Sáfrányos karfiolleves

Jelen állás szerint ez a legjobb karfiolleves. Az elismerés Gordon Ramsaynek jár, a “Vasárnapi ebéd”-ből van ugyanis a recept – amiben van pár olyan fogás, aminek nyilvánvalóan soha nem fogok nekiállni, de jó néhány “pofonegyszerű” is lapul benne, szerintem ez is megkaphatja ezt a jelzőt. 

És olyan szép színe van. Meg persze finom. Nagyon. A vajban pirított karfiol kivételével előre elkészíthető.

Hozzávalók

• 1 nagy fej karfiol (én mirelitet használtam, abból 50-60 dkg)
• 5 dl tej
• 5 dl zöldség- vagy csirke-alaplé
• 2 csipet sáfrány (ez szerintem megfelel egy zacskónyi Kotányi sáfránynak)
• só, bors (kevés mindkettőből)
• 1-2 evőkanál vaj (nem olaj és nem margarin, vaj)
• petrezselyem (nekem nem volt itthon)

A tejet és az alaplevet beleöntöm egy nagyobb fazékba, belekeverem a sáfrány felét és felforralom. Beleteszem a karfiolt, és puhára főzöm (6-8 perc, villával, vagy hústűvel ellenőrzöm). A karfiolt kiszedem, a negyedét félreteszem, a többihez hozzáadom a főzőlé felét és simára turmixolom. Belekeverem a maradék sáfrányt, és ha szükséges, annyi főzőlevet, hogy leves sűrűségű legyen. Megkóstolom, ha szükséges sózom, borsozom, és felmelegítem. közben egy serpenyőben felhevítem a vajat, és a félretett karfiolt aranybarnára sütöm. A pirított karfiolt tányérokba teszem, mellé merem a levest, pár csepp olívaolajjal megöntözve és petrezselyemmel* megszórva tálalom.

*a könyvben a petrezselymet is meg kell pirítani a vajon a karfiollal együtt, nem próbáltam, úgyhogy nem tudok róla véleményt mondani.

4 adag lesz belőle.