Diós pite

Pontosabban ‘washington walnut pie’ Martha Stewarttól. Ezen most a szokásosnál többet változtattam, mert lényegesen csökkentenem kellett a cukor mennyiségét (a felére), és a kukorica szirup helyett alternatívát kellett keresni. Szerencsére azért ez a keresés nem tartott túl sokáig. Simán lehet helyette mézet vagy juharszirupot használni. Én ez utóbbit választottam, mert a refluxszal terhelt gyomrom azt bírja a mézet pedig nem.

Mivel egyedül ettem, és nem vagyok az a fajta, aki egy ültő helyében egy egész tepsi süteményt bevág, pár szeletet befagyasztottam, és tökéletesen bírja a fagyasztást. Érdemes nagyobb bulikra egyszer használatos alumínium “tepsiben” megsütni, és befagyasztani.

Lehet még az élvezeteket fokozni egy kis tejszínhabbal…

Hozzávalók:

a tésztához:

• 1 tojássárgája
• kevés hideg víz
• 1 evőkanál cukor
• 9 dkg vaj
• 1 csésze* liszt

a töltelékhez:

• 2 tojás
• fél csésze barnacukor
• fél csésze juharszirup (vagy méz)
• 1 teáskanál vanília kivonat
• 1,25 csésze durvára vágott dió

*1 csésze = 2,25 dl

A hozzávalókból omlós tésztát készítek (a víz kivételével mindet beteszek a késes robotgépbe, morzsásra keverem, majd hozzáadok kevés hideg vizet, és pár másodperc alatt készre keverem), fóliába csomagolom és minimum egy órára beteszem a hűtőbe.
A tésztát lisztezett deszkán kinyújtom, és kibélelek vele egy 20 cm-es piteformát**. A töltelék hozzávalóit összekeverem, a tésztára öntöm, és előmelegített sütőben, 170 fokon kb. 1 óra alatt megsütöm – akkor jó, ha a töltelék megszilárdult és a tészta széle megpirult kicsit.
Rácsra teszem, és megvárom, amíg teljesen kihűl.

1 darab kb. 20 cm-es pite lesz belőle.

**nekem a tésztából annyi maradt, amiből 4 kört kiszúrva egy muffintepsiben sütöttem még 4 lekváros kosárkát. A tésztával kibéleltem 4 lyukat, belekanalaztam 1-1 kanál fahéjas almalekvárt és kb. 30 perc alatt megsütöttem.