2009. március 23., hétfő

Pita

Ez a sütésem nem egy sikertörténet, mint korábban már elhintettem a hírmorzsát. Mivel jelenleg nélkülözöm a dagasztókaros robotgép és a kenyérsütőgép áldását, ezért úgy gondoltam, hogy leány leszek a gáton, és megcsinálom a kelttésztát kézzel. Az eredeti recept is kézzel-dagasztós volt – bár a képeken férfikezet láttam, azért bíztam magamban, hogy ez nekem is fog menni. Nem ment, mert kiderült, hogy allergiás vagyok az élesztőre, úgyhogy a tésztát nem sikerült rendesen kidolgozni. Azért megkelt, meg megsütöttem, csak a pitákban sülés közben nem fejlődött csinos kis zseb, amibe beletölthettem volna a gyrost, ezért átminősítettem őket mártogatós-pitának.

Hozzávalók:

50 dkg liszt
fél csomag élesztő
1-1,5 teáskanál só
1 teáskanál oregánó
1 teáskanál kakukkfű
1 dl tej
2 evőkanál (olíva)olaj
2 kockacukor
4 dl víz

A tejet meglangyosítom, elkeverem benne a cukrot, belemorzsolom az élesztőt, és pár percig azon drukkolok, hogy „ugye nem melegítettem túl a tejet, ugye nem öltem meg már megint az élesztőgombákat”. Közben egy tálba kimérem a lisztet hozzákeverem a sót, a fűszereket és az olajat. Hozzákeverem a felfuttatott élesztőt, és folytonos keverés mellett hozzáadom a vizet (lehet, hogy kevesebb is elég). Alaposan elkeverem, majd minimum 10 percig dagasztom kézzel (tálban, vagy deszkán kinek mi kényelmesebb). Megkenem a tészta felületét egy kevés olajjal, lefedem egy tiszta konyharuhával, és meleg helyen a kétszeresére kelesztem (másfél óra kb.). a sütőt 250 fokra előmelegítem, és egy tálban/tepsiben vizet teszek az aljába. A tésztát nyolcfelé osztom (lehet 10 felé is, ha valaki kisebb pitákat akar), gömböcöt formálok belőlük, és konyharuhával lefedve 10 percig pihentetem. Közben kivajazok egy tepsit. A tészta-gömböcöket kinyújtom (maradjanak kb. kerekek), és kettesével pár perc alatt megsütöm. Elvileg 3 perc alatt fel kell puffadniuk.

8-10 darab lesz belőle. Eredetileg a női lapozón.

8 megjegyzés:

Viktoria írta...

Szia, ne aggódj, hogy nem lett zseb a pitán. Itt Göröországban az eredtei pitán nincs zseb. Ez egy lapos, tömör pita, kb 15-18 cm az átmérője és fél cm vastag. Amikor készítik, egy picit meggrillezik mindkét oldalát, hogy átmelegedjen. A tenyérbe terítik a papít amibe csavarják ebbe jön a pita, amit picit összehajtanak az ökölbe szorító mozdulattal. Majd megkenik joghurttal, erre jön a paradicsom és a hagyma, majd a gyros hús, végül a sült krumpli. A pita két szélét ráhajtják a töltelékre olyan szorosan ahogy csak lehet és a papír körbecsavarásával rögzítik. Az Mo.-n kapható gyrosnak semmi köze nincs az eredetihez, az minden csak nem gyros.

Lilla írta...

azt mondjuk én sem értem h itt a "gyros pitában" miért tortilla lapban érkezik. nem nagyon kicsi ez a 18 cm átmérőjű pita? mivel elég vastag elég nehéz lehet összehajtani.

Viktoria írta...

Pontosítok, bocsánat, a 15-18 cm az a minipita mérete amit én szeretek, a rendes az 25-27 cm átmérőjű. Tortilla lapban készült gyrosról meg még nem hallottam :o ? Én Mo-n csak azt a zsebes változatot ettem eddig.

Lilla írta...

én még zsebesbe is csak ritkán futok. azon a pár helyen, ahol megfordulok rendszeresebben, tortillalap-félébe tekerik, olyan vékony, és olyan állagú....a gyros tál-hoz adnak cikkekre vágott minipitát.

Névtelen írta...

a tortilla laphoz hasonló tésztát a döner kebab mellé adják lelkesen. legalábbis ez az én észrevételem. különben is: turkish pizza rulez, a haarlemi vonatállomáson nemkevésbé.

Lilla írta...

hmmmmm... azok a turkish pizzák. azóta is azt keresem az összes ilyen kifőzdében... a nagy holland gasztroélmény :-)

Névtelen írta...

nos igen, a holland konyha remeke. egyértelmű. :)

Lilla írta...

a giganagy sültkrumpli mellett :-)