Sárgarépás reteksaláta

Ez a sárgarépa saláta leginkább a savanyúságokra hasonlít a felhasznált ecetmennyiség, és az elkészítési mód miatt, ami – kiindulva a magyarok savanyúság szeretetéből – sokak számára szimpatikus lehet. Aki azonban szelídebb ízekre vágyik, használjon csak egy, maximum két evőkanál ecetet. Szerintem magában is nagyon finom, de egy kis sonkával az igazi.

Hozzávalók:

• 4-5 nagy sárgarépa
• 1 csokor retek
• fél dl almaecet
• 2 evőkanál cukor
• 1 teáskanál só
• 2-3 evőkanál szezámmag

Az ecetet, a cukrot és a sót összekeverem, pár percig forralom, majd félreteszem hűlni. A retket vékonyan felkarikázom, a répát megtisztítom, és julienne-re vágom, vagy nagylukú reszelőn lereszelem. A zöldségeket összekeverem a hideg öntettel, és pár órára a hűtőbe teszem. Egy serpenyőben szárazon megpirítom a szezámmagot, és tálalás előtt megszórom vele a salátát.

4-6 fős adag. Eredetileg a női lapozón.

Tovább

Sonkás-borsós rizottó

Hasonló rizottó volt már a blogon, ez most azonban egy húsvétra hangolt verzió, sonkával és zöldség- vagy csirkealaplé helyett a sonka főzőlevében puhára fövő rizzsel. Nálunk „magában” kenyérrel, retekkel és tormával nem fogy el az összes sonka, ezért a nagyobbik része ehhez hasonló ételekben végzi.

Hozzávalók:

• 18 dkg rizs (pl arborio)
• 1 fej hagyma
• 1 bögre rizs
• sonka
• sonka-főző lé (nem mértem mennyi kellett)
• 1-2 marék reszelt sajt
• diónyi vaj
• só, bors
• 1 evőkanál olaj

A felhevített olajon pár percig párolom az apróra vágott hagymát, majd hozzáadom a rizst és pár percig pirítom, amíg az összes szem üveges nem lesz. Ezután hozzáöntöm a bort, majd miután beszívta az összeset, elkezdem merőkanalanként adagolni hozzá a meleg sonka-főző levet. Amikor a rizs félig megfőtt, hozzáadom a borsót és az apróra vágott sonkát, és addig folytatom a főzést, hogy a rizs kívül puha, de belül még roppanós legyen. Megkóstolom, ha szükséges megsózom, megborsozom, belekeverem a vajat és a reszelt sajtot, és azonnal tálalom.

2 fős adag. Eredetileg a női lapozón.

Tovább

Trikolor saláta

Igazán március 15-én lett volna stílusos ez a saláta, de úgy alakultak a dolgok, hogy csak 16-án készítettem el. Nagyon várom már a meleget, és egyre kevésbé kívánom a húst, fagylalton és könnyű zöldséges ételeken akarok már élni, sál és télikabát nélkül. Sietős napokra, és kánikulára való étel ez, nem kell hozzá bekapcsolni se a sütőt se a főzőlapot, és kb. 10 percet kell vele aktívan foglalkozni.

Hozzávalók:

• 10 dkg bulgur
• 1 db avokádó
• 1 mozzarella gömb (125-150 g)
• 15-20 dkg koktélparadicsom
• citromlé
• só

Az öntethez:

• 1 evőkanál pesto
• fél citrom leve
• 2 evőkanál olívaolaj

A bulgurt kb. 20 percre hideg vízbe áztatom, majd tiszta konyharuhára szedem száradni. Egy tálban összekeverem az öntet hozzávalóit, beleforgatom a bulgurt, és kevés sóval ízesítem. A koktélparadicsomokat félbe, a mozzarellát kockákra vágom, és óvatosan a bulgurhoz keverem. Az avokádót félbevágom, kiveszem a magját, kiemelem a héjából (vagy ha ez nem sikerül, cikkekre vágás után levágom róla), cikkekre vágom, alaposan meglocsolom citromlével, és a salátához adom. Az avokádó miatt rövid időn belül tálalom (ha munkába vinni készítem, akkor reggelre hagyom az avokádó felvágását, a többi dolgot pedig megcsinálom este).

2 fős adag. Eredetileg a női lapozón.

Tovább

Társasjátékok – 1. rész: Carcassonne

Még valamikor az év elején elhatároztam, hogy bemutatom a blogon az egyre szaporodó társasjáték-gyűjteményünk darabjait, hátha másnak is kedvet csinálok hozzá, vagy megkönnyítem a választást. Elmúltak már azok az idők, amikor 4-5 játékra korlátozódott a választék (Monopoly, Capitaly, Ki nevet a végén, Gazdálkodj okosan, és még 1-2 féle). Aztán jött a nagy Activity hullám, ami engem sosem fogott meg igazán, nem vagyok egy szereplős alkat, ezért a Beugrót valószínűleg sosem próbálnám ki (nemrég adták ki a műsor alapján készített társasjátékot), és az Activity sem a kedvencem.

Én a földművelő, sereggyűjtögetős számítógépes játékokat szeretem, és ez a társasjáték preferenciáimra is kihat. Az ‘ember’ pedig szeret néha lövöldözni (bár a WoW-ot jó sokat nyomta anno), de még nem vetette fel, hogy a Doom táblás változatára vágyna, ezért általában én választok játékokat, amikkel az ő ízlését is eltalálom, úgyhogy mindketten jól szoktunk szórakozni.

A szempontok: hányan lehet játszani, mennyire újrajátszható, mekkora a veszekedés-faktor, mennyibe kerül (mekkora asztal kell hozzá), mennyi ideig tart egy party, mekkora szerencse és a gondolkodás aránya, mennyire tartós.

Tehát az első “versenyzőnk” a

Carcassonne.

A játék során kis terepkártyákat kell húzni, és a már lent lévőkhöz illeszteni. Ebből alakul ki egy várakkal, utakkal, kolostorokkal tarkított vidék, ahol a limitált számú bábuinkkal területeket, és ezáltal pontokat szerezhetünk. Tipikus német stílusú táblás játék, 2000-ben jelent meg, és 2001-ben elnyerte az év játéka díjat. Azóta rengeteg változata és kiegészítője jelent meg, ezekből nekünk is van néhány, azok majd a folytatásban jönnek szépen sorban.

Főbb jellemzők:

• 2-5 fő játszhatja
• mi általában ketten játszunk, ekkor nem szokott veszekedésbe torkollani a játék, mindenki építgeti a maga birodalmát, bár azért keresztbe is lehet tenni egymásnak.
• a pontozásból adódóan, több játékos esetén már lehet alkalmi klikkeket alakítani egymás ellen, így megnő a veszekedés lehetősége.
• mivel a pálya mindig máshogy, és spontánul alakul, akárhányszor jó szórakozást nyújt.
• mi ketten 20 perc alatt lenyomunk egy menetet, ami nagyon gyors és pörgős, persze hatalmas rutinunk van már benne.
• kezdőkkel, illetve többen, jóval tovább tarthat egy kör (én olyat is hallottam, akik több órát is eltökölnek egy menettel, de szerintem ők csak veszekednek nem játszanak).
• kétszemélyes asztallal necces, négyszemélyesen már kényelmesen elfér.
• abszolút az olcsóbbak közé tartozik, az alapkészlet ára kb. 4500 egység.
• általában kiegyensúlyozott a végeredmény, ritkán szokott csak valamelyikünk “nagyon nyerni”, azaz a szerencse nem annyira számít, mivel rengeteg lapot kell húzni. A fél pakli felhúzása elég kiegyenlített, az agyi képességeink pedig elég hasonlóak, a legtöbb játéknál egyikünknek sincs túl nagy előnye az agytekervényei miatt. Több játékos esetén sokkal jobban számít a szerencse, de nem az a típusú játék, ahol a kezdeti leosztáson múlna minden, vagy ne lehetne fordítani, akár a játék legvégén is.
• a doboz elég kicsi (és jó arányú, nem az a bazinagy lapos típus), sok társasjáték esetén már nem mindegy, hogy mennyi polc kell nekik.
• szép a grafikája, a kartonlapok vastagok, tartósak, a bábuk fából vannak.
• nyelvfüggetlen, egyik kártyán sincsen szöveg.
• 8 éves kortól

Mindenkinek ajánlom, aki szereti a gyors, nem túlkombinálós-mindenki-fél-óráig-töpreng stílusú stratégiai játékokat. Sok-sok játékkal a hátunk mögött (és készlettel a polcon) ez az egyik kedvencünk. aki most ismerkedik újra a társasjátékozással, annak mindenképpen jó kezdés lehet.

Tovább

Zserbó

A zserbót azt hiszem, senkinek sem kell bemutatni, mindenki ismeri az elképesztő karriert befutó Gerbeaud Emil nevét, akinek a macskanyelven és a konyakos meggyen kívül ezt, a róla elnevezett süteményt is köszönhetjük. Elsőre bonyolultnak tűnhet, a sok lap és az egyben sütés miatt, de szerintem nem olyan vészes (az egyik barátnőm anyukája szerint egyenesen az egyik legegyszerűbb sütemény). Elvileg sokáig eláll, de nem hiszem, hogy ezt sok háztartásban tesztelik, kizárt, hogy ne fogyjon el pár nap alatt.

Hozzávalók:

A tésztához:

• 50 dkg liszt
• 25 dkg vaj
• 4 evőkanál porcukor
• 1 kávéskanál sütőpor vagy szódabikarbóna
• 1 dkg élesztő
• 1 tojássárgája
• kevés tej
• kb. 1 dl tejföl

A töltelékhez:

• baracklekvár
• 25 dkg dió
• 25 dkg porcukor (lehetőleg vaníliás)

A tetejére:

• 15-20 étcsokoládé

A lisztet elkeverem a sütőporral és a cukorral, majd elmorzsolom a vajjal. Az élesztőt kevés tejben felfuttatom, és a liszthez adom a tojássárgájával és annyi tejföllel együtt, hogy jól nyújtható, lágy tésztát kapjak. A tésztát 3 vagy 4 darabba osztom úgy, hogy az egyik adag egy kicsit nagyobb legyen (kezdőbbek inkább 3 lappal próbálkozzanak, a haladók 4-gyel). A nagy tésztadarabot kicsit nagyobbra nyújtom, mint amekkora a tepsi, kibélelem vele (a gyári sütőbe való tepsinél kicsit kisebbet használtam, a perem pedig azért kell, hogy sütés közben ne folyjék ki a töltelék), és a túlnyúló tésztát felhajtom az oldalára. A tésztát megkenem baracklekvárral, és rászórom a dió és a cukor harmadát. Kinyújtom a következő adag tésztát (ezt már csak akkorára, mint a tepsi), és az előzőre rakom, ezt is megkenem lekvárral, megszórom a maradék dió és cukor felével, majd hasonlóan járok el a következő lappal és a maradék töltelékkel is. Végül befedem az utolsó kinyújtott lappal, hegyes villával alaposan megszurkálom, és fél órát-órát pihentetem. Előmelegített sütőben, 170 fokon (alsó-felső sütéssel) addig sütöm, amíg a teteje egyenletesen megsül (elég lassan és sokáig kell sütni, hogy a közepe is rendesen átsüljön). Kihűlés után óvatosan kiborítom a tepsiből (egy nagy nyújtódeszka vagy egy másik tepsi segítségével), és a korábbi alját bevonom olvasztott csokoládéval (azért az alját, mert az sokkal szebb, simább). Miután a csokoládé megdermedt, éles késsel szeletekre vágom.

Egy nagy tepsinyi lesz belőle. Eredetileg a női lapozón.

Tovább

Nagy esküvői torta-teszt – 2. rész

A múlt héten elkezdtük tesztelni a közeli (és távoli, mert tágul a kör) cukrászdákat, hogy honnan rendeljünk süteményt. az első rész tapasztalatai itt. Most a pomázi ‘úá’ cukrászda volt a soros…

Hát nem találok szavakat a mai “élményre”. Két dolgot elöljáróban – Miss Marple szerint nem szabad hinni senkinek sem (és a vén csajnak folyton igaza van), és nálam nem pluszpont az, hogy “ott olyan jó házias sütemények vannak”. Sajnos az otthon készült sütemény sem jobb sokszor a gagyi cukrászdainál, margarin, növényi szarságok és hasonló borzalmak.

Tehát a mai versenyzőnk: Szökő cukrászda, Pomáz

Fagylalt, egy pultnyi sütemény, a világ végén (aka “falu másik farka”), elég nagy tömeg (a múlt héten az ex-Sternben egy lélek nem volt, pedig…), és a szomszéd és a fodrász és mindenki egyöntetű ajánlása, hogy milyen jó itt a sütemény, és milyen jó “házias” (ha olyan lenne a sütemény, mint nálam, az nem lett volna probléma).

Negatívumok első blikkre: gyanús külsejű torták. Fagylalt nincsen sima joghurtosban, csak a szokásos gyümölcsszószos (botrány), laktózmentes süti nincs, gluténmentes szintén, diabetikus feliratú sem, csak “csökkentett gyümölcstartamú”, abból is csak egyféle – meggyes pite. Torta alig néhány féle, az eltervezett 6 helyett csak 4-et vettünk, összesen 6 féle volt, de a puncsot és a dobost kihagytuk, szerintem egyik sem esküvői. sósból, volt 4 vagy 4 féle.

A tesztcsapat a szokásos, 6 fő, eltérő ízléssel, és mivel a násznép ötödét adjuk, elég reprezentatívnak tekinthetjük. 0-10ig pontozunk, aztán átlagolunk.

A sósakkal kezdtünk – mert mégiscsak a sós kéne az édes elé és nem fordítva, nos ez elhibázott döntés volt a későbbiek fényében.

Sajtos pogácsa

A képen a kis kerek. Nem ‘úá’, de egy teljesen okés sajtos pogácsa, egyben is be lehet falni, de nem morzsálódik rémesen, ha kettéharapja az ember.

A pontszámok: 5, 7, 7, 6, 6, 6.

Az átlag: 6.16.

Leveles izé

A szögletes. sima leveles (hájas talán) tészta, ha a bolti leveles tésztát kinyújtom, megsózom, és szórok rá egy kis sjtot, pontosan ugyanezt kapom. Abszolút semmi extra, viszont túl nagy, és iszonyúan morzsálódik. Ocsmányul nézne ki a csini ruhákon. Kizárt.

A pontszámok: 3, 3.5, 4, 3, 6 (nem tudom öcsire itt mi tört), 3.

Az átlag: 3,75.

Csokoládé torta

Már az első falatnál világos volt, hogy köszönőviszonyban sincs a múltkori trüffeltortával, amit egyesek szerint “semmi extra csokitorta”. Hát ez az elég szar csokitorta volt. Növényi szutyok, nem túl sok csokoládé (valami nem túl jó csoki vagy kakaópor volt benne). De jött még rosszabb is (bár attól semmi sem lesz jobb, hogy a többi még rosszabb).

A pontszámok: 3, 3, 3, 3, 3, 4.

Az átlag: 3,16.

Eszterházy torta

Évike a múltkor azt állította, hogy egy jó kis vajas krémre vágyik. Ma ezt megkapta, margarinos formában, és gyorsan felülírta a múltkori óhaját. Ezt ismét csak öten ettük (de Levi járt jól, hogy kimaradt belőle). A dió íz volt benne a leghalványabb, először nekem a gesztenyepürés gagyi sütőrum aroma tódult a számba, majd az utolsó falat legyűrése után fahéjas utóíz maradt. Elképesztően, iszonyatosan utálom a fahéja. fúj. És mit keres az Eszterházy tortában. Botrányosan szar volt. A múltkor az Eszterházy volt az egyik legfinomabb.

A pontszámok: 2.5, 2.5, 3, 3, 3.

Az átlag: 2,8.

Lúdláb torta

Ez sem igazán esküvői, de nem akartam 3 szelet tortával hazaállítani 6-unknak (gondolkoztam azon, hogy valamelyikből kettőt vigyünk, jó, hogy leszavaztuk ezt). Nehéz tömény vajas krém, nem finom tejszínes, ahogy én csinálom. De volt még ennél lejjebb is.

A pontszámok: 4, 4, 4, 4, 4, 3.

Az átlag: 3,83.

Fekete erdő torta

A múlt héten a fekete erdő nyert – hát ez minden várakozást alulmúlt. Nekem már a pultban rohadt gyanús volt eza  gigantikus magasság, és a tekergőző “hab” a tetején. Nos már megint igazam lett. Iszonyatosan szar volt, én ilyen rossz süteményt ezer éve nem ettem. Az egész miskulancia úgy, ahogy volt feltapadt az ember szájpadlására. Kizárólag végstádiumú cukor és zsír függőknek ízlelőbimbók nélkül. Esetleg pálinkázás elé, kibélelni zsírral a gyomrot, hogy többet lehessen inni (ha a zsíros-lilahagymás kenyér már snassz lenne). Össznépi kiakadás, és örülés, hogy csak 4 szelet tortát hoztunk, és értetlenkedés a tanácsadóinkon, akik ezt javasolták.

A pontszámok: 2, 1.5, 2, 0 (!!!!!), 2, 2.

Az átlag: 1,58.

A tapasztalat röviden: senkinek még végszükség esetén sem ajánlom, ha annyira kell a desszert, tessék főzni egy pudingot, és felverni 2 dl tejszínt habnak. Vagy 2-3 kockacukor és egy kanál vaj.

Ha lesz Pomázon második forduló, akkor 2 hét múlva jön a harmadik, és egyben utolsó pomázi cukrászda – aztán kicsit távolodni kezdünk.

Tovább

Francia briós

Előre le kell szögeznem: nem tévedés se a vaj, se tojás mennyisége, a franciák már csak ilyenek, sok tojással és sok vajjal dolgoznak. Valahol azt olvastam, hogy képesek olyan brióst is sütni, amiben 1:1 a vaj és a liszt aránya. A kész süteményen érezni is a felhasznált alapanyagok mennyiségét, azt kell mondjam, nagyon finom, omlik szét az ember szájában. A tészta nekem elég lágy volt, nem sikerült belőle golyókat formázni, ahogy eredetileg kellett volna, de ez az ízén nem, csak az alakján rontott. Sonkához és lekvárhoz is illik, mert nem tolakodóan édes vagy sós.

Hozzávalók:

• 40 dkg liszt
• 6 tojás
• 15 dkg vaj
• 5 dkg cukor
• 1 teáskanál só
• 3 g porélesztő (vagy másfél dkg friss)
• kb. 2 evőkanál tej (+ kevés a megkenéshez)
• kevés olaj

A tejet meglangyosítom, elkeverem benne az élesztőt és egy evőkanál lisztet, és pár percig állni hagyom, hogy az élesztőgombák beinduljanak. A többi lisztet egy nagy tálba szitálom, elkeverem benne a cukrot és a sót, mélyedést csinálok a közepébe, és beleöntöm a villával felvert tojásokat – az utolsóból egy kicsit félreteszek, hogy legyen mivel megkenni majd a briósok tetejét. Hozzáadom az élesztős tejet is, és jó pár percig dagasztom, majd kevés olajjal megkenem a tetejét, és lefedve 2 órán át kelesztem. Lisztes kézzel átgyúrom, majd belegyúrom a szobahőmérsékletű vajat, és alaposan kivajazott-lisztezett formákba teszem – az a jó, ha csak félig tölti ki a formát, nekem sajnos nem volt elég felfújtas edénykém ehhez, ezért aztán gomba-alakúak lettek a briósok -, és meleg helyen még két órát kelesztem. A tetejét megkenem a maradék tojással (el lehet keverni egy kis vízzel vagy tejjel, ha nem elég), és előmelegített sütőben, 200 fokon, kb. 20 perc alatt megsütöm. Sonkával, lekvárral, vagy csak egy kis vajjal tálalom.

4-6 darab lesz belőle. Eredetileg a női lapozón.

Tovább

Fokhagymás-babos pulyka

Nagyon egyszerű, és kevés ügyködést kívánó babos egytálételt főztem – ráadásul túl sok edény sem kell hozzá, újabb piros pont. Elég sokat, két órát kell eltöltenie a sütőben, én fél óránként ellenőriztem, de ez végül feleslegesnek bizonyult, mert végig volt rajta elég lé, és a sütőben főzésnek köszönhetően nem kell attól félni, hogy odaég az alja. Pulyka helyett lehet csirkéből is készíteni, de inkább filézett combból, mint mellből, hogy ne legyen a hús túl száraz.

Hozzávalók:

• 60-70 dkg pulykamellfilé, kb. 4x4x4 cm-es darabokra vágva
• 40 dkg száraz tarkabab – minimum egy fél napra beáztatva
• 25 dkg gomba
• 2 nagy hagyma (8 kicsi jobb lenne, de én azt soha sehol nem találok)
• 6 gerezd fokhagyma
• 2,5 dl fehérbor
• 2,5 dl csirke alaplé
• 4 evőkanál olaj
• 1 evőkanál liszt
• só, bors
• 1 szál angolzeller
• kakukkfű
• 1 babérlevél

A gombát felszeletelem, a hagymákat 8-8 darabba vágom. Egy nagy fazékban 3 evőkanál olajat hevítek, és pár percig sütöm rajta a húst, majd kiszedem őket egy tányérra. A visszamaradó olajhoz öntöm a maradék olajat, és 4-5 percig párolom rajta a gombát, a hagymát és a zúzott fokhagymagerezdeket. Visszateszem a fazékba a húst, megszórom a liszttel, alaposan összekeverem, majd felöntöm a borral és az alaplével. Sózom, borsozom, beleteszem a zellert és a babérlevelet, és előmelegített sütőben, 150 fokon, 2 órán át párolom. Kiszedem a babérlevelet (a zeller nekem teljesen szétfőtt), és fogyókúrázóknak magában, a többieknek friss kenyérrel tálalom.

4-5 fős adag. Eredetileg a női lapozón.

Tovább

Vaníliás keksz

A borkorcsolya általában sós süteményt jelent, ez a keksz azonban kivétel. Nem csak teához és kávéhoz illik, hanem borhoz is. Hidegben forralt borhoz – bár hideg talán már nem lesz túl sokszor, ez az adag egy korábbi forralt borozáshoz készült.

Hozzávalók:

• 7 dkg cukor (vaníliarúddal illatosított, vagy legyen egy része vanillincukor)
• 1 tojás
• 1 tojássárgája
• 7 dkg liszt
• 1 kávéskanál vanília kivonat
• a tetejére kristálycukor

Előveszek két fazekat: egy kisebbet (1 literes elég) és egy nagyobbat. A kicsit a nagyra teszem, és annyi vizet öntök a nagyba, hogy a másik éppen ne érjen bele. Leszedem a kisebbiket, elkeverem benne a cukrot, a tojásokat és a vanília kivonatot, és közben felforralom a vizet. Miután a víz felforrt, lehúzom a tűzhelyről, fölé teszem a kisebbik edényt, és habverővel 10 percig keverem a tojásos masszát. Ezután leveszem a forró vízről, és még 5 percig keverem, kézzel vagy esetleg géppel (nekem 1 karos habverőm van – azaz pont úgy néz ki a szára, mint a kézi habverő, ez megfelelő volt, nem tudom, hogy a hagyományos is jó-e ehhez). A végére ki kell világosodjon, és sűrű habbá kell váljon. Két-három részletben beleszitálom a lisztet, és homogén masszává keverem. A habzsákra nagy lyukú fejet teszek, belekanalazom a masszát, és két sütőpapírral bélelt tepsibe kb. 2 cm átmérőjű korongokat nyomok (spirálból is ki lehet alakítani, szét fog folyni a tészta). Megszórom a tetejüket kristálycukorral, és szobahőmérsékleten 4-5 órát pihentetem. Előmelegített sütőben, 150 fokon, 20 perc alatt megsütöm.

2 tepsinyi lesz belőle. Eredetileg a női lapozón.

Tovább

Csokoládés-meggyes kosárkák

Kelt tésztás recepteket nézegettem, és borzasztóan megkívántam valamilyen péksüteményt, lehetőleg leveles tésztásat – hát hiába a hasábburgonya mellett ez a másik gyengém. Mivel pékség nincs a közelben, a közértek pékáru kínálata pedig több mint siralmas, nekem kellett kézbe venni az ügyet, és összedobni valamit az itthon található alapanyagokból – a heti bevásárlás előtt egy nappal ez már nem mindig egyszerű feladat.

Hozzávalók:

• 50 dkg leveles tészta
• 2,5 dl tej
• 2 csapott evőkanál cukor
• fél csomag kakaós pudingpor
• 4-5 dkg étcsokoládé
• lecsöpögtetett rumos meggybefőtt

A tejben elkeverem a cukrot és a pudingport, és megfőzöm, és miután lehúzom a tűzhelyről, belekeverem a kockákra tört csokoládét. Időnként megkeverem hűlés közben, hogy ne bőrösödjön meg. Kb. 4 mm vastagra nyújtom a leveles tésztát, és 12 négyzetre vágom - én ezt az utóbbi lépést kihagytam, mert a 6 lapra nyújtott tésztát elég volt félbevágni. A sütőt előmelegítem 200 fokra, és egy 12 lyukú muffintepsit vékonyan kiolajozok, és a mélyedéseket kibélelem a tésztával. A csokoládékrémet elosztom a kosárkákban, mindegyikbe nyomok 4-5 szem rumos meggyet, és kb. 20 perc alatt készre sütöm.

12 darab lesz belőle. Eredetileg a női lapozón.

Tovább

Született tehet(etlen)ség

Zsuci és Mandy dobott meg ezzel, hogy áruljak el magamról egy-két dolgot. Köszi, hogy gondoltatok rám.

Elvileg a “szabályok”:

1. Ha valaki adja, én elfogadom, ellenvetés nélkül.
2. A logót kirakom a blogomba.
3. A szabályzatot kirakom a blogomba.
4. Megnevezek hat másik blogot, akiknek átadom a címet.
5. Kitöltöm a tesztet.
6. Megnevezem kitől és mikor kaptam, és kirakom a blogomba.

A továbbadást kihagyom, ahogy elnéztem, körbejárt már.

• Becenév: általában nincs, ha “gyogyi” vagyok, a helyzet súlyosságától függően Lillus, vagy Lilluka (ez utóbbi a gyakoribb)
• Lakhely: Budapest, XI. kerület, de volt sokáig a III. és Pomáz is.
• Születési hely: Budapest
• Magasság:168 cm (jóga után szerintem 170)
• Névnap: nemtudom, február valami.
• Testvérek: öcsi, hugi.
• Foglalkozás: itthon okosodom, néha irogatok, és sajnos még néhább rajzolok csak.
• Anyanyelv: magyar
• Beszélt nyelvek: az angol, és rohadt sok németórán voltam, valószínűleg ha nagyon akarnám viszonylag rövid idő alatt megtanulnám.
• Gyűjtemény: könyvek, sci-fik, szakácskönyvek, fanatsyk (ez a kategória a legsoványabb).
• Cipőméret: szerintem csalnak vele, gimiben volt, hogy 40es cipő kellett, de 39 tuti, most 38, sőt nagy ritkán 37.
• Iskola: okleveles építészmérnök (elhibázott döntés, az elmúlt 1 év fényében), most meg web-programozást tanulok.
• Kedvencek: mégis milyen kategóriában? Számítógépes játékban pl. az AOE és AOM és a Settlers sorozat.
• Zsebpénz: mivel nem én vagyok nálunk a kenyérkereső, mondjuk rá, hogy kapok.
• Álom: valami kis karrier féle, és egy passzív ház nem a világ végén, mert utálunk sokat utazni. Ja és lefogyni 53 kilóra.
• Háziállat: anyáméknál van egy kutya, akit nagy lelkesedéssel tömök kutyakeksszel. Amúgy nincs és nem is lesz, elég súlyos az allergia-helyzet.

Tovább

Gombás spagetti

Teljesen minimalista gombás spagetti, de nem hagyhattam ki, hogy ne tegyek bele egy kis szárított vargányát, ha egyszer „ott figyel” a szekrényben. Azt hittem, hogy a mindössze 25 grammos doboz semmire sem lesz elég, de már két ételhez használtam belőle, és még mindig egészen sok van benne. Lehet még egy kis vermuttal vagy fehérborral fokozni az ízeket, nekem sajnos épp’ egyik sem volt itthon, csoki likőrt pedig mégsem önthettem bele alkohol gyanánt.

Hozzávalók:

• 25 dkg csiperkegomba
• 5 g szárított vargánya
• 2 dl tejszín
• só, bors, szerecsendió
• 1 evőkanál vaj
• 35 dkg spagetti
• 1 teáskanál citromlé

A vargányát kb. egy órára vízbe áztatom, és a csiperkét felszeletelem. Egy nagy fazékban vizet forralok, és amikor beleteszem a tésztát (a zacskón írt ideig főzöm, ez nekem 8-9 perc volt), elkezdem a mártást is. Egy serpenyőben megolvasztom a vajat, és nagy lángon pár percig sütöm benne a csiperkét. ezután hozzá adom a kis darabokra vágott vargányát, a tejszínt, a citromlevetés sóval, borssal, szerecsendióval fűszerezem. Addig főzöm, amíg a tészta elkészül, és közben belekeverek pár kanálnyit a tészta főzővizéből – akkor jó, ha viszonylag híg és sok a mártás. A megfőtt, lecsöpögtetett tésztát összekeverem a mártással, és azonnal tálalom.

4 fős adag. Eredetileg a női lapozón.

Tovább

Sajtos sárgarépa-fasírt

A sárgarépa az egyik kedvenc zöldségem, nagyon változatosan felhasználható, készülhet belőle főzelék, leves, püré, vagy akár fasírt is. Érdemes minél gyakrabban beilleszteni valamilyen formában az étrendbe, mert fontos vitaminforrás, olcsó, és sok zöldséggel ellentétben, egész évben megfelelő a minősége (azaz van íze, ami a paradicsomról például nem mondható el). Lehet bármilyen kemény sajttal készíteni, nekem a füstölt trappista a legszimpatikusabb eddig, mert könnyű reszelni (ami a füstölt ömlesztett sajtokra sajnos nem igaz), és nagyon jól passzol az íze a sárgarépához.

Hozzávalók:

• 25 dkg sárgarépa
• 10 dkg feta
• 5 dkg füstölt sajt
• 2 tojás
• 3 evőkanál zsemlemorzsa + a külsejére
• olaj a sütéshez

A répát megtisztítom és a füstölt sajttal együtt kislyukú reszelőn lereszelem. A fetát villával összetöröm, hozzákeverem a tojást, a zsemlemorzsát, a sárgarépát és a füstölt sajtot. Alaposan összegyúrom (vagy összekeverem), kis pogácsákat formálok belőle, és megforgatom zsemlemorzsában. Egy serpenyőben ujjnyi olajat hevítek, és oldalanként pár perc alatt megsütöm a fasírtokat. Salátával, és zöldfűszeres majonézzel tálalom.

3-4 fős adag. Eredetileg a női lapozón.

Tovább

Nagy esküvői torta-teszt – 1. rész

Szeptemberben házasodunk, időpont és hely már van, a vendéglista is eléggé késznek mondható, a fogyókúra megkezdődött. És azt hiszem mi vagyunk a legkevésbé besózva ezen az egészen (én legalábbis roppant nyugodt vagyok). elkezdtük az egész szervezkedés legjobb részét, a torta kóstolgatást (és nem én örülök ennek legjobban!).

Nézzük az igényeket: utálom a marcipánt és a cukorborítást is, szóval elég sok dolog – köztük a hagyományos esküvői torta (btw mi a francért hívják menyasszonyinak? addigra már asszony, és különben is a férj nem ehet belőle? vagy neki van külön vőlegényi torta???) kizárt. Van még pár gátló tényező: nem szeretem a fahéjat, a kandírozott akármiket, a bolti gyümölcstortákat úgy en bloc, Levi nem ehet diót, és közösen utáljuk a műhabos, semmilyen csak édes, szájpadlásra ragadó förmedvényeket (elnézést a kevés számú kivételtől, de nem vagyok nagy véleménnyel a cukrászokról, és azt hiszem ezzel egyetért kb. mindenki aki nem csak cukorfüggő, hanem normális alapanyagokat és valódi ízeket vár a desszertektől).

A szabályok roppant egyszerűek, veszünk annyi szelet tortát, ahányan vagyunk, mindenki eszik mindegyikből (illetve majdnem de erről később), pontozunk (0-10-ig) aztán átlagolunk. aztán lesz második forduló is, amikor hasonló torták hasonló eredményeinél egy ízből veszünk több helyen. Végül két tortát kell kihozni, 30 főre két torta elég lesz, ezért nem baj, ha nem szeretjük/ehetjük mindketten mindkettőt.

Ja és sósat is kell ezentúl kóstolni, elsőre az elmaradt.

Első kör: Pomáz, ex stern cukrászda (a filmstúdió oldalában)

Pozitívumok: van lisztmentes, cukormentes és laktózmentes sütijük is, a fagyi kínlatban pedig szerepel a joghurt, ami nálam a coolság fokmérője. A joghurt fagyi 100x királyabb, mint a joghurt és valami egyéb dolog. egyharmad rész növényi trutyi, kétharmad rész tejszín keverékkel dolgoznak. Ha jól emlékszem 285 egységbe kerültek.

1. Mozart torta

Kakaós piskóta, csokikrém marcipándarabokkal, és marcipánizévela tetején. Általános elégedettség, egyetlen negítvum, hogy száraz volt a piskóta.

A pontszámok (én ezt kihagytam, ezért csak 5 db): 7, 8, 9, 8, 7.

Átlag: 7,8

2. Eszterházy torta

Nagyon jó diós tészta és vaníliás pudingos krém, ami hugin kívül mindenkinek tetszett, ő furcsa módon valami “jó kis vajas krémre vágyik”, amire viszont én nagyon nem. Én azt a kandírozott izét lehagynám a tetejéről.

A pontszámok (ezt meg Levi hagyta ki a dió miatt): 8, 8, 7, 8, 8.5.

Átlag:7,7.

3. Fekete erdő torta

Ez az egyik kedvencem, csinálni is szoktam, nem is akárhogyan, szóval elég magas elvárásokkal indult. Mindenkinek tetszett, Évike utólag bundát kiáltott, és átszámolta az eredményeket, mert “nem igaz, hogy több pontot kapott, mint a Mozart-torta”. Cukrászdai meglepetés: finom volt a tetején a hab, nem a szokásos szutyok.

A pontszámok: 9, 8, 7, 9, 8, 8.5.

Átlag: 8,25.

4.Trüffel torta

Szerintem nagyon finom csokitorta, a többiek szerint semmi extra csak egy csokitorta. Kellemesen csokis krém, semmi margarinos íz, vagy érzés, nuku szájpadlásra tapadás. Hátrány, hogy amikor oldalra borítottam, leesett a tetejéről a csokoládé-forgács

A pontszámok: 6, 5, 5.5, 6, 5, 7.

Az átlag: 5,75.

5. Tojáslikőr torta

Gőzöm sincs milyen íze van a tojáslikőrnek, a többiek szerint olyan, mint ennek a tortának. Hát ha ilyen, akkor nem sok íze van. Édes meg sárga, ennyi. Cukorfüggőknek való. A legjobb a tetején a hab és a csokoládé-korong.

A pontszámok: 4, 5, 6, 5, 5, 6.

Az átlag: 5,33.

6. Oroszkrém torta

Na ilyet sem gyakran szoktam enni, nem véletlenül. azért vettünk belőle, mert látszott, hogy nincs benne mazsola (ja igen, az is tiltólistás, nehéz velem, ez van). Ami nem látszott, és amin öcsi baromira kiakadt, a mindenféle kandírozott izé. Kategorikusan kijelentette, hogy ez kizárt. A tojáslikőrhöz hasonlóan jellegtelen, beazonosíthatatlan, csak függőknek.

A pontszámok: 3, 4, 4, 5, 4, 3.

Az átlag: 3,83.

Hétvégén folytatjuk a következővel.

Tovább

Sült csirke fokhagymamártással

A legtöbb zöldség a sütőben teljesen más ízt kap, mint főzve vagy párolva. A különböző hagymák klasszikus példák erre, de érdemes kipróbálni a sült sárgarépát is. A hús mellett sült fokhagymát általában csak magában adják a hús mellé, de nagyon jó mártás is készíthető belőle, ami szárazabb húsok esetén „szinte kötelező”. Mivel a fokhagyma először megsül, aztán megfő, a magamfajta érzékenyebb gyomrúak is fogyaszthatják.

Hozzávalók:

• 4 csirkecomb, két darabba vágva
• 3-4 evőkanál olívaolaj
• 1 teáskanál kakukkfű
• fél kávéskanál szerecsendió
• 10 gerezd fokhagyma
• 1 pohár fehérbor
• 2 evőkanál liszt
• 2 dl erőleves
• 6-7 közepes sárgaréparépa
• 6-7 burgonya
• só, bors

Kb. egy evőkanál olajban elkeverem a kakukkfüvet és a szerecsendiót, és sóval, borssal ízesítem. A sütőt előmelegítem 200 fokra, és egy nagy tepsi egyik felébe teszem a csirkecombokat. A húst megkenem a fűszeres olajjal, mellé teszem a fokhagymagerezdeket (héjastul), és alufóliával lefedve 30 percig sütöm. Közben meghámozom és felkarikázom a zöldségeket. Leszedem a húsról a fóliát, mellé teszem a zöldségeket, meglocsolom őket kevés olajjal, és kiszedem a fokhagymagerezdeket. A tepsit visszateszem a sütőbe, és kb. 30 perc alatt készre sütöm a húst és a zöldségeket. Közben elkészítem a fokhagymamártást: a fokhagymagerezdeket megtisztítom, összetöröm, és egy lábasban kicsit megpirítom. Hozzáöntöm a fehérbort, óvatosan belekeverem a lisztet, majd felöntöm a húslevessel, és addig főzöm, amíg besűrűsödik. Mártásos edénybe öntöm és a hús mellé tálalom.

4 fős adag. Eredetileg a női lapozón.

Tovább

Fehércsokoládés-meggyes sütemény

„Vasárnapra kell sütemény”, mivel ez fix és megváltoztathatatlan, ezért csak egy zöldséges-húsos levest szoktam elé főzni, hogy ne dudorodó pocakkal kezdődjön utána a hét. A magában is finom, tejcsokoládés kevert tészta és a fehércsokoládés-rumos meggyes krém nagyon jól passzoltak egymáshoz, azt hiszem, fehércsokoládé van is meggyes töltelékkel. Nyáron friss gyümölcsből is lehet készíteni, csak akkor szerintem érdemes egy kis rummal meglocsolni a tésztát.

Hozzávalók:

A tésztához:

• 17,5 dkg liszt
• 1 csomag sütőpor
• 4 evőkanál tej
• 15 dkg tejcsokoládé
• 14 dkg vaj
• 14 dkg barna nádcukor
• 3 tojás

A krémhez:

• 20 dkg fehércsokoládé
• 20 dkg rumos meggy összevágva (befőttből lecsöpögetve)
• kb. 0,7 dl tejszín és ugyanannyi tejföl (20%os)

A vajat kicsit megolvasztom a mikróban, majd összekeverem a cukorral, és egyenként beledolgozom a tojásokat. A lisztet elkeverem a sütőporral, több részletben a tojásos keverékhez adom, végül a tejjel hígítom. A tejcsokoládét apróra vágom – nem baj, ha vágáskor sok kis forgács keletkezik -, és a tésztához keverem. A sütőt előmelegítem 160 fokra (légkeveréssel), és egy nagy tepsit kibélelek sütőpapírral. Belesimítom a tésztát, spatulával elkenem a tetejét, és kb. 20-25 perc alatt megsütöm. Miután kihűlt, kiborítom a tepsiből, lehúzom róla a sütőpapírt, és félbe vágom. A krémhez gőz fölött vagy mikróban megolvasztom a fehércsokoládét, belekeverem a tejszínt és a tejfölt, és a felét az összevágott meggyhez keverem. Az egyik tésztalapot megkenem a meggyes krémmel, rányomom a másik lapot, és megkenem a tetejét a fehércsokoládé krémmel. Lehet a tetejét meggyszemekkel, csokoládéforgáccsal dekorálni, és tálalás előtt érdemes pár órára hűtőbe tenni, hogy a krém lehűljön, és megszilárduljon.

Kb. 10 szelet lesz belőle. Eredetileg a női lapozón.

Tovább

Tőkehal petrezselyem-mártással

A halról nem tudok saját véleményt alkotni, az egyszemélyes közönségnek szokás szerint nagyon ízlett, a petrezselyem-mártást viszont megkóstoltam. Elképesztően jó lett. Biztosan fogom máshoz is készíteni, mert igazán kár lenne lemaradnom róla, és ehhez az egy ételhez száműzni, mert elég sok potenciál van benne. Tócsnihoz, cukkinifasírthoz, vagy akár egy egyszerű grillezett csirkemellhez is nagyszerű.

Hozzávalók:

A halhoz:

• kb. 40 dkg tőkehalfilé
• kevés liszt
• só
• 1-2 kanál olaj
• pár szelet bacon (annyi, ahány halszelet van, nekem 4 kellett)

A petrezselyem-mártáshoz:

• 2 dl tej
• 1 evőkanál liszt
• 1 evőkanál vaj
• 1 babérlevél
• apróra vágott petrezselyem (én fagyasztottat használtam, kb. két kisebb diónyit tettem bele)
• 1 kis fej hagyma
• só, szerecsendió

A halat – ha mirelit – hagyom felengedni, a tejet felforralom a cikkekre vágott hagymával és a babérlevéllel. Pár percig gyöngyözve főzöm, majd minimum fél órára félreteszem hűlni. Miután a hal felolvadt és a tej lehűlt némi ügyességre van szükség (különösen ha még köretet is készítünk mellé), mert több serpenyőben kell bűvészkedni. Ha ez nem megy, érdemes a mártással kezdeni, azt lehet a legkönnyebben melegen tartani. A mártáshoz egy kisebb edényben felolvasztom a vajat, beleszórom a lisztet, és kb. fél percig pirítom, majd átszűrve, folyamatos keverés mellett lassan hozzáöntöm a tejet. Miután felforrt belekeverem a petrezselymet, kicsit megsózom, és szerecsendióval ízesítem. A halat papírtörlőn megszárítom, egy kevés lisztet megsózok, és beleforgatom a halszeleteket. Egy nagy serpenyőben kevés olajat hevítek, és oldalanként pár perc alatt megsütöm a halat és a bacont. Tálalásnál a halszeletekre teszem a szalonnát, tetszőleges köretet pakolok mellé, és külön adom hozzá a mártást, hogy mindenki oda locsolhassa, ahova neki szimpatikus.

2 fős adag. Eredetileg a női lapozón.

Tovább

Mogyorós-kókuszos csirke

Van egy bontott mogyoróvajam, ami pár hónap múlva lejár, ideje volt nekilátni az üveg kiürítésének. mivel a kenyérre kenés nem opció – kipróbáltam, és nem ízlik, az pedig, hogy még lekvárt is kenjek a tetejére, amerikai módra, teljességgel elképzelhetetlen. Maradnak tehát az indonéz és thai jellegű ételek, chilivel, kókusztejjel és limemal ízesítve.

Hozzávalók:

• 30 dkg csirkemellfilé
• 2 dkg kókusztejpor
• 2 evőkanál mogyoróvaj
• 3 újhagyma
• chili (por vagy fél chilipaprika)
• 1 evőkanál olaj
• 1,5 dl tyúkhúsleves (vagy forró víz és egy kis darab leveskocka)

A húst csíkokra vágom, az újhagymát átlósan felkarikázom, és a felmelegített húslevesben elkeverem a kókusztejport. A felhevített olajon pár perc alatt körben megpirítom a húst, majd hozzáadom az újhagymát, és 1-2 percig együtt sütöm őket. Hozzáadom a kókusztejes húsleveset, a mogyoróvajat és a zöldcitrom levét, chilit szórok bele, és közepes lángon kb. 5 percig főzöm. Főtt rizzsel tálalom.

2 fős adag. Eredetileg a női lapozón.

Tovább

Sáfrányos rizottó

A sáfrány a középkorban Magyarországon is elterjedt fűszer volt, termesztették is, és használták is. Azóta „kiment a divatból”, leginkább olasz és spanyol receptekben lehet vele találkozni, és a legtöbb helyen kapható sáfrány is Iránból származik. Bár azt hiszem a kínai fokhagyma után már nem kellene semmin sem meglepődni…

Hozzávalók:

• 1 nagy csipet sáfrány (azaz egy csomag)
• 30 dkg rizs
• 1 kis hagyma
• 3 nagy paradicsom
• 1,5 l zöldségalaplé
• 1 pohár bor
• 1 evőkanál olívaolaj
• diónyi vaj
• pár dkg reszelt sajt (parmezán a legjobb)
• só, bors

A paradicsomot kimagozom, és kis kockákra vágom, a sáfrányt egy kávéscsészébe szórom, és ráöntök 1-2 evőkanálnyi forró vizet. Az alaplevet felteszem melegedni, és egy nagy serpenyőben az olajon üvegesre párolom az apróra vágott hagymát. Hozzáadom a rizst, addig pirítom, amíg az összes szem áttetszővé válik, majd beleöntöm a bort és a sáfrányos vizet. Miután az összes nedvességet beszívta, elkezdem merőkanalanként adagolni a forró levest, és állandó keverés mellett kívül puhára, de belül még éppen hogy roppanósra főzöm a rizst. Végül belekeverem a vajat, a sajtot, a paradicsomot, és ha szükséges, sóval, borssal ízesítem. Azonnal tálalom.

3 nagy vagy 4 kis adag. Eredetileg a női lapozón.

Tovább

Zöldséges crumble

Nyáron többször készítettem meggyes crumble-t, mindig nagy sikere volt, és nagy előnye, hogy nagyon jól elő lehet készíteni. Egy napig nagyszerűen elvan a hűtőben a gyümölcs vagy zöldség a sütőtálban, a morzsa pedig a keverőtálban. Böjttől, fogyókúrától, és esti jógaórától függetlenül fogok még hasonló morzsás zöldségeket készíteni, mert gyors, egészséges és finom.

Hozzávalók:

• 3 közepes sárgarépa
• 1 kis cukkini
• 25 dkg gomba
• 1 nagy póréhagyma
• 1 mozzarella gömb
• 1 evőkanál olívaolaj

A morzsához:

• 1 csésze zabpehely
• fél csésze liszt
• 1/3 csésze reszelt sajt
• só
• 6 evőkanál vaj

A zöldségeket megtisztítom, a sárgarépát és a gombát 3-4 mm vastagra, a póréhagymát pedig 7-8 mm vastagra vágom. A cukkinit kb. 1 cm vastagon felszeletelem, majd elnegyedelem a szeleteket, és a mozzarellát kb. 1x1 cm-es darabokra tépkedem. Egy nagy serpenyőben felhevítem az olívaolajat, pár percig párolom rajta a póréhagymát, majd hozzáadom a sárgarépát, átkeverem, és kevés vizet öntök alá. Fedő nélkül 6-8 percig párolom, majd megsózom. Végül belekeverem a gombát és a cukkinit, és 2-3 percig együtt puhítom a zöldségeket. A morzsa hozzávalóit egy tálba teszem, és ujjbeggyel gyorsan összegyúrom – nem kell, hogy összeálljon az egész, akkor jó, ha nagyrészt alma- és cseresznyemag nagyságú darabokból áll. A sütőt bekapcsolom 180 fokra (alsó-felső sütés), egy közepes tepsibe vagy egy nagy pitesütő tálba teszem a zöldségeket, megszórom a mozzarella darabokkal, rákanalazom a morzsát, és addig sütöm, hogy a morzsa megpiruljon kicsit (kb. 25-30 perc). Forrón, tejföllel tálalom.

4 fős adag. Eredetileg  a női lapozón.

Tovább