2011. március 29., kedd

Diós rudak

IMG_6828

Komolyan már én érzem rosszul magam, amikor eszembe jut/leírom, hogy “megint egy Stahl Judit recept ami nem a legjobban működik úgy, ahogy a könyvben le van írva”. És ez tényleg nem az én nyomorékságom rosszindulatom. Úgy gondolom van már elég rutinom a konyhában. Pláne egy olyan recepthez, ami a szerzője szerint abszolút kezdőknek való.

Pro: finom a sütemény, és sütőporos tészta létére majdnem teljesen olyan, mintha kelt tészta lenne, ami nekem, aki leszámolt az élesztővel, jó hír. Mivel a tésztája nem igazán édes, lehet, hogy ki fogom próbálni pizza-alapnak is.

Contra: baromi híg a töltelék, az egy dolog, hogy készítés közben tiszta maszat lettem, de sütés közben a dió nagy része lefolyt, így gyakorlatilag két süti készült, mert a rudak között cukros-diós karamelles “keksz” borította a tepsit. Frissen a legjobb (másnap is jó azért, a harmadnapig nem jutott el – még úgy sem, hogy egyedül ettem meg az egészet).

Hozzávalók:

a töltelékhez:

  • 10 dkg dió
  • 8 dkg cukor (eredetileg 10, de 8-cal is elég édes)
  • 5 dkg puha vaj
  • (fahéj én nem raktam)
  • 1-2 evőkanál narancslé (fél dl-t ír, az én tapasztalatom az nagyon sok, legközelebb 1-2 evőkanálnyit rakok csak)

a tésztához:

  • 25 dkg liszt (+ elég sok a nyújtáshoz)
  • 2 dl tej (200 g)
  • 1/2 dl olaj (45 g)
  • 1 evőkanál cukor
  • 1 evőkanál sütőpor
  • csipet só
  • 1 tojás

A töltelékhez a vajat habosra keverem a cukorral, majd belekeverem a darált diót, és végül pár kanál narancslét adok hozzá. A tésztához egy tálban összekeverem a lisztet, a sütőport, a sót és a cukrot, egy kancsóban pedig a tejet és az olajat. A folyékony hozzávalókat a szárazakhoz öntöm, összekeverem, majd lisztezett deszkán összegyúrom. Akkor jó, ha lágy kelt tészta állagot ér el (kb. úgy is fog ragadni). Két tepsit kibélelek sütőpapírral, és a sütőt előmelegítem 200 fokra (légkeveréssel, anélkül 220). A tésztát 20x50 cm-es téglalappá nyújtom, megkenem a dióval, és 5x10 cm-es csíkokra vágom. A csíkokat megtekerem és beteszem a tepsibe. A süteményeket megkenem a felvert tojással és 10-15 perc alatt megsütöm.

20 db lesz belőle.

Kapcsolódó bejegyzések

  • Csokoládékrémes muffin II. Alapvetően elégedett vagyok a vincze kiadó szakácskönyvtár sorozatával, a sok kis könyvből 5 megvan, gyakran forgatom őket és gyakran is főzök (sütök) belőlük, és egy iszonyatosan nagy katasztrófát leszámítva eddig mindig … Tovább
  • Csokoládés pite (laktózmentes) Hugi teljesen laktózmentes hónapot tart, azaz nincs semmi “normál” tejtermék és hasonlók laktáz tablettával (ami mellesleg a legdizájnosabban csomagolt gyógyszer), csak laktózmentes élelmiszerek. Utána állítólag jobban fogj… Tovább
  • Csokoládés túrótorta A ribizlis túrótortának már az első falatánál eszembe jutott, hogy jó-jó, de ez rémesen ribizlis savanyú, sokkal jobban csúszna nekem gyümölcs helyett egy kis étcsokoládés ganache-sal a tetején. És valóban. Szerintem sokka… Tovább
  • Cheesecake aka túrótorta “muffin” Az egész onnan indult, hogy vettünk Hollandiában egy adag pöttyös és csíkos muffinpapírt, és édesség gyanánt egy hétig pudingot ettünk, azaz már hiányzott valami szilárd desszert. És nyilván muffint kellett sütni, mert hát… Tovább
  • Kókuszos kekszgolyó Mindenki mindig a saját receptjére esküszik, az a legjobb. Hát az a helyzet, hogy kókuszba hempergetett kekszgolyóban én vagyok a legjobb. Ez is a hozzávalókon múlik (meg a nagyszerű segéderőn, ugye hugi). A minőségen és a… Tovább

3 megjegyzés:

Mézigörl írta...

Hű, de jó, hogy leírtad a tapasztalataidat! Már én is kinéztem ezt a recit, de még nem került sorra. Alapból módosítok majd a tölteléken! :-D

Julia Wittner írta...

Narancshejjal, le helyett, vajon milyen lenne?

Lilla írta...

nyilván jó, bár én nem szeretem a narancshéjat :-), reszelt bio-narancs héjat szerintem simán, ha meg kockázott kandírozottat akarsz beletenni, akkor én azt lehet, hogy aprítóban kicsit összevágnám. egyébként nagyon-nagyon minimálisan lehetett csak sütés után érezni a narancsot, lehet, hogy ha nem tudom, hogy van benne, akkor rá sem jövök.