2010. április 28., szerda

Répatorta

repatorta1

A répatorta is a háborúnak köszönheti, hogy feltalálták, mivel hiánycikk volt a cukor, sárgarépát kevertek a süteménybe, hogy kellően édes legyen. A sütőtök- és sárgarépalekvárt azt hiszem, senkinek nem kell bemutatni, aki evett valaha menzán (vagy elmúlt 25 éves). Most a különböző sárgarépa torták reneszánszukat élik, az angolszász országokban elképesztően népszerűek ezek a fűszeres, általában magokkal dúsított, krémsajttal bevont sütemények, de nálunk is egyre többen készítik. Egyszerű, egészséges, és elég könnyen dekorálható. A marcipán répák előállítása egyáltalán nem ördöngösség, némi fehér marcipánt kell zöldre illetve piros és sárga ételfesték segítségével, narancsra színezni, és kis kézügyességgel (vagy egy óvodással) répákat sodorgatni belőle.

Hozzávalók:

  • 2 tojás
  • 18 dkg cukor (lehetőleg melaszos nádcukor)
  • 2 dl napraforgóolaj
  • 25 dkg sárgarépa
  • 22 dkg teljes kiőrlésű liszt
  • 1 teáskanál szódabikarbóna
  • 2 teáskanál fahéj
  • 1 teáskanál szerecsendió
  • 12 dkg apróra vágott dió

A tetejére:

  • 25 dkg krémsajt
  • 8 evőkanál puha vaj
  • kb. 15 dkg porcukor
  • citrushéj vagy marcipán répák (fehér marcipán, zöld-, piros- és citromsárga ételfesték)

A tojást felverem, majd alaposan elkeverem benne a cukrot és az olajat. Kislyukú reszelőn lereszelem a sárgarépát, és a szódabikarbónával, a dióval, a fűszerekkel és az átszitált liszttel együtt a tojásos keverékhez adom. Alaposan összekeverem a tésztát, kivajazott, lisztezett tepsibe öntöm, és előmelegített sütőben, 190 fokon (alsó-felső sütés, légkeveréssel 170) kb. 35-40 percig sütöm – akkor jó, ha megemelkedik, és a piskótához hasonlóan a széle kezd elválni a formától. A krémsajtot, a vajat és a porcukrot habverővel pár perc alatt simára keverem. Miután a sütemény kihűlt, vízszintesen két darabra vágom, az alsót megkenem a krém felével, ráteszem a másik tészta lapot, és a tetejére kenem a maradék krémet. Reszelt narancshéjjal vagy marcipán répákkal dekorálom, és hűtőbe teszem, hogy a krém megszilárduljon. Miután megdermedt, szeletekre vágom.

Eredetileg a női lapozón.

Nagyon jól “laktózmentesíthető” l.m. vajjal és l.m. tejfölből kicsöpögtetett krémsajttal. Ugye hugi?

3 megjegyzés:

Ami írta...

Nem is tudtam, hogy a háborúnak köszönhető a répatorta :).
Mi is szeretjük, és rég is készítettem, épp jó, hogy írtál róla.

Lilla írta...

egyszerű a képlet. amit nem valamelyik világháború kapcsán találtak fel, arról az utána következő hidegháboró (a fegyverkezási és űrkutatási versennyel) tehet :-) teflon cipzár és társai... :-)
jó répatorta-sütögetést :-D

Éva írta...

Igen :) Tegnap pont laktózmentes répatorta volt a menü itthon, a jóvoltomból. Persze kukoricalevessel, mert az hatalmas kedvencem.