Állati sok díjat kaptam mostanság, csak kicsit be vagyok lassulva, úgyhogy most egyben jön a nevesítés és a köszi. :-)
A sorrend abszolút ad hoc.
Mandytől, aki azt írta, hogy “Lilla főz: van mit tanulnom tőle egészséges és finom ételekről”. Irulok-pirulok, meg büszkén feszítek.
4gyerektől, Szofitól, Rékától, Kedytől, Ayilditől. Kösz :-) Örülök, hogy más is olvassa (és tetszik neki) a blogot.
És végül (de nem utolsó sorban):
Sütikuckótól. thx.
A háromból kettőnél el kell árulni magamról ezt-azt. Továbbadni nem fogom, mert úgy láttam, hogy már kb. mindenki megkapott mindent.
Szóval dolgok rólam:
- Van pár fóbiám, pl. nem bírom a hentelős sorozatokat, marhára érdekel, hogy működik a testünk, de inkább olvasni szeretek róla, meg az “egyszer volt az élet…” sorozatot nézni. Belenézni élő vagy holt emberekbe, állatokba nem szeretnék. Ennek megfelelően múmiák, kitömött állatok, egész halakat ábrázoló képek, egyáltalán halaspult és a fejestül fellógatott csirkék, félbevágott malacok a boltban abszolút felejtősek. Minden új főzős újságot és szakácskönyvet Levi “halmentesít” mielőtt átnézném, az újságokból kivágja a halakat, a könyvekben összeragasztja a nem megfelelő oldalakat. A Louvre-ben az egyiptomi részleg elején megkérdeztem a teremőrt h akkor itt lesznek-e múmiák. Nos nem voltak, külön részlegben rémisztgették a látogatókat (btw miért egyenértékű műalkotás egy holttest mint egy Leonardo kép?). Szóval láttam az írnok szobrot is :-) A maximum, ha nagyon muszáj, a csontváz. Az nagyjából oké. Fun-fact, nagyimnál volt a falon egy hatalmas kitömött fajdkakas a hallban, ugrásra készen (egy felmenőm lőtte). Még 20 évesen is úgy haladtam ott át, hogy fél szemmel szemmel tartottam (ő is engem), apám is félt tőle kiskorában, nem csak én…
- Fóbia no. 2. tériszony. elképesztő. Most hogy csak rágondolok is izzad tenyerem-talpam. Akkor is, amikor a rajzfilmben Tigris felugrál a fára (aztán nem tud lejönni), akkor is amikor a tornászok felemás korláton és hasonlókon vannak, akkor is, amikor repülő ülök….
- Nagyon keskeny lábfejem van szép hosszú lábujjakkal, ez abból a szempontból jó, hogy tök jól néz ki, viszont néha nehéz cipőt találni. (4,5 cm a második lábujjam), kamaszként sosem vettem fel szandált, mert a lábfej milyen kis nyomi meg minden, aztán megláttam, hogy másoknak milyen van, és megnyugodtam.
- Az előzőhöz tartozik, hogy egész évben van rajtam lábujj-gyűrű, és mindig ki van festve a lábkörmöm. Lakk nélkül iszonyú fura látvány (nem csak szerintem). És nem nyom se csizmában, se edzőcipőben, se balerinában a gyűrű.
- Csomó dologra allergiás vagyok (és a számuk egyre nő, mint a tárhely a gmail postafiókban). Ami elég bosszantó: hajfesték (világ életemben sötétbarna hajat akartam, egy darabig volt is, de hullott a hajam a festéktől), ráadásul nem is festéket használtam, csak színezőt. Mindegy. A másik újkeletű: kinéz egy fémallergia is, hamarosan meglátogatom a bőrgyógyászatot.
- Kedvenc könyvek: Asimov alapítvány sorozata, Bridget Jones két része (filmből csak az 1 a jó), Büszkeség és balítélet (zseniális), Agatha Christie-től minden (kivéve talán a 10 kicsi négert, azt nem szeretem).
- Notórius napfény-kerülő vagyok, ötven faktoros napkrém, napvédős alapozó, nem szeretnék se melanómát se ráncokat, jelenleg közel egy 10est letagadhatok a koromból, azt akarom, hogy ez még egy darabig így maradjon.
Ennyi :-)
3 megjegyzés:
Van bennünk pár közös.:) A hentelős sorozat,a kitömött állatok, a lábgyűrű...
Nekem a kezeim ilyen "extrák", mindig mondják az ékszerboltban, hogy nem szabvány méret, nem is.:)
Még mindig csak készülök az allergia vizsgálatra. Agatha Christiet, Jane Austen-t, Bridget Jonest én is nagyon szeretem.
Nem napozom, dédanyám még csipkeernyővel védte magát a sugaraktól, szerintem jól tette. 50 faktoros krém nálam is játszik, és az uv szűrős arckrémek, meg alapozók.
Szerintem nem véletlenül járok ide...:)
A fajdkakastól én is féltem...de szerintem attól minden jóérzésű gyerek félt volna...főleg, ahogy hozzá recsegett-ropogott a parketta....brrrr
:-)
tényleg a recsegős parkettát el is felejtettem.
Megjegyzés küldése