Töltött cukkini

Nem tudok pontos mennyiségeket írni, lefotóztam, meg jó lett, úgyhogy publikálom.
Elég sok helyen van már gömbcukkini, ami egy igazán nagyszerű dolog. ez való tölteni, nem a kilós disznóknak való cukkinik.

Rémes vesszőparipám, de tudom, hogy igazam van, és elképesztően bosszant a dolog.

Kedves cukkini termelők! Tanuljatok már meg cukkinit termelni. Az az eladható (pláne külföldön eladható!) és FINOM cukkini az, ami picike, amiket az olaszok és a spanyolok terítenek Európában. Nem a vastaghéjú, kifejlett magú, girbegurba kilós disznóknak való példányok, amikkel ti örvendeztettek meg minket, fogyasztókat. És ha nem esik eleget az eső, locsolni kell, különben kicsi marad és magja lesz. Na az még egy jó kombináció, mert nem marad ehető része.
A konyhában a jó cukkinivel nem kell sokat foglalkozni, megmos, vége levág, és már lehet is darabolni. Ennyi. Ha már hámozgatni kell, meg magozni rég rossz.
És vagyok annyira kényes ez ügyben, hogy inkább veszek nyár közepén is spanyolt, mint takarmánynak valót.
Ez van. Csak rajtatok múlik, hogy hazait vegyek.

Nem szégyen tanulni, meg másoktól tanulni. Szégyen az, ha szarul csinálunk valamit, és verjük a mellünket.

Szóval, töltött cukkini:

Főztem némi zöldséges rizst (rizs + lustaságból mirelit zöldségkeverék + a cukkinik kivájt közepe). Fűszereztem (só, bors + ami zöldfűszer akad otthon, snidling, kakukkfű…), beletöltöttem a cukkinikbe, sajtot szórtam rá, és 200 fokon addig sütöttem, amíg a sajt megpirult. Extra: reszelt sajt a rizses keverékbe is (akartam rakni, de elfelejtettem).