Padlizsános-húsos cannelloni

Szeretem a cannellonit – még jó, mindenféle tésztát szeretek, ami nem “magyaros, na azokkal ki lehet űzni a  világból – csak a töltögetésért nem rajongok. Általában inkább óriás kagylótésztát veszek, mert azzal könnyebb bánni, de most kivételesen “beugrott” egy doboz cannelloni a bevásárlókocsimba. Ha pedig egyszer nekiállok a dolognak, akkor ez lesz belőle. Ez a kedvenc töltelékem: darált marha és anyám által füstösre sütött padlizsán.

Hozzávalók:

• kb. 1 doboz cannelloni (250 g)
• 30-35 dkg darált marhahús
• 15 dkg mozzarella*
• olívaolaj
• só, bors, kakukkfű
• 1,5 dl vörösbor
• 1,75 dl tejszín
• 1 hagyma
• 3-4 gerezd fokhagyma
• 2 doboz aprított paradicsom-konzerv (egyben hámozott is jó, de azt fel kell vágni)
• másfél-két csésze sült padlizsán**

*ebbe szerintem a “füstölt pizzamozzeralla” a legjobb választás.
** nem tudom se grammra se hogy hány padlizsán, mert a fagyasztóból kaptam a megsült, kinyomkodott padlizsánt.

Egy serpenyőben kevés olívaolajat hevítek, és pár percig sütöm benne az apróra vágott hagymát. Hozzáadom a húst, a fokhagyma felét, és addig sütöm, amíg a hús mindenhol kifehéredik. Ezután felöntöm a  tejszínnel, kakukkfűvel fűszerezem, és addig főzöm amíg a hús megpuhul és az egész besűrűsödik. Egy tálba teszem a sült padlizsánt, belekeverek pár kanálnyit a paradicsomkonzervből (a levét lehetőleg nem, csak paradicsomkockákat). A mozzarellát felkockázom. A maradék paradicsomot egy fazékba öntöm, belekeverem a bort, 3-4 kanál olívaolajat, 1 teáskanál kakukkfüvet, sózom, borsozom, és 20 percig főzöm. A húst a padlizsánhoz adom, és belekeverem a mozzarella harmadát. Alaposan összekeverem, és a cannellonikba töltöm. A megtöltött cannellonikat egy sütőtálba teszem, a tetejükre kanalazom a paradicsom-mártás, és rájuk szórom a maradék sajtot. előmelegített sütőben 40 percig sütöm.

5-6 adag lesz belőle. Jól bírja a melegítést.

Tovább

Norma tésztája

Én tényleg próbálkozom a padlizsánnal, de kicsit úgy vagyok vele, mint a teljeskiőrlésű liszttel, hogy hát meg lehet enni, de azért hát hmmm…. azért nem jó. Igazából a padlizsán egyetlen mentsége a létre, a kertben faszénen grillezett változat, amiből legjobb esetben vinete lesz, “rosszabb” esetben, darált húsos cannelloni (hú, de jó receptem van hozzá, kéne is valamikor csinálni).

Ez persze nem azt jelenti, hogy rossz ez az étel, csak nekem baromira irreleváns, hogy benne van az a padlizsán vagy sem, szerintem nem nagyon van íze, Levi szerint meg ami van, az nem valami jó (és zöldség-ügyben hatalmas előrelépéseket tett az elmúlt pár évben, most már a cukkini a kedvenc zöldsége, és a spárga ellen is csak akkor kezd el lázadozni, amikor heti 3x teszem elé). Annyi előnye van benne a padlizsánnak, hogy több egységként lehet így beszámítani a napi zöldség-fogyasztásba.

Amúgy Stahl Judit gyors tésztás könyvéből vettem a receptet (- némi olaj).

Hozzávalók:

• 15-20 dkg tészta (penne, én valami színes csavartat használtam)
• 1 közepes padlizsán
• olaj
• kb. fél doboz ricotta
• 2 gerezd fokhagyma
• cukor, balzsamecet, oregano, só, bors
• 20 dkg darabolt paradicsomkonzerv
• 1 kis doboz sűrített paradicsom

A kétféle paradicsomot egy fazékba öntöm, fűszerezem, belenyomom a fokhagyma gerezdeket, és felteszem főni. Közben 1 cm vastag karikákra vágom a padlizsánt, majd elnegyedelem a szeleteket, és kicsit megsózom. Egy serpenyőben kevés olajat hevítek (a padlizsán úgy issza az olajat, mint szivacs a vizet, szerintem nem érdemes túl sok olajat belesütni), és 2 adagban pár perc alatt megsütöm a kinyomkodott padlizsán-darabokat. Ami megsült, azt beledobom a paradicsomszószba, és végül összeforralom az egészet. A megfőtt tésztával tálalom, és ricotta-darabokat teszek a tetejére.

2 fős adag.

Tovább

Padlizsánkrém II.

Mivel az anyám padlizsánkrémjét nem tudom előállítani a másodikon, ki kellett fejlesztenem egy másikat, aminél nem a füst a fő ízesítő. Mert szerintem magában a padlizsánnak nem sok íze van, viszont a kertben füstösre grillezve… nyammmm… szóval kert hiányában sült fokhagymásat szoktam csinálni. Sütés nélkül kizárt nálam a fokhagyma, nagyon sok Rennie kell a közömbösítéséhez. :-)

Azért B-tervnek elég jó ez is.

Hozzávalók:

• 2 padlizsán
• 4-5 gerezd fokhagyma
• 2-3 evőkanál majonéz
• só
• pár csepp ecet

A padlizsánokat hosszában félbevágom, és vágott oldalukkal lefelé sütőpapírral bélelt tepsibe teszem (így nem fognak sütés közben felrobbanni). Héjastul mellédobom a fokhagymákat, és előmelegített sütőben 180-200 fokon kb. 45 percig sütöm, majd félreteszem hűlni. Miután kihűlt kikaparom a padlizsán húsát, és a markommal vagy egy szűrővel kinyomok belőle egy csomó nedvességet. Elképesztően kevés lesz a végeredmény, de szükség van erre a lépésre, hogy normális állaga és íze legyen. Mixerrel, vagy a hagyományos módszerrel, falapáttal ütögetve pépesítem (szerintem van valami megnyugtató a fa lapátos ütögetésben, ezért én személy szerint arra szavazok). A fokhagymagerezdeket megpucolom, és fokhagymanyomón átnyomva a padlizsánhoz adom. Belekeverem a majonézt, és kevés sóval és ecettel ízesítem.

2 fős adag.

Tovább

Padlizsánkrém – vinete

Hogy egészen pontos legyek: erdélyi padlizsánkrém. Az anyámtól tanult változat meglehetősen minimalista, de kár lenne fokhagymával, vagy ennél több hagymával elrontani a padlizsán zseniális füstös ízét. Ez is olyan, mint a kürtőskalács, lehet sütőben is sütni, de nem érdemes. Az egésznek a lényege a tűzön (nem szénen, tűzön, lángok között) sütött padlizsán. Azon kívül, hogy a padlizsán húsa sokkal világosabb marad, értelmet nyer tőle a padlizsánkrém körüli felhajtás. Érdemes nagy adagot sütni belőle, és összetörve, ízesítés nélküli állapotban lefagyasztani pár adagot. Az általam kedvelt majonézes változat a téli/magyar ízlés szerint készülő, a helyiek a nyáron készített padlizsánkrémbe nem tesznek majonézt, csak pár kanál olajat (napraforgót, nem olívát).

Hozzávalók:

• 3 nagy padlizsán
• 2 evőkanál reszelt hagyma (a lé nélkül, amit reszelés közben enged)
• 4-5 evőkanál majonéz
• só
• 1 teáskanál ecet vagy citromlé

Rakok egy jó nagy tüzet, és a tűzben, többször megforgatva megsütöm a padlizsánokat. Akkor jó, ha a héjuk már kicsit szenes, és a belsejük puha. Miután kihűlt kiszedem a padlizsánok belsejét, és egy fa lapáttal összetöröm. Szerintem ehhez nem érdemes elővenni az aprítót, mert elég puha és pépes lesz a sütéstől a padlizsánok belseje. A levet, amit hűlés közben enged, leöntöm róla, mert túl híg lenne tőle a krém. Végül belekeverem a hagymát, a majonézt, az ecetet, megsózom, és egy éjszakára hűtőbe teszem. Ha a hagyma nem csípős, lehet akár azonnal fogyasztani, de ha csíp, érdemes megvárni, amíg elmúlik a csípőssége, hogy ne nyomja el a padlizsán ízét.

4 fős adag.

Tovább

Joghurtos padlizsán

A padlizsánnal nem vagyunk túl jó barátok, egy kezemen meg tudom számolni, hányszor sikerült egymásba futnunk: muszaka (rémes volt), darált hússal töltött cannelloni (nagyon jó), anyám erdélyi padlizsánkréme (utolérhetetlen), és ez a mostani: joghurtos, petrezselymes padlizsánkrém. Jó lett, lehet pirítóssal tunkolni és grillezett hús mellé kanalazni, de még mindig nem értem a padlizsán körüli felhajtást.

Hozzávalók:

• 2 közepes padlizsán
• só
• 1 citrom leve
• olívaolaj
• 1 nagy és 1 kis doboz natúr joghurt
• aprított petrezselyem és korianderzöld

A padlizsánokat kb. 1 cm vastag szeletekre vágom, megsózom, meglocsolom citromlével, és kb 1 órán hagyom állni. Egy szűrőt kibélelek egy tiszta konyharuhával, beleöntöm a joghurtot, és kb. 1 órán át hagyom állni, hogy kicsöpögjön belőle a savó. A padlizsánszeleteket kinyomkodom, 6-8 cikkbe vágom, és pár kanál olívaolajon megsütöm. Akkor jó, ha a külseje pirult, a belseje pedig puha. Ha langyosra hűlt, belekeverem a joghurtba, megsózom, és rengeteg koriandert és petrezselymet keverek bele. Lefedve egy éjszakára hűtőbe teszem, hogy az ízek alaposan összeérjenek.

4 fős adag. Eredetileg a női lapozón.

Tovább