2011. március 29., kedd

Diós rudak

IMG_6828

Komolyan már én érzem rosszul magam, amikor eszembe jut/leírom, hogy “megint egy Stahl Judit recept ami nem a legjobban működik úgy, ahogy a könyvben le van írva”. És ez tényleg nem az én nyomorékságom rosszindulatom. Úgy gondolom van már elég rutinom a konyhában. Pláne egy olyan recepthez, ami a szerzője szerint abszolút kezdőknek való.

Pro: finom a sütemény, és sütőporos tészta létére majdnem teljesen olyan, mintha kelt tészta lenne, ami nekem, aki leszámolt az élesztővel, jó hír. Mivel a tésztája nem igazán édes, lehet, hogy ki fogom próbálni pizza-alapnak is.

Contra: baromi híg a töltelék, az egy dolog, hogy készítés közben tiszta maszat lettem, de sütés közben a dió nagy része lefolyt, így gyakorlatilag két süti készült, mert a rudak között cukros-diós karamelles “keksz” borította a tepsit. Frissen a legjobb (másnap is jó azért, a harmadnapig nem jutott el – még úgy sem, hogy egyedül ettem meg az egészet).

Hozzávalók:

a töltelékhez:

  • 10 dkg dió
  • 8 dkg cukor (eredetileg 10, de 8-cal is elég édes)
  • 5 dkg puha vaj
  • (fahéj én nem raktam)
  • 1-2 evőkanál narancslé (fél dl-t ír, az én tapasztalatom az nagyon sok, legközelebb 1-2 evőkanálnyit rakok csak)

a tésztához:

  • 25 dkg liszt (+ elég sok a nyújtáshoz)
  • 2 dl tej (200 g)
  • 1/2 dl olaj (45 g)
  • 1 evőkanál cukor
  • 1 evőkanál sütőpor
  • csipet só
  • 1 tojás

A töltelékhez a vajat habosra keverem a cukorral, majd belekeverem a darált diót, és végül pár kanál narancslét adok hozzá. A tésztához egy tálban összekeverem a lisztet, a sütőport, a sót és a cukrot, egy kancsóban pedig a tejet és az olajat. A folyékony hozzávalókat a szárazakhoz öntöm, összekeverem, majd lisztezett deszkán összegyúrom. Akkor jó, ha lágy kelt tészta állagot ér el (kb. úgy is fog ragadni). Két tepsit kibélelek sütőpapírral, és a sütőt előmelegítem 200 fokra (légkeveréssel, anélkül 220). A tésztát 20x50 cm-es téglalappá nyújtom, megkenem a dióval, és 5x10 cm-es csíkokra vágom. A csíkokat megtekerem és beteszem a tepsibe. A süteményeket megkenem a felvert tojással és 10-15 perc alatt megsütöm.

20 db lesz belőle.

Kapcsolódó bejegyzések

  • Csokis muffin Azoknak való, akik szeretik a keserűcsokoládét, mert ez egy durván csokis változat. Valószínűleg meg lehet próbálni tejcsokoládéval is. Kicsit csodálkoztam, hogy nem kell bele tojás, mert szokott kelleni. De remekül működi… Tovább
  • Rakott karfiol Szeretem, meg egyszerű is, mert csupa egyszerű lépésből áll, de az utána következő mosogatást nagyon nem szeretem. Sőt mivel nincs túl sok fazekam, és minden méretből csak egy van, ezért jelen esetben közben is kellett pár… Tovább
  • Kókuszos-csokis muffin Lehet, hogy a közeljövőben meg fognak kicsit szaporodni a muffin receptek, mert az esti iskola vacsoraidőben van, és kell valamit ennem előtte, vagy vinni a szünetre, erre eddig a muffin tűnik a legjobb választásnak, mert … Tovább
  • Gombával töltött palacsinta Gombára és palacsintára vágytam, triviálisnak tűnt, hogy a hortobágyi húsos palacsintát fogom megtekerni, és hús helyett gombával készítem el. Hozzávalók: a palacsintához: 1 tojás 15 dkg liszt 3 dl tej 1 dl… Tovább
  • Pulykamell-csíkok sajtszósszal Nézzük mi van a hűtőben jelleggel készült. A húsokat mindig feldolgozva (megmosva, felvágva, megtisztítva) szoktam befagyasztani. Hozzávalók: 35 dkg csíkokra vágott pulykamell 10 dkg füstölt sajt tej liszt … Tovább

3 megjegyzés:

Mézigörl írta...

Hű, de jó, hogy leírtad a tapasztalataidat! Már én is kinéztem ezt a recit, de még nem került sorra. Alapból módosítok majd a tölteléken! :-D

Julia Wittner írta...

Narancshejjal, le helyett, vajon milyen lenne?

Lilla írta...

nyilván jó, bár én nem szeretem a narancshéjat :-), reszelt bio-narancs héjat szerintem simán, ha meg kockázott kandírozottat akarsz beletenni, akkor én azt lehet, hogy aprítóban kicsit összevágnám. egyébként nagyon-nagyon minimálisan lehetett csak sütés után érezni a narancsot, lehet, hogy ha nem tudom, hogy van benne, akkor rá sem jövök.