Lencsefőzelék

A lencse az egyik legrégebbi kultúrnövény, már az ősember is termesztette, élettanilag kedvezőbb, mint a bab vagy a borsó, mert sok, könnyen emészthető fehérjét tartalmaz. Magyarországon nem jellemző a termelése, ritkán kerül az asztalra, akkor is általában levesként a karácsonyi-újévi időszakban. A leveshez képest csak egy lépésre van a főzelék, pusztán abban különböznek (legalábbis nálam), hogy a főzelékben több a lencse és a liszt.

Hozzávalók:

• 50 dkg lencse
• 2-3 babérlevél
• 2-3 gerezd fokhagyma
• 1 dl tejföl
• 2-3 evőkanál liszt
• só
• 1 evőkanál ecet (alma- vagy fehérbor ecet)

A lencsét átmosom, és minimum egy fél napra beáztatom. Főzés előtt leöntöm az áztatóvizet, egy nagy fazékba teszem, és annyi vizet öntök rá, hogy 1-2 ujjnyira ellepje. A fokhagymagerezdeket megpucolom, és a babérlevéllel együtt a lencséhez adom. Fedő alatt, kis lángon puhára főzöm (közben néha megkavarom, és ellenőrzöm, hogy van-e még rajta víz). A főzési idő nagyban függ a lencsétől, ezért a forrástól számított kb. 40-edik perctől időnként megkóstolom, hogy megfőtt-e már. Ha megpuhult, a lisztet elkeverem a tejfölben, és egy kevés vízzel hígítom a lencse főzővizéből. A habarást a főzelékhez keverem, és felforralom. Az ecettel és sóval ízesítem, és kiveszem a babérleveleket és a fokhagymagerezdeket. Sült virslivel/kolbásszal tálalom.

5 fős adag. Eredetileg a női lapozón.