Teafilter tartó doboz

Elég régien megvalósult projektem ez, de valahogy úgy tűnik csak most jött el az ideje annak, hogy megmutassam. (Átmenetileg kifogytam a posztolható receptekből, valahogy csupa olyat főztem mostanság ami már szerepel a blogon). Igazán jó képet sajnos nem sikerült készítem róla, meglehetősen modern lakásunk van, csupa fekete meg fehér felület, semmi oszlásnak indult rusztikus fa vagy hasonló. Esetleg festett málladozó teázó asztalka és társai. A melaminon sajnos kevésbé mutat jó.

Ez lényegesen egyszerűbb, mint a kulcstartó szekrény vagy az éjjeliszekrény (ez utóbbi azért már igényel némi profi felszerelést). Aki már akár egyszer is megfordult hobby boltban, annak valószínűleg a papír és a fa alap kivételével megtalálhatóak egy dobozban a szükséges dolgok.

Hozzávalók:

• fa teafilter tartó doboz, pár hónapja szerintem kb. ezer egység volt a képen látható
• ecset
• dekupázs ragasztó
• akrilfesték/lazúrfesték – én két színnél többet nem javaslok
• csiszolópapír
• papír a tetejére, én scrapbook papírt használtam, jó vastag, könnyű vele dolgozni egyáltalán nem púposodott fel
• sniccer
• újságpapír letakarni az asztalt, víz, tálca, könyvek, hintőpor stb.

Nulladik lépés, hogy kitaláljuk hogy nézzen ki (legalább nagyjából) a végeredmény. Ami fontos, hogy a festék színe és a választott papír menjen egymáshoz. Mivel festékből és papírból is rengeteg féle van, nyugodtan válasszuk ki az egyiket, aztán a másikat igazítjuk hozzá. Nekem pl. volt itthon fehér és rózsaszín festékem, ezekhez kerestem papírt.

Festék. Sima kreativ hobby sajátmárkás hobby/akrilfestéket vettem, mostanában felhalmoztam itthon pár doboz pentart márkájút, azokkal is elégedett vagyok (bár fára még nem próbáltam őket). A fehéret lazúrfestékként képzeltem el, de nem volt kedvem több ezer egységért venni 10 liter fehér lazúrfestéket, ezért sima fehér (matt) hobbyfestéket hígítottam amíg elértem a megfelelő fedést. Ja és mivel étellel fog érintkezni a  doboz, olyan festékeket használjunk, ami nem mérgező.

Szóval első lépés lecsiszolni a doboz érdes részeit, sehol se legyen szőrös meg szálkás.

Második lépés a festés, és a fehérrel kezdtem, két réteget kapott belőle (az élek, a teteje, ahova a papír került, és a dobozkák alja kivételével mindenhol, ez látszik a képen), nyilván több részletben, mert száradnia kellett, hogy lehessen forgatgatni. Ha szükséges, az első réteg után is lehet/kell csiszolgatni (finoman!).

Ezután jött a rózsaszín részek festése, szintén kétszer.

Harmadik lépés: hintőpor. Az a tapasztalatom a papírdoboz festések kapcsán az akrilfestékkel, hogy valahogy sosem szárad meg úgy igazán. Ahol festett felületek érintkeznek, hajlamos kicsit “összeragadni”. Ezért miután “megszáradt” az összes festés, a rózsaszín éleket finomat megszórtam hintőporral, és egy nagy puha ecsettel “átkentem”.

Negyedik lépés: a papír felragasztása a tetejére. Egy széles ecsettel bekentem a doboz tetejét dekupázs lakkal, majd rásimítottam a papírt (ami ekkor még nagyobb volt mint a doboz). Ráraktam egy tálcát és megpakoltam könyvekkel minimum egy fél napra.

Ötödik lépés: a papír méretre vágása. Könyvek, tálca le, sok-sok újság vagy vágásra alkalmas alátét az asztalra, a dobozt felfordítottam, és magát a dobozt használva vonalzónak egy sniccerrel levágtam a fölösleges papírt.

Hatodik lépés: lakkozás. Ehhez is a dekupázs ragasztót használtam, a tetején a papíron 2 vagy 3x, az oldalán és alján 1 vagy 2x mentem végig, persze több rétegben, kellően nagy száradási időket hagyva.

Ennyi. Szerintem nem egy nagy dolog, a sok technológiai szünet miatt tart csak sokáig az elkészítése, amúgy nagyrészt festegetés, hol festékkel, hol ragasztóval.