“30 nap vackok nélkül” – 8. nap

reggeli:
narancslé, tea, ropogós rozsos kenyér, padlizsánkrém
tízórai:
kölesgolyó
ebéd:
pesto-s tészta (házi pesti, teljes kiőrlésű tészta, nyers paradicsom, mozzarella)
uzsonna:
csokis-zabpelyhes keksz
vacsora:
”kukoricapalacsinta” (húúúú nagyon jó, jön majd a receptje)
esti nassolás:*
1 csík bio tejcsokoládé, 2 ropogós rozsos kenyér, éééés végre elfogyott a padlizsánkrém.

*igazából nem a nassolás a jó szó rá, alapvetően nem szoktam este enni a filmnézéshez/meccshez. Csak azért mert a kanapén üldögélek, nem kell ész nélkül tömnöm magam. Nem vagyok ilyen kényszeres evő. Akkor van “nassolás”, ami igazából” pótvacsora”, ha annyira éhes vagyok, hogy kizárt hogy a családi békét megőrizve kihúzzam reggelig.

A mai nap pozitív hozadéka (azon kívül, hogy véééégre elfogyott a padlizsánkrém – hiába no, nem vagyok monotónia-tűrő), hogy házi pesto került a tésztára. Ez nyilván szégyen gyalázat, meg milyen foodie az ilyen, de nekem a pesto az az étel, amit akkor kapok elő, ha se ötletem, se kedvem sokat főzőcskézni. És még pénztársa-barát is. Csak annyi tuningolást szoktam elvégezni, hogy hozzákeverek némi összevágott, kimagozott paradicsomot. Mert zöldség az kell. Sok. Öt egység egy nap meg minden.
De most emberkísérlet van, ami jár némi változtatással. És azon kívül, hogy így teljesen ellenőrzött volt a pesto összetétele, még teljesen olajos mag-mentes is lett. Ami nyilvánvaló csalás az eredeti recepthez, de nálunk fontos. A bolti pestok kb. 2 %-os olajos mag-tartalma nem szokott probléma lenni, de itthon inkább kihagyom. 2% minek, többet meg úgysem rakhatok. Kétfélét pedig nem fogok csinálni.