2013. augusztus 29., csütörtök

Ananász-uborka salsa

salsa

Tovább tartott ezt a kis ábrát elkészíteni, mint magát az ételt :-).
Van fotó is, megmutatom azt is:

A recept ismét Sarah Carey, és Everyday Food, csak én kihagytam a chilit, mert puhányok vagyunk. Nem jut eszembe semmi okosság, csak hogy gyors, egyszerű, nagyon finom és jól megy grillezett hal vagy csirke mellé.

Hozzávalók:

  • 1 ananász, vagy 1 ananászkonzerv leszűrve
  • fél kígyóuborka (meghámozva, vagy anélkül, ahogy szimpatikusabb)
  • 2 újhagyma
  • 1 lime leve
  • 1 kanál méz
  • friss bazsalikom

Az ananászt és az uborkát kis kockákra vágom, a hagymát nagyon vékonyan felszeletelem, és összekeverem. Hozzáadom a mézet, a lime-levet, pár kanál apróra vágott bazsalikomot, összeforgatom.Tálalásig hűtőbe teszem.

2013. augusztus 25., vasárnap

Körtés-csokoládés táska

Gyalázatosan egyszerű a recept, a munkahelyünk mellett egy boltban találkoztunk egy körtés-csokoládés péksüteménnyel, és bár én a körtét sajttal, sós ételekben szoktam enni, ez azért… Lecsúszik na. Mit lecsúszik, reprodukálni kell itthon.

Hozzávalók:

  • leveles tészta
  • csokoládékrém, vagy apróra vágott étcsokoládé*
  • körte
  • 1 tojás a kenéshez

*én DM-es bio étcsokoládékrémet használtam (nem mogyorós!), de pár kocka apróra vágott csokoládé is megfelelő lehet.

A leveles tésztát kinyújtom, nagyobb téglalapokra vágom,a  téglalapok egyik felét éles késsel becsíkozom (ezek lesznek a tetején a nyílások). A másik felének a közepét megkenem csokoládékrémmel, és meghámozott, vékonyra szeletelt körtét pakolok rá. A széleket megkenem a tojással, ráhajtom a csíkozott felét. A szélét villával összenyomom, sütőpapírral bélelt tepsibe teszem, megkenem a tetejét tojással, és előmelegített, 200 fokos sütőben megsütöm.

2013. augusztus 17., szombat

Szilva chutney

chutney.jpg

Egy ideje minden héten rendelek egy nagy adag zöldséget (és gyümölcsöt) a Zöldségkosártól, mivel még mindig antiszociális piackerülő pofavágó* vagyok, nagyon jó, hogy fix időpontban az előszobámig jön a friss bio-zöldség. És szeretem azt a kihívást, ami elé időnként az érkező alapanyagok állítanak (a kis kosár összetétele fix, a nagyba bele lehet nyúlni, én például fixen mindig odaírom, hogy zöldbabot és gombát nem kérek), de így is gondolkodni kell néha, hogy mi legyen. Nem baj, szeretek gondolkodni. Most például “szilva-helyzet” állt elő. Én nem szeretem a szilvát, Levi meg nem szereti nyersen (a lepénykészítést, pedig untam), úgyhogy fel kellett dolgozni.  Az nyilvánvaló volt, hogy fél kiló szilvát nem fogok hosszasan lekvárnak főzögetni. Nem maradt más: chutney. Az biztosan el fog fogyni sajttal (kekszre nassolnivalónak az esti meccs mellé, vagy csak úgy reggelire szendvicsbe).
A chutney-főzés nem bonyolult, nem is tart különösebben sokáig. Csak ha úgy jár valaki, mint én, hogy meglódul a keze az ecetnél, és mehet le a boltba újabb adag szilváért.
Úgyhogy a javított, extra-adag szilvával kiegészített receptet adom közzé.

*ma pl. kibírtam egy darab félhangos felnyögéssel a biopiacon, amikor előttünk záporozott az emberekből az ostobaság, de nem esett jól. Utálom mások sötét áltudományos hülyeségeit hallgatni.

Hozzávalók:

  • 1,3 kg szilva
  • 20 dkg áfonya
  • 1/4 csésze vörösborecet
  • 1/2 csésze barnacukor
  • 1-2 gerezd fokhagyma
  • 4 fej lilahagyma (ha nagyon nagyok, elég 3)
  • 5 cm-es gyömbér-darab
  • 1 teáskanál olaj
  • 1 teáskanál só
  • 1 tasak lekvár-zselésítő (én dzsemfix szuper-t tettem bele)

A szilvát megmosom, kimagozom és négybe vágom. A hagymát apróra vágom, és a felhevített olajon addig sütöm, amíg elkezd karamellizálódni. Közben meghámozom és nagyon finomra vágom a gyömbért és a fokhagymát. Hozzáadom a hagymához, pár percig együtt sütöm, majd belekeverem a szilvát, az áfonyát, a cukrot, az ecetet és a sót. Addig főzöm, amíg a szilva szétfő – erre rá lehet segíteni, krumplinyomóval meg kell kicsit nyomkodni főzés közben –, és kicsit besűrűsödik. Belekeverem a lekvár-zselésítőt, majd tiszta üvegekbe töltöm, bezárom, és pár percre fejjel lefelé egy tálcára rakom.

Sajtokhoz, húsokhoz, szendvicsbe…

2013. augusztus 10., szombat

Ricottával töltött kagylótészta

kagyloteszta1

Még mindig Everyday Food és Sarah Carey. Imádom nézni, ahogy főz, a konyhába akarok rohanni és gyorsan összeütni valamit. Folyamatosan dumál, mondja a tippeket, meg mit-miért, és amúgyis take-it-easy, ha nem szereted hagyd ki, tegyél bele mást (ezt a mást rögtön vázolja is). És tényleg gyorsan el lehet készíteni a receptjeit, oké, drágább a szeletelt csirkemellfilé, de sokkal gyorsabb vele dolgozni, és ha ezen múlik, hogy az ember nekiáll-e este főzni valamit másnapra, vagy inkább valami gagyi menza/rendelt kaját eszik, ami egyébként nyilvánvalóan nem olcsóbb, mint ha a kicsit drágább szeletelt húsból főz az ember, akkor abszolút megéri az a kis felár.
Abban követtem a videót, hogy bolti paradicsomszószt használtam (el kell olvasnia  címkét, lehet találni megfelelőt), amit nem követtem: nem főztem elő a kagylótésztát (+1 edény, és sokkal egyszerűbb nyersen megtölteni), nem raktam tojást a töltelékbe (mivel nem főztem elő a tésztát, a töltelékben lévő nedvességet nem kellett tojással megkötni, beszívta a tészta), és nem raktam pepperonit a tetejére. Nem vagyok az a kolbász-pusztító alkat.
A reszelős robotgéppel és az üveges paradicsomszósszal villámgyorsan ment.

Holnap megcsinálom újra.
És nem én vagyok az egyetlen magyarországi Sarah-rajongó :-), Mandy is megcsinálta már ezt a receptet.

Hozzávalók:

  • 20 dkg óriás kagylótészta
  • 2-3 kis cukkini
  • 25 dkg ricotta
  • friss bazsalikom
  • só, bors
  • 330-350 ml paradicsomszósz
  • 25 dkg mozzarella*

A cukkinit nagylyukú reszelőn lereszelem, és kézzel kicsit kinyomkodom belőle a nedvességet. A ricottát sózom, borosozom, és belekeverek egy csomó összevágott friss bazsalikomot és a cukkinit. A paradicsomszósz felét egy sütőtál aljába öntöm (érdemes kb. fél deci vízzel hígítani, hogy kb. 380 ml legyen). A tésztát kiskanállal megtöltöm, és a szószra teszem. A tetejére kanalazom a maradék paradicsomszószt, és sajt-szeleteket pakolok rá. Előmelegített sütőben, 200 fokon kb. 45 percig sütöm (a sütési idő első felében alufóliával letakarva).

4 adag lesz belőle.

*bivaly mozzarellát raktam rá, a sima általában elég vacak, ahelyett érdemes valami keménysajtot reszelni rá

Az eredeti videó itt elérhető.

2013. augusztus 5., hétfő

Currys cukkinileves


Újabb szakácskönyv-avató recept. Azt leszámítva, hogy nem eszem tengeri dolgokat és disznóhúst, abszolút végigfőzhető könyv az Everyday Food – Great Food Fast (és ez azért elég nagy szó szerintem). 250 gyorsan elkészíthető recept van benne, évszakonkénti bontásban, pár desszert, néhány alaprecept a végén, és minden étel kalória és tápanyag értéke. És persze fotó mindenhez. És Martha azt ígéri, hogy leteszteltek mindent, ha valami 20/25/40 perc a könyv szerint, akkor az el is készül annyi idő alatt. Simán el is hiszem, hogy ez így van. Főztem pár dolgot az utóbbi időben az Everday Food videók alapján, és nekem sikerült tartani az ott bemutatott “szintidőket”.
És ha már Everyday Food és vallomásos jelleg – hisz ez egy ilyen műfaj – a telefonos app-jukat is megvettem (és részemről óriási pluszpont, hogy WP-ra van, Androidra meg nem), nagyon jól elköltött 235 Ft volt :-).
Az elsőként kipróbált recept: hideg (vagy meleg, részemről hideg) currys cukkinileves a nyári fejezetből.
Hozzávalók:
  • 1 evőkanál olívaolaj
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 1 hagyma
  • 1 evőkanál curry
  • kb. 60 dkg cukkini
  • 1 nagy vagy 2 kisebb burgonya
  • a tálaláshoz mandula vagy tortillachips
A hagymát finomra vágom, és közepes lángon 4-5 perc alatt üvegesre párolom az olajon. Közben a cukkinit és a meghámozott burgonyát nagy kockákra vágom. A hagymához adom az áttört fokhagymát és a curryt, időnként megkeverve 1 percig főzöm. Felöntöm 4 csésze vízzel, belekeverem a cukkinit és a burgonyát, sózom, és fedő alatt 10-15 perc alatt puhára főzöm a zöldségeket. Simára turmixolom, és forrón, vagy jól lehűtve tálalom. Nagyon jól illik hozzá valamilyen ropogós levesbetét – darabolt mandula, vagy összetört tortillachips.
4 adag lesz belőle. Elvileg 164 kcal adagonként

2013. augusztus 4., vasárnap

Svéd mandulás keksz

Szégyenletesen sokáig tartott, mire felavattam a karácsonyra kapott IKEA-s süteményes könyvemet. Botrány, tudom, de elég erősen képviselik benne magukat az olajos magok, ami csak azért baj, mert azért neki kell készülnöm, hogy egy főnek süssek valamit (nekem, jelen esetben). De találtam 10 deka mandulát a szekrényben, úgyhogy arra jutottam, inkább az egyszemélyes kekszezés, mint hogy rám avasodjon :-)
A keksz egyébként egy villámgyorsan elkészíthető alap mandulás keksz. Egyetlen észrevételem van hozzá: a cukor mennyiségén lehet csökkenteni.

Hozzávalók:

  • 10 dkg vaj
  • 1 dl cukor (0,8 dl is elég lenne szerintem)
  • 1 evőkanál juharszirup
  • 3,5 dkg mandula (blansírozva, azaz a barna héja nélkül)
  • 2,2 dl liszt
  • 1 csapott kávéskanál szódabikarbóna

A vajat, a cukrot és a juharszirupot habosra keverem, a mandulát összevágom és összekeverem a liszttel és a szódabikarbónával. A lisztes keveréket a vajashoz adom, alaposan összekeverem, és egy kb. 3 cm átmérőjű “hurkát” formázok belőle. Fóliába csomagolom, és minimum fél órára beteszem a hűtőbe. A sütőt előmelegítem 200 fokra, és egy tepsit kibélelek sütőpapírral. A tésztát kicsomagolom, éles késsel  8-10 mm vastag szeletekre vágom, a  tepsibe teszem, és 6-8 perc alatt megsütöm. Rácsra teszem hűlni. Jól záródó dobozban sokáig eláll.