Ízlelgessük a kifejezést, vegán sajtos pogácsa. Durva. Szerintem is. Az én totemállatom a marha. Sajt, vaj, tejszín, marhahús, ide nekem. És együtt élek valakivel, aki ezekre mind allergiás. Megoldást kellett erre találni, úgyhogy jött a vegán sajtos pogácsa. Ami az eredeti recept szerint scone.
Mindig ledöbbenek némely fordítók gyenge kulináris műveltségén. A scone-t az esetek többségében lángosnak fordítják. A lángos kelt, olajban sült és sós. A scone sütőporos, sütőben sütik és úgy néz ki, mint a pogácsa. Igaz néha édes és lekvárral eszik, de akkor meg lehetne kis zsömlének hívni. Általában nem derül ki a szövegkörnyezetből, hogy édes vagy sós, csak annyi, hogy, brit hölgyek eszik délután a teához. Roppant hihető, hogy a rózsás szalonban az egy csepp tejszínnel, a szobalány által feltálalt teához fokhagymás, lapostányért beterítő, olajtól csöpögő lángost esznek, igaz?
Szóval scone. Hogy lesz belőle vegán? “Némi” helyettesítéssel. Vaj helyett tejmentes margarin, író helyett szójajoghurt és cheddar helyett vegán sajt. Létezik ilyen, hogy vegán sajt. Levi szerint ahhoz képest, hogy nem látott tehenet és kókuszolaj az alapja, egész jó. És a szomszéd ház aljában pont árulják. Mázli, hogy nem kell miatta a nyakunkba venni a várost. Nekem persze mindig lapul 2-3 féle rendes sajt is a hűtőben.
Most uzsonnára sütöttem, de nagyon jó egytálételek vagy tartalmas levesek mellé. Sőt ragu tetejére is lehet tenni, mint amikor a serpenyős marhahúsos pitére tettem a tejszármazékkal erősen megtámogatott változatot.
Hozzávalók
- 1 csésze (240 ml) liszt
- 50 g hideg tejmentes margarin, kis kockákra vágva
- 1 teáskanál sütőpor
- 1/4 teáskanál szódabikarbóna
- 1/2 teáskanál só
- 80-100 g reszelt vegán sajt
- 100 ml natúr szójajoghurt + a tetejére egy kicsi
A lisztet egy tálba teszem, és hozzákeverem a sütőport, a szódabikarbónát és a sót. Hozzáadom a margarint és ujjheggyel gyorsan elmorzsolom (lehet két késsel vagy ún. pastry cutter-rel). Hozzáadom a szójajoghurtot és a reszelt sajtot, és villával nagyjából összekeverem.
A tésztát kiborítom a tiszta pultra és kézzel nagyjából összenyomkodom. Két centi vastag legyen, nem kell “rendesen” összegyúrni, elég ha nagyjából szaggathatóra összeáll. Akkor lesz laza, leveles a végeredmény, ha maradnak a tésztában vajdarabok. 5-7 centis szaggatóval kiszaggatom. A maradékot újra összenyomom, majd szaggatom, amíg el nem fogy a tészta.
A pogácsákat sütőpapírral bélelt tepsibe teszem, a tetejüket megkenem egy kis szójajoghurttal, és előmelegített sütőben, 190-200 fokon (légkeveréssel) 20-25 perc alatt megsütöm.
Langyosan tálalom, 6-7 darab lesz belőle.