2009. augusztus 31., hétfő

Nektarinos cobbler

cobbler1

Ismét egy amerikai sütemény. Úgy tűnik, van pár klasszikusuk, ami egyezik az ízlésemmel. A ’cobbler’-t – ami egyébként cipészt jelent – Nagy-Britanniában is ismerik, csak ők egy húsos (általában bárány) ételt értenek alatta. A morzsasütihez (crumble) hasonlóan ezt is elkészíthetjük szinte bármilyen gyümölcsből, én most nektarint használtam. Őszibarackon gondolkoztam még, de a nektarint nem kell meghámozni, a barackot pedig igen, úgyhogy győzött a lustaság.

cobbler2

Hozzávalók:

A gyümölcsös részhez:

  • 1,5 kg nektarin
  • 9 evőkanál barnacukor
  • 1,5 teáskanál vanília-kivonat vagy 2 csomag vanillincukor
  • 1,5 evőkanál keményítő
  • fél citrom leve

A tésztához:

  • 18 dkg liszt
  • 11 dkg +2-3 ecőkanál cukor
  • 1 csomag vanillincukor
  • 1 púpos teáskanál sütőpor
  • csipet só
  • 8 dkg vaj
  • 1 tojás
  • 6-7 evőkanál tejszín
  • 2-3 evőkanálnyi szeletelt mandula

A tálaláshoz:

  • vanília- vagy diófagylalt

A nektarint megmosom, kimagozom, és cikkekre vágom. A sütőt előmelegítem 200 fokra (légkeverés). Egy szögletes sütőtál aljába terítem, megszórom a cukorral, a vanília-kivonattal/vanillin cukorral, a citromlével és a keményítővel, és alaposan összekeverem. Egy tálba szitálom a lisztet és a sütőport, elkeverem a sóval és a cukorral, majd belemorzsolom a vajat. Egy bögrében villával felverem a tojást a tejszínnel, majd a liszthez keverem. Ha szükséges, még egy kis tejszínt adok a tésztához. A tésztát kanállal a gyümölcs tetejére halmozom (nem kell a kupacoknak összeérni, majd elterüla tészta, és az a jó, ha sülés után látszanak a halmok), megszórom 2-3 evőkanál cukorral és a mandulával, majd kb. 45 percig sütöm (amíg aranyszínű lesz a teteje). Forrón vagy langyosan, fagylalttal tálalom.

6 fős adag. Eredetileg a női lapozón.

Kapcsolódó bejegyzések

  • Scone (édes zsemle teához) Nagyon régóta szemeztem ezzel a teasüteménnyel. Nem szeretem a lekvárt, de meglátva az ehhez hasonló képeket mindig megkívántam. Már csak azt nem tudom mi a fenéért vártam eddig az elkészítéssel. Nem egy nagy dolog ugyanis. … Tovább
  • Meggyes pite Ez a második pitém a múltkori rebarbarás után, és nagyságrendekkel jobban sikerült, mint az (küllemre, nem ízre), ez már megközelíti azt a szintet, mint a képek a szakácskönyvben. A receptet nem részletezem hosszan, pontosan… Tovább
  • Diós pite Pontosabban ‘washington walnut pie’ Martha Stewarttól. Ezen most a szokásosnál többet változtattam, mert lényegesen csökkentenem kellett a cukor mennyiségét (a felére), és a kukorica szirup helyett alternatívát kellett keres… Tovább
  • Almás császármorzsa Anyám biztosan felhúzza a szemöldökét, amikor ezt olvassa, hogy én és hőkezelt alma… Nos igen, de kb. csak így és csak ebben. Mert úúúútálom a puha szottyadt, barna párolt almát. Valami rémesen gusztustalannak találom az áll… Tovább
  • Csokoládés “benyomott” keksz … dobpergés…megkezdtem a karácsonyi sütést és nagytakarítást, és elmélkedést, hogy milyen desszertet csináljak. (mit desszertet, desszerteket!) Ilyenkor beindul a keksz-gyár, előkerülnek a dekorcukrok, és a szokásos heti ada… Tovább

3 megjegyzés:

Wise Lady írta...

Nahát, nagyon szép!

Lilla írta...

iszonyú mennyiségű fagyit lehet vele megenni

szepyke írta...

Ez így délelőttre igazi terrorcselekmény!