2013. október 29., kedd

“30 nap vackok nélkül” – 26. nap

reggeli:
tea, narancslé
tízórai:
alma
ebéd:
körtés-gorgonzolás rizottó
tízórai:
ropogós rozsos kenyér, vaj, (só)
vacsora:
sajtos omlett
esti nassolnivaló:
corn flakes-es csokis “izé”

Nem is értem, hogy bírtam annyi ideig, anélkül hogy ilyen corn flakes-es csokis izét csináltam volna. Most szerintem 30 nap alatt 3x előkerült…
És már nem csak nekem van hot dog és hamburger-hiányom. :-)

2013. október 28., hétfő

“30 nap vackok nélkül” – 25. nap

reggeli:
ropogós rozsos kenyér, vaj, paprika, tea, narancslé
ebéd:
barna sörös marharagu, mustáros tört burgonya, káposztasaláta
uzsonna:
csokis keksz
vacsora:
maradék marharagú, sütőben sült krumpli, káposztasaláta, körtés sütemény (custard pie, amit nem tudom hogy kellene fordítani)

Azt írta a recept, hogy 4 adag lesz a marharagu. Háromszor ettünk belőle ketten… Abban mondjuk meglehetősen biztos voltam, hogy 1 kiló hús több lesz mint 4 adag. És valóban. Nem dokumentáltam, mert marharagu, barna sörrel, volt még benne hagyma meg répa, meg némi fűszer, és kb. ennyi. Jól guglizható, szerintem nagyon elrontani sem lehet. És a kezemet sem égettem meg, amikor kivettem a fazekat a sütőből (hipp-hipp-hurrá). Van egy ilyen rossz szokásom, hogy ha nem tepsi van a sütőben, hajlamos vagyok puszta kézzel nyúlni felé, mert hát a serpenyő nyelét amúgy csak úgy megfogom… Ja csak amikor a főzőlapon van nem 220 fokos…

2013. október 27., vasárnap

“30 nap vackok nélkül” – 24. nap

reggeli:
tea, narancslé, alma
ebéd:
barna sörös marharagu, káposztasaláta, sültőben sült burgonya
uzsonna:
tea, csokis-lekváros kosárkák
vacsora:
póréhagymaleves, wonton-kosárkák kukoricasalátával töltve

A wonton-lap másik felhasználása (nálunk), minimuffin tepsibe simítom a lapokat, megfújkálom olajjal és pár perc alatt ropogósra sütöm. Aztán valamilyen salátát pakolok bele és a tv előtt elropogtatjuk.

2013. október 26., szombat

“30 nap vackok nélkül” – 23. nap

reggeli:
narancslé, tea
ebéd:
spenótos-ricottás ravioli
uzsonna:
csokoládés-lekváros kosárka
vacsora:
póréhagymaleves, sör, gorgonzola mártogatós + paprika

A ravioli nagyon jól sikerült, és ami különösen pozitív benne, hogy nem bolti csak-megfőzöm-termék, hanem én csináltam. De azért túlzásokba nem esünk, nem álltam neki tésztát gyúrni-nyújtani, hanem kivettem a fagyasztóból egy csomag won-ton tésztalapot (liszt, víz, só, pálmaolaj), és abba csomagoltam a ricottás-spenótos tölteléket (Sarah Carey – az igazi házi istennő). Rá házi paradicsomszósz és parmezán.
Azóta már kiderült, hogy a fagyasztást is jól bírja, egy dobozba tettem a “fölösleget, picit megszórtam liszttel, majd amikor pár nappal később rám tört az éhenhalok-hol-az-ebéd, csak bedobáltam a fagyott tésztabatyukat a lobogó forró vízbe és pár perc alatt megfőztem. (Mivel a won-ton lap nagyon vékony, a töltelék pedig nyersen is fogyasztható, tényleg csak annyi a főzés, amig feljön a víz tetejére, és már kapom is ki a szűrőkanállal).

A sütemény nagyon jó, de hiba volt kihagyni a tésztakosárkák vaksütését. Azóta már szereztem pitesúlyt, úgyhogy lesz ismétlés, meg fotó, jön majd a blogra.

A gorgonzola mártogatós (gorgonzola, joghurt, majonéz, aprítóval krémesre) meg a kedvenc esti nassolnivalóm. Sok-sok csíkokra vágott paprikával.

2013. október 25., péntek

“30 nap vackok nélkül” – 22. nap

reggeli:
ropogós rozsos kenyér, hagymakrém, tea, narancslé
tízórai:
csokis keksz
ebéd:
pestos tészta paradicsommal (házi pesto!)
uzsonna:
paprika
vacsora:
ropogós rozsos kenyér, hagymakrém, póréhagymaleves
pót-vacsora:
hasábburgonya

Na ez azért vicces volt. Este negyed 12kor kezdtem el krumplit pucolni és hasábburgonyát sütni, mert annyira megéheztem, és csak ez volt itthon ami az étrendbe beilleszthető volt.
Mondjuk amúgy elég fogyi-nap volt, szerintem belefér. És amúgy is az evés kell a létfenntartáshoz (meg móka is persze), nem pedig gyengeség, és a fogyókúra megszegése, és mint ilyen üldözendő és káros és ciki és juuuuuuj.

Tegnap olvastam, hogy “Egy kutatás még azt is kimutatta, hogy az édességet teljesen száműzők 65 százaléka elhízva végzi”. Mert kompenzálnak a rossz érzés miatt. Az elmúlt szűk egy hónapban sokkal több csokoládét ettem, mint valaha és nem híztam egyáltalán. Hurrá a csokinak!

2013. október 23., szerda

2013. október 22., kedd

Körtés sütőtök leves

A sokadik sütőtök leves, most almával/körtével. És curryvel. És pisztáciával a tetején.

Hozzávalók:

  • 1 kg sütőtök a sütőben megsütve
  • 1 nagy hagyma
  • 2 körte (vagy alma), meghámozva, kimagozva, felkockázva
  • 1-2 evőkanál curry (fűszerkeverék)
  • só, bors
  • 2-3 csésze kókusztej (nálam egy csésze tejszín)
  • 2-3 csésze alaplé
  • 1 evőkanál olívaolaj
  • a tálaláshoz pisztácia és koriander/petrezselyem

A hagymát apróra vágom és az olajon közepesnél magasabb hőmérsékleten üvegesre párolom. Hozzáadom a curry-t és a körtét és 5 percig együtt párolom. Hozzáadom a sütőtököt, az alaplevet és a kókusztejet (vagy tejszínt). Felforralom, pár percig főzöm, majd simára turmixolom. Ha szükséges, hígítom és sózom-borsozom. Tálaláskor petrezselymet (vagy koriandert) és összevágott pisztáciát szórok a tetejére.

Eredetileg innen.

2013. október 21., hétfő

“30 nap vackok nélkül” – 20. nap

reggeli:
ropogós rozsos kenyér, hagymakrém, narancslé, tea
tízórai:
kefir
ebéd:
sütőtökkel és ricottával töltött kagylótészta
uzsonna:
kölesgolyó
vacsora:
maradék tészta, 1 pohár tej, 1 csík bio tejcsokoládé

Ez a tészta-dolog nagyon jó lett. Sült sütőtököt aprítóval homogénre pépesítettem, összekevertem ricottával. Só, bors. Belekanalaztam az óriás kagylótésztába (amit nem főztem elő, sose szoktam). Nyakon öntöttem gorgonzolával turbózott besamellel, és 40 percre be a sütőbe. Félidőig letakarva.

2013. október 20., vasárnap

“30 nap vackok nélkül” – 19. nap

reggeli:
ropogós rozsos kenyér, hagymakrém, paradicsom, tea, narancslé
ebéd:
krumplifőzelék, bazsalikomos fasírt (marhahúsból)
uzsonna:
kölesgolyó
vacsora:
almás zellerleves, gorgonzola, pár szem fasírt
utóvacsora:
guacamole, tortillachips

Az azért látszik, hogy ha vacsorára nem nyomok be a krémleves mellé egy jó kis sajtos melegszendvicset, akkor hobbit módjára másodjára is vacsoráznom kell.
A melegszendvicset viszont szeletelt kenyérből szoktam csinálni, ami (most) nem oké. A gyökérkenyérben pedig akkora lyukak vannak, hogy az összes sajt átfolyna szerintem rajta sütés közben.
Azon kívül hogy soha nem ettem annyi csokit mint ezekben a napokban (és a csoki az nálam a rendes táblás csokoládé, nem a “candy bar”-ok, a mindenféle édesipari szutykok – mars, twix, balaton szelet és társai….), rémes hogy a pékáru az élelmiszeripar hulladéka.

Brokkolileves kecskesajttal

IMG_9078

Már megtanultam Gordon Ramsay-től a legjobb karfiollevest, most pedig megérkezett a párja, a legjobb brokkolileves.

Hozzávalók:

  • 1 kg brokkoli
  • só, bors
  • kecskesajt
  • extra szűz olívaolaj
  • pirított mandula

8 dl enyhén sós vizet felforralok, és 4 percig főzöm benne a rózsáira szedett brokkolit (ennyi idő alatt megpuhul, de nem veszti el az élénkzöld színét). Leszűröm, a főzőlevet félreteszem.  A brokkolit turmixgépbe/a botmixerhez kapott magas pohárba teszem, annyi főzőlevet öntök hozzá, ami félig ellepi és simára turmixolom (jó sűrű kell legyen a végeredmény!). Visszateszem a lábasba, megmelegítem, sózom, borsozom.
Tálaláskor minden tányérba teszek 1-2 kecskesajt-korongot, köré merem a  forró levest, meglocsolom egy kis olívaolajjal és megszórom pirított mandulával.

4 adag lesz belőle.

2013. október 19., szombat

“30 nap vackok nélkül” – 18. nap

reggeli:
tea, narancslé, gyökérkenyér, hagymakrém
ebéd:
csirke borsós-gombás szósszal, rizs
uzsonna:
kölesgolyó
vacsora:
brokkolileves, mandula, gorgonzola, stangli

Majd erőt veszek magamon és posztolok recepteket is, mert ez a brokkolileves is…. Juuuuj.
És csak magamat tudom ismételni. Baromira ennék már egy hotdogot.

2013. október 16., szerda

“30 nap vackok nélkül” – 17. nap

reggeli:
tea, narancslé
ebéd:
brokkolileves, kecskesajt, pirított mandula (jujj nagyon jó)
uzsonna:
elképesztő mennyiségű pain au chocolat
vacsora:
teljeskiőrlésű gyökérkenyér, hagymakrém, kis sör

Nincs sok hozzáfűznivalóm, vasárnap délutáni házi-pékség, hajtogatott élesztős leveles tészta, belül bio tejcsokival. Nyammm.

2013. október 15., kedd

“30 nap vackok nélkül” – 16. nap

reggeli:
tea, narancslé
ebéd:
corn flakes-be panírozott csirke, coleslaw
uzsonna:
csokis-corn flakes-es ropogós “izé”
vacsora:
ropogós rozsos kenyér, vaj, majonézes kukoricasaláta, narancslé

Teljesen rábuktam erre a csokis-cornflakes-es ropogós, “ami-nélkül-nem-lehet-zsúrt-tartani” dologra. Csokis is és ropog is, és ha bio csokiból csinálom, akkor simán átmegy a nem eszem-vackot szűrőn. És látszik, hogy ez hétvége volt, olyan későn keltem, hogy a reggeli és a tízórai is kimaradt :-)

2013. október 14., hétfő

“30 nap vackok nélkül” – 15. nap

reggeli:
barnarizs, gomba, sajt (öööö izé, ez volt itthon), narancslé, tea
tízórai:
zöldfűszeres túrókrém, tortillachips
ebéd:
sült csirkecomb + vele sült zöldségek (sütőtök, hagyma, gomba)
uzsonna:
répa, narancslé
vacsora:
kukoricapalacsinta, 1 csík bio tejcsoki

Félidő. Hízás nincs, talán egy nagyon minimális fogyás az eredmény eddig. Pedig ettem/eszem süteményt is. Persze mindenért “meg kell dolgozni”, nem annyi az egész, hogy “ciccentek” egy zacskót/dobozt.
Az esti forró csoki hiányzik (na addig még nem jutottam el, hogy magamnak állítsam elő tejből és csokoládéból, itt van a szekrényben a sok kapszula…), meg a hotdog és a hamburger. És mindig mindenki a húskészítményeket ekézi, de biovirsli van a DM-ben, és relatíve korrekt virslit amúgy is lehet venni. A hamburgerhúst nyilván és formázom a kis kezemmel darált marhahúsból. Az egész ügylet gázos része a kenyérféle, a hotdogkifli és a hamburgerzsemle. És mint pár napja kiderült a búzatortilla se kispályás. Igazából ezekre kellene megoldást találni (nem, nem akarok 2 hamburgerzsemléért dagasztani, formázni, sütni. Nem érdekelnek ezek a pék-dolgok, különösen nem ebben a mennyiségben), és akkor ez a szép elhatározás, hogy nem eszem mocskot kb. bármeddig tartható lenne. És ideges leszek, amikor egy buciért/kenyérért fél Budapesten át kell vergődnöm, de jelenleg nem látok más esélyt.

2013. október 13., vasárnap

“30 nap vackok nélkül” – 14. nap

reggeli:
alma, görög joghurt, zabpehely, juharszirup (ilyen formában), narancslé, tea
tízórai:
zöldfűszeres túrókrém, tortillachips
ebéd:
paradicsomszószos spagetti
uzsonna:
kaukázusi kefir
vacsora:
almás császármorzsa

Bírom ezt az almás császármorzsa-“dolgot”, két legyet egy csapásra: ‘mi legyen a vacsora?” és “mi legyen az almákkal?”. Jah igen, mert mostanra nyilván mindenkinek nyilvánvaló aki olvassa ezt a sorozatot, hogy mi nem vagyunk olyan kenyér+párizsi+egy darabka paprika = szendvics = vacsora népek.
Levi nem eszi pontosan azt mint én (velem ellentétben ő gabonapelyhet vagy szeletelt kenyeret szokott reggelizni és szereti a halakat meg a rákot), de a felvágott nála is ritkán fordul elő az étrendben. Bármi lehet benne, meg amúgy is. Nem vagyunk szendvicsezős-népek  - persze ki mit hív szendvicsnek, ha kimondjuk a nyilvánvalót, hogy a tesco-s vizes zsemle párizsival nem szendvics, hanem kényszermegoldás, és valami jobbfajta péksüteményben valamilyen izgalmasabb krém, zöldségek, saláta az meg szendvics, akkor végülis szeretjük a szendvicset (de nem naponta kétszer). Nem mintha ez lett volna a fő párválasztási szempont, de a húsleves, a lecsó és a napi kétszeri felvágottas-sajtos kenyér mindkettőnknél a “jajj-nemár” kategória.
Úgyhogy vacsorára vagy az megy ami a másnapi ebéd lesz (portion control!), vagy ilyen egyszerű dolgok, mint az almás császármorzsa, vagy omlett, vagy kukoricapalacsinta

2013. október 12., szombat

Sült csirkecomb csicseriborsóval

IMG_9067

Ez az 5-10 perces főzés. De komolyan. És már nyilván unalmas, de Everyday Food. A hozzávalók listája is rövid, foglalkozni sem nagyon kell vele, a végeredmény mégis egészen kiváló. A kedvenc kombinációm.

Hozzávalók:

  • 2 csirkecomb
  • 1 csicseriborsó konzerv
  • 1 lime
  • só, bors
  • petrezselyem/koriander

A sütőt előmelegítem 220-240 fokra. A csirkecombokat sózom, borsozom, egy kisebb tepsibe teszem, és 15 percig sütöm. A csicseriborsót egy nagy szűrőbe öntöm, leöblítem és alaposan lecsöpögtetem. A csirke mellé szórom, és még 15-20 percre visszateszem a sütőbe. Közben egyszer kiveszem és átforgatom kicsit a csicseriborsót, hogy minél több helyen megpiruljon. Akkor van kész ha a csirke átsült, megpirult a bőre, és csicseriborsó is kapott egy kis színt. Tálaláskor megszórom egy kis petrezselyem/korianderzölddel, és lime cikkeket teszek mellé.

2 adag lesz belőle.

“30 nap vackok nélkül” – 13. nap

reggeli:
ropogós rozsos kenyér, sajt, vaj, tea, narancslé
tízórai:
zöldfűszeres túrókrém, tortillachips
ebéd:
burrito (búzatortilla, barnarizs, csirke, zöldségek, sajt, tejföl)
uzsonna:
cserpes meggyes joghurt, cserpes túró rudi
vacsora:
quasedillas (búzatortilla, sajt, kukorica, tejföl, csirke, paradicsom), 1 csík bio tejcsoki

Ma egy kicsit elszúrtam. Lankadt a figyelmem. A búzatortilla összetételét csak este néztem meg, miután összesen hármat megettem belőle. Nem kellett volna feltételeznem, hogy mivel a múltkor a kukoricatortilla oké volt, a tortillachips oké, majd ez is meg fog felelni. Hát rémesen sok dologból áll, egyre emlékszem csak: “nedvesítőanyag: glicerin”. Ehhhhh… ehhez képest a cserpes rudi enyhe elhajlás volt (ott is a mohóság győzött, hisz a joghurtjuk jó, jó akkor a rudi is, ami nyilván sokkal jobb mint a többi versenyző, de most az emberkísérletnél kicsit már határeset).
Szóval bambulásból elrontottam ezt a napot.

2013. október 11., péntek

Kukorica-palacsinta

IMG_9059

Megint EveryDay Food. Most a könyv. A nyári fejezetben van, csöves kukoricát ír (a legtöbb amerikai recept azt használ és nem konzervet vagy mirelitet), persze a konzerv és a mirelit is jó, úgyhogy ehetjük akár egész télen :-).
A könyv szerint 20 perc alatt elkészül. Én fél adagot sütöttem, annak még annyi sem kellett (alább az egész adagot adtam meg).
Egyébként nagyon jó, bekerül az “állandók” közé (a “jujjj mi legyen vacsorára” illetve hétvégén “jujjj mi legyen reggelire” kérdésre adandó válaszokba).

Hozzávalók:

  • 2,25 csésze morzsolt kukorica* (elvileg ez felel meg 3 csőnek)
  • 1/3 csésze tej
  • 1 nagy tojás
  • 1 teáskanál cukor
  • 1/2 teáskanál (azaz 1 kávéskanál) sütőpor
  • só, bors
  • 1/4 csésze kukoricaliszt
  • 1/4 csésze liszt
  • 2-3 evőkanál olaj a sütéshez
  • a tálaláshoz só és tejföl

*ha konzerv, leszűrve, ha mirelit legalább félig felengedve

A hozzávalókat összekeverem, és egy jó nagy serpenyőt közepes lángon felmelegítek (nálam ez 6-os fokozat a 9-ből). A serpenyőbe egy evőkanál olajat öntök, és oldalanként pár perc alatt megsütöm az evőkanálnyi palacsintákat (egy nagyobb – 28-30 cm-es serpenyőben pár adagban meg lehet sütni az egészet). Minden adag előtt egy újabb kanál olajat öntök a serpenyőbe. Ha szükséges, 150 fokos sütőben tartom őket melegen. Sóval és tejföllel tálalom.

Elvileg négy adag, reggelire vagy vacsorára kizárólag ezt fogyasztva szerintem nincs annyi.

2013. október 10., csütörtök

“30 nap vackok nélkül” – 12. nap

reggeli:
sajt, ropogós rozsos kenyér, narancslé, tea
tízórai:
kölesgolyó
ebéd:
currys-almás sütőtökleves
uzsonna:
tea, túrós brownie
vacsora:
waldorf saláta csirkével, dió helyett pisztáciával
pótvacsora:
1 pohár tej

Nem is tudom miféle pillanatnyi elmezavarban döntöttem úgy, hogy jó ötlet olyan süteményt csinálni, amiben kakaópor van. Nem jó ötlet. A reflux kiakad tőle. Ennek Levi a nyilvánvaló nyertese, sokkal több maradt neki.
Nyilvánvalóan nem főztem 3 félét (levest, waldorf salátát és süteményt), maradékok voltak. Hullámokban főzök. Néha 20 perc, néha 2 óra a konyhában. Néha hetekig mindig csak napi 20 perc, mert olyan hangulatom van.
Most miközben ezt írom, épp főzős napom van. Leves, sült csirke készült és még konyhakésszé varázsolok egy adag zöldséget.

2013. október 9., szerda

“30 nap vackok nélkül” – 11. nap

reggeli:
ropogós rozsos kenyér, sajt, tea, narancslé
tízórai:
cserpes meggyes joghurt
ebéd:
sajtos makaróni paradicsommal “dúsítva”
uzsonna:
kölesgolyó
vacsora:
fél adag sajtos makaróni, currys sütőtökleves
desszert:
túrós brownie

A nap felfedése a Cserpes meggyes joghurt – még nekem is ízlik, pedig sosem szoktam ízesített joghurtot enni/venni, és abszolút vállalható az összetevők listája (joghurt, meggy, cukor).
És szuper zöldséges picike Barilla tésztát vettem, 5 perc alatt megfő. Ideális a mac ‘n’ cheese-hez. 2 percig főzöm a sajtmártásban, aztán a sütőben készre puhul. Úgyhogy akár egy fazékban (ha be lehet tenni a sütőbe) elkészülhet az egész. Hmmm… király.
Kicsit unom a kölesgolyót. De nincs jobb ötletem az olcsó - nincs benne vacakság – és csak beszórom egy dobozkába és megvan az uzsonnám témakörben.

2013. október 8., kedd

“30 nap vackok nélkül” – 10. nap

IMG_8305

reggeli:
tea, avokádó turmix (avokádó, tej, egy kiskanál juharszirup, krémes állagú “csoda”)
tízórai:
narancslé
ebéd:
sült csirke csicseriborsóval (öt perc munka, nem viccelek, nagyon tuti)
uzsonna:
stíriai metélt
vacsora:
sült paprika leves, gyökérkenyér, házi pesto, paradicsom
este:
sör (“sörike”, mert csak 3 dl), zabpelyhes csokoládé

Egyharmad. Repül az idő. Eddig sima ügy.
Mondjuk ha nem lenne az emberkísérlet, akkor reggel az avokádó turmix tetejére szórtam volna egy kis gabonapelyhet. És nyilvánvalóan túllennék már pár adag Dolce Gusto-s forró csokoládén (annyira szerintem nem gáz az összetétele, de most inkább nem). De eddig tartom magam simán az elhatározáshoz. Azt hiszem ha vége lesz, hotdoggal fogok ünnepelni. Azt érzem a “legsürgetőbbnek”.

Az egyébként nagyon jó, hogy uzsonnára meg tízóraira már 10 napja nem ettem semmi vackot, és esténként nem majszolok jégkrémet (na annak sokkal elborzasztóbb az összetevő-listája, mint a forró csokinak). Ezt a jó szokást a későbbiekben is meg kellene tartani.

2013. október 7., hétfő

Körtés-sajtos melegszendvics

Valami jóféle kenyérből vágok pár szeletet, megkenem olajjal, és forró sütőben pár perc alatt megpirítom. Pakolok rá pár szelet körtét, morzsolok egy kis kékpenészes sajtot, és pár percre visszarakom, hogy a sajt megolvadjon. Végül csurgatok rá egy kis mézet.
Ennyi. Igazán szuper vacsorára.

“30 nap vackok nélkül” – 9. nap

reggeli:
gombás-sajtos omlett (most hogy kiderült, hogy szeretjük az omlettet, Levi meg hajandó megsütni…), tea, narancslé
ebéd:
sültpaprika leves, stíriai metélt
vacsora:
guacamole, tortillachips
esti nasi/pótvacsora:
stíriai metélt

Ez a menü szombaton volt, két nap késéssel osztom meg a dolgokat a blogon (szerencsére hétfőnként nem érek rá hosszas tésztanyújtogatásokra). Látszik, hogy szombat az én főzős-napom. Ilyenkor szoktam nekiállni melósabb ebédeknek, hétvégi uzsonnára-való süteményeknek. A stíriai az ebből a szempontból “multifunkciós” volt, mert a vasárnap délutáni uzsonna is kijött az adagból (a 2 személyes háztartás előnyei :-)). Vasárnap aztán 5 perces ebéd készült. Hogy kipihenjük a fáradalmakat. Mert vasárnap a lustálkodós napunk. Meg amúgy is, el akartam már használni az itthon kerülgetett csicseriborsó konzervet.

2013. október 6., vasárnap

“30 nap vackok nélkül” – 8. nap

reggeli:
narancslé, tea, ropogós rozsos kenyér, padlizsánkrém
tízórai:
kölesgolyó
ebéd:
pesto-s tészta (házi pesti, teljes kiőrlésű tészta, nyers paradicsom, mozzarella)
uzsonna:
csokis-zabpelyhes keksz
vacsora:
”kukoricapalacsinta” (húúúú nagyon jó, jön majd a receptje)
esti nassolás:*
1 csík bio tejcsokoládé, 2 ropogós rozsos kenyér, éééés végre elfogyott a padlizsánkrém.

*igazából nem a nassolás a jó szó rá, alapvetően nem szoktam este enni a filmnézéshez/meccshez. Csak azért mert a kanapén üldögélek, nem kell ész nélkül tömnöm magam. Nem vagyok ilyen kényszeres evő. Akkor van “nassolás”, ami igazából” pótvacsora”, ha annyira éhes vagyok, hogy kizárt hogy a családi békét megőrizve kihúzzam reggelig.

A mai nap pozitív hozadéka (azon kívül, hogy véééégre elfogyott a padlizsánkrém – hiába no, nem vagyok monotónia-tűrő), hogy házi pesto került a tésztára. Ez nyilván szégyen gyalázat, meg milyen foodie az ilyen, de nekem a pesto az az étel, amit akkor kapok elő, ha se ötletem, se kedvem sokat főzőcskézni. És még pénztársa-barát is. Csak annyi tuningolást szoktam elvégezni, hogy hozzákeverek némi összevágott, kimagozott paradicsomot. Mert zöldség az kell. Sok. Öt egység egy nap meg minden.
De most emberkísérlet van, ami jár némi változtatással. És azon kívül, hogy így teljesen ellenőrzött volt a pesto összetétele, még teljesen olajos mag-mentes is lett. Ami nyilvánvaló csalás az eredeti recepthez, de nálunk fontos. A bolti pestok kb. 2 %-os olajos mag-tartalma nem szokott probléma lenni, de itthon inkább kihagyom. 2% minek, többet meg úgysem rakhatok. Kétfélét pedig nem fogok csinálni.

Spenótos pite

pite.jpg

Megint EveryDay Food és Sarah Carey. Annyira jókat főz. És annyira gyorsan elkészülnek az ételek, amiket főz. És így még én is megeszem a spenótot. Mondjuk az már egy ideje világossá vált, hogy a nagyra nőtt spenót elég rossz, és a legrémesebb ami a spenóttal történhet, az a spenótfőzelék. Szétfőzött, szétturmixolt, rémesre fűszerezett (pedig szeretem a fokhagymát) borzalom. És vesszen minden, amiben beáztatott kenyér van. Brrrrrr még ha nem én csinálom, csak tudom, hogy benne van, akkor is kizárt.
De ez nem ilyen, mirelit leveles spenótból 10 perc alatt össze lehet rakni, aztán csak türelmesen ki kell várni amíg megsül.

Hozzávalók:

  • 1 nagy vagy 2 kis tojás
  • 5 dkg feta
  • 1 hagyma
  • 15 dkg ricotta
  • 10 dkg spenót – fagyasztott leveles felengedve és kinyomkodva (és utána kimérve) vagy friss összevágva, megpárolva és kinyomkodva/lecsöpögtetve (és utána kimérve!)
  • só, bors
  • 3 réteslap
  • olaj

A hagymát apróra vágom, és egy kevés olajon üvegesre párolom. Összekeverem a spenótot, a ricottát, a tojást, a morzsolt fetát és a hagymát. Sózom, borsozom, és egy sütőtálba kanalazom. A réteslapokat megkenem olajjal, és kicsit “összegyűrve” egyesével a spenótos töltelék tetejére teszem.
Előmelegített sütőben, 180 fokon addig sütöm, amíg a réteslap megpirul a tetején (kb. 25-30 perc).

2-3 adag lesz belőle.

Én a maradék réteslapokat 3-3 csíkra vágtam, elosztottam rajtuk a maradék ricottát, melléraktam egy kis összevágott tejcsokoládét, feltekertem és megsütöttem. Afféle ricottás-csokoládés minirétes lett belőle.

2013. október 5., szombat

“30 nap vackok nélkül” – 7. nap

reggeli:
tea, narancslé, ropogós rozsos kenyér, padlizsánkrém (tényleg nagyon sokat csináltam, ennél azért egy fokkal változatosabban szoktam reggelizni)
tízórai:
csokis zabpelyhes keksz
ebéd:
saláta, krumplifánk
uzsonna:
kölesgolyó
vacsora:
melegszendvics – gyökérkenyér, kéksajt, körte (majd jön a blogra!)
esti nasi:
kesudió

Végre sikerült ehető kenyeret venni, csináltam is belőle szuper körtés-kéksajtos melegszendvicset – nagyon jó lett, mondjuk nálunk nagy kedvenc az összes sajt-gyümölcs párosítás (meg a sajt-chutney is nassolnivalónak valami jobbféle sós kekszen).
Az azért igényel némi kitérőt (és anyagi extra ráfordítást), hogy gyökérkenyeret, bio majonézt, meg bio csokoládét vegyek, de eddig a tegnapi kenyér-vitát leszámítva megy minden mint a karikacsapás.

2013. október 4., péntek

“30 nap vackok nélkül” – 6. nap

reggeli:
ropogós rozsos kenyér, padlizsánkrém (kicsit sok padlizsánkrémet csináltam…)
tízórai:
narancslé, csokis keksz
ebéd:
coleslaw, kefirben pácolt, corn flakes-ben megforgatott csirke, sütőben sütve
uzsonna:
keksz, alma, paprika (na nem egyszerre, szépen sorban a délután folyamán)
vacsora:
krumplifánk

Jégkrém és hotdog. Ez az én két gyenge pontom azt hiszem.

2013. október 3., csütörtök

“30 nap vackok nélkül” – 5. nap

reggeli:
tea, narancslé, ropogós rozsos kenyér, padlizsánkrém
tízórai:
kefir
ebéd:
rizs + gorgonzolás-körtés csirke
uzsonna:
kölesgolyó
vacsora:
sajtos omlett, paradicsom, 1 csík bio tejcsokoládé

Na megvolt az első nehézség, és az első (éhes vagyok tehát hisztis) vita is lezajlott. Mert nekem prekoncepcióim voltak a vacsorával kapcsolatban. Kenyeret akartam enni. Olyat, amiben nincs mindenféle ki-tudja-micsoda. Úgyhogy gyökérkenyeret akartam venni, mert azt állítják magukról, hogy nem használnak adalékokat. Persze pont nem volt a Sparban. Na ez generálta a vitát, hogy mi-a-fene-legyen vacsorára, illetve bepattanjunk-e a kocsiba és tartsunk-e kenyérvadászatot. Végül nem tartottunk. Levi sütött omlettet. ami persze tök jó, csak alapvetően nem tojásos-hangulatban voltam, hanem kenyeres-kéksajtosban. És ha éhes vagyok és nem kapom meg, amit akarok, hisztis leszek. És ez tudom, hogy rémes, de akkor is. Annyira alapdolgokat nem lehet itt beszerezni a kétszáz méterre lévő abc-duóban (spar és Tesco express), hogy a hajamat tépem ki.

Egyébként nyilván 2x fényesebb a hajam mint eddig és egy levegővel futok fel a tizedikre.

2013. október 2., szerda

“30 nap vackok nélkül” – 4. nap

reggeli:
tea, narancslé, ropogós rozsos kenyér, padlizsánkrém
tízórai:
kölesgolyó
ebéd:
bolognai ragu, tészta
uzsonna:
meggyes pite
vacsora:
almás császármorzsa

Vettem bio majonézt, nálam simán átment a rostán, az összetevők alapján (Bio napraforgó étolaj (80%)*, Bio pasztőrözött tojássárgája (7%)*, Ivóvíz, Bio ételecet*, Bio nádcukor*, Étkezési só), meg ízre is.
Ha nem lenne az “emberkísérlet” biztosan ittam volna este egy Dolce Gusto forró csoki. És szerintem elmajszoltam volna egy jégkrémet. Vagy kettőt.

2013. október 1., kedd