Egy ideje minden héten rendelek egy nagy adag zöldséget (és gyümölcsöt) a Zöldségkosártól, mivel még mindig antiszociális piackerülő pofavágó* vagyok, nagyon jó, hogy fix időpontban az előszobámig jön a friss bio-zöldség. És szeretem azt a kihívást, ami elé időnként az érkező alapanyagok állítanak (a kis kosár összetétele fix, a nagyba bele lehet nyúlni, én például fixen mindig odaírom, hogy zöldbabot és gombát nem kérek), de így is gondolkodni kell néha, hogy mi legyen. Nem baj, szeretek gondolkodni. Most például “szilva-helyzet” állt elő. Én nem szeretem a szilvát, Levi meg nem szereti nyersen (a lepénykészítést, pedig untam), úgyhogy fel kellett dolgozni. Az nyilvánvaló volt, hogy fél kiló szilvát nem fogok hosszasan lekvárnak főzögetni. Nem maradt más: chutney. Az biztosan el fog fogyni sajttal (kekszre nassolnivalónak az esti meccs mellé, vagy csak úgy reggelire szendvicsbe).
A chutney-főzés nem bonyolult, nem is tart különösebben sokáig. Csak ha úgy jár valaki, mint én, hogy meglódul a keze az ecetnél, és mehet le a boltba újabb adag szilváért.
Úgyhogy a javított, extra-adag szilvával kiegészített receptet adom közzé.
*ma pl. kibírtam egy darab félhangos felnyögéssel a biopiacon, amikor előttünk záporozott az emberekből az ostobaság, de nem esett jól. Utálom mások sötét áltudományos hülyeségeit hallgatni.
Hozzávalók:
- 1,3 kg szilva
- 20 dkg áfonya
- 1/4 csésze vörösborecet
- 1/2 csésze barnacukor
- 1-2 gerezd fokhagyma
- 4 fej lilahagyma (ha nagyon nagyok, elég 3)
- 5 cm-es gyömbér-darab
- 1 teáskanál olaj
- 1 teáskanál só
- 1 tasak lekvár-zselésítő (én dzsemfix szuper-t tettem bele)
A szilvát megmosom, kimagozom és négybe vágom. A hagymát apróra vágom, és a felhevített olajon addig sütöm, amíg elkezd karamellizálódni. Közben meghámozom és nagyon finomra vágom a gyömbért és a fokhagymát. Hozzáadom a hagymához, pár percig együtt sütöm, majd belekeverem a szilvát, az áfonyát, a cukrot, az ecetet és a sót. Addig főzöm, amíg a szilva szétfő – erre rá lehet segíteni, krumplinyomóval meg kell kicsit nyomkodni főzés közben –, és kicsit besűrűsödik. Belekeverem a lekvár-zselésítőt, majd tiszta üvegekbe töltöm, bezárom, és pár percre fejjel lefelé egy tálcára rakom.
Sajtokhoz, húsokhoz, szendvicsbe…