2009. október 5., hétfő

Az aktuális büszkeségem…

…ez sem volt könnyű menet. Bár persze persze azt értékeljük igazán amiért meg kellett szenvedni, ami nem hullott az ölünkbe. Ennél a kulcstartó szekrénynél nem az akaraterőm volt próbára téve, sokkal inkább a türelmem. Mert mindig más az ízlésem, mint a közé. Legalábbis az üzletek árukészletéből kiindulva mindenképpen. Az alapnál, a fa szekrénynél jött az első próba, nekem olyan kellett, aminek nincs a tetején kis házikó. Nem szeretem a triviális megoldásokat, vagy hívhatjuk posztmodernnek is, ha már annyi okosságot szívtam magamba az iskolapadban. A kulcstartó szekrénykém, amiben A HÁZ kulcsait tartom, NE LEGYEN HÁZ ALAKÚ. Naná, hogy az összes hobbybolt kis tetővel ellátott szekrényeket tart. Hónapokig minden alkalommal benéztem az útba eső boltokba, de semmi… Talán augusztusban találtam ezt, egyedül árválkodott a sok tetőcskés modell között. Az, hogy rossz felé nyílt mellékes volt, azt majd megoldom, mert nem várhatom el, hogy jobbos és balos is legyen, én pedig kedvemre választhassak.
IMG_3221
Szekrény megvan. Minta. Van pár füzetkém, azok egyikében találtam ezt a szimpatikus lepkét, igaz ott kékben. Rajzoltam pár színvázlatot, összeült a családi kupaktanács, és emellett a sárgás-pirosas változat mellett döntöttünk. Újabb megvalósíthatatlan elképzelésem volt: fehér lazúrfesték. A hobbyboltos semmire sem elég mennyiség, az IKEA-s szar minőség, a barkácsboltban pedig csak 5 litereset árulnak. Annyit azért mégsem veszek meg. Maradt a matt hobbyfesték, kiszerelésben és árban megfelelő volt.
A szekrény nagyon primitív, a nyitásirány megváltoztatása nem volt túl nehéz, apámmal kivettük az ajtót tartó két kis szöget, és a keret másik oldalába fúrt két picike lyukat. Nagy szerencse, hogy egészen miniatűr fúrószára is van. Az összeszerelés későbbre maradt, előbb készüljön el rá a minta.
Nem vagyok a mindenféle hobby-s dolgok rabja, a mozaikozáson kívül kevés dolgot szoktam készíteni, úgy tűnik, hogy a mozaikkal viszont eléggé egyedül vagyok, mert 3 vagy 4 boltban jártam, mire az 5 féle üvegmozaikot sikerült megszereznem, amire szükségem volt. Annyira jó lenne, ha egyszer egy helyen meg tudnék venni mindent, amit szeretnék, pedig még a pincébe is lement  a pénztáros csaj, hátha ott van olyan szín, ami nekem kell, de ott sem volt. Nem extrém színekről van szó, pirosról, sárgáról, narancsról, fehérről, és sárga üvegkavicsról.
IMG_3224
A kivitelezés gyerekjáték volt a beszerzéshez képest, ceruza, hobbyragasztó és egy bazi nagy fogó kellett csak, és 2 nap alatt elkészült a minta. Apám kifugázta – itt nem könnyű alkalmas helyet találni a fugamasszával való pacsmagoláshoz – és felszerelte az ajtót.  Elkészült a mű. onnan, hogy kitaláltam, nekem mozaikos kulcstartó szekrény kell, addig, hogy lett is ilyenem eltelt minimum egy év. Nyilván nekem vannak különleges igényeim.

3 megjegyzés:

Lilla írta...

köszi :-)

Névtelen írta...

ha megöregszem, én is ilyen ezermester öreg mindenttudó papa akarok lenni :)

Lilla írta...

azt azért nem mondanám apámra, hogy öreg, alig túl van az ötvenen... :-) és az ezermesterség nem korfüggő.