleg :D

GasztroRéka írta...

Nagyon jól néz ki! Nem nagyon próbálkoztam még a kukoricaliszttel.
Egészséges ugye?
Én is bírom, hogy szókimondó vagy, rokonlelkek vagyunk ebben is. Sokan ezért szerintem pofátlannak tartanak.
Mindegy Lilla, legalább rákosok nem leszünk!

Wittner Lilla írta...

azt nem tudom hogy mennyivel jobb a kukoricaliszt mint a búza, Nigella azért ajánlja csomó mindenbe, mert beszívja jobban beszívja a gyümölcsből kifolyó levet.
meg szép halványsárga színe van :-)

Bori írta...

Huh, megnézem már a vöröslencsémet én is, jóideje hozzá sem nyúltam! Még sosem kelt ki semmi élőlény az itthon lévő alapanyagainkból, de nem is akarom, hogy valaha kikeljen, igen nehezen tolerálnám....:-) Egyébként guszta muffinok...