Társasjátékok – 3. rész: Théba

Az előző két kör után (itt és itt) most egy kicsit elszakadok a Carcassonne sorozattól (amire még pár rész erejéig tutira vissza fogok térni a polcon található dobozok miatt), és egy elég más jellegű játékot vetek górcső alá. A Théba nem lett az év játéka 2007-ben, “csak” jelölték rá, ez szerintem már  aminőség egyik záloga, ha egy játékot jelölnek a “Spiel des Jahres” díjra. Persze a logó rögtön rákerül a dobozra, melléírva hogy jelölt vagy győztes.

A játék egy “egydarabos” szerző műve, nincsenek hozzá kiegészítők, változatok, nem egy teljes univerzum, mint a Catan vagy a Carcassone. Bár a játék neve Théba, és a dobozon is egy egyiptomi jelenet látható, a játék helyszíne nem korlátozódik erre az egy helyszínre. Az összes ókori civilizáció helyszínét meg kell látogatni leletek után kutatva (Kréta, Egyiptom, Palesztina, Mezopotámia, Görögország). Ráadásul ott van jópár európai főváros, ahol tudást szerezhetünk (és kell is szereznünk az ásatásokhoz) valamint konferenciákon való részvétellel győzelmi pontokhoz juthatunk. A régészkedés része szerintem roppant jópofa, minden helyszínhez tartozik egy zsák, benne korongokkal, a korngok egy része üres, ez jelképezi a homokot, a másik részükön pedig különböző pontértékű leletek vannak (görög váza, Mükénéből aranymaszk, írnokszobor és hasonlók). Aki ásatást folytat, húz a zacskóból, majd miután végzett, a “homokot2 visszadobja. Így aztán aki később ásat az adott helyszínen, rosszabb esélyekkel indul. Ettől természetesen a szerencsefaktor is viszonylag magas a játékban, ami nem feltétlenül probléma, gondolkodós játékok után levezetőnek, vagy fáradtabb napokra, esetleg olyanokkal való együttjátszásra, akik lusták gondolkodni(vagy kibírhatatlanul sokáig gondolkodnak) szerintem tökéletes.

Théba:

• játékosok száma: 2-4 fő.
• a játék időtartama. a doboz szerint 90 perc, nem mértem még sosem, hogy nekünk mennyi, de ennél egészen biztosan kevesebb.
• a veszekedés faktor szerintem roppant alacsony, max. “elhappolni” lehet egymás elől dolgokat, a direkt keresztbetevés és áskálódás (meg összefogás egymás ellen) nem jellemző.
• 8 éves kortól ajánlott.
• az ára 8 ezer egység körül mozog, ami általánosnak mondható.
• a doboz elég nagy, sok tartozékkal, kártyák, tekerőkék, fa bábuk, korongok, húzózsák.
• elég sokat számít a szerencse, hogy mit sikerül kihúzni a zsákból, szerintem taktika kb. 40% szerencse 60%.
• az újrajátszhatósági faktor nem olyan magas, mint a Catan vagy a Carcassone esetében, nem való “minden estére”.
• kell hozzá egy négyszemélyes asztal, vagy aki még bírja, annak a szőnyeg is megfelelő helyszín hozzá.
• többféleképpen lehet pontokat gyűjteni (leletekkel/kiállításokkal/konferenciákkal), ez segíti a kiegyensúlyozott végeredményt, bár még így is volt olyan, hogy nagyon sok ponttal nyertem.
• nyelvfüggetlen, a kártyákon csak számok és ábrák vannak.
• nagy negatívum a szabálymagyarázat. Hosszú és zavaros, érdemes minél előbb belecsapni a próbajátékba, mert egyáltalán nem bonyolult a játékmenet, még ha a szabály olvasgatása után annak is tűnik.
• van hozzá egy extra papír, amin pár sort írnak minden leletről, hogy mi van rajta pontosan (ez tök szimpatikus dolog).
• a kártyákat nem kell benne túl sokat “gyilkolni” szerintem nem kopik el túl gyorsan.
• nem egymás után jönnek a játékosok, hanem mindig az következik, aki az időjelzőn leghátul van, így egymás után akár többször is következhet ugyanaz a játékos.
• “időre” megy a játék, a játékosok számától függ, hogy hány hét áll rendelkezésre, és minden időbe kerül, az ásatás, az utazgatás,a  tudás megszerzésre, ezért azt kell megfelelően megtervezni, hogy a különböző tevékenységekre mennyi időt, és milyen elosztásban szánunk.

Szerintem a stratégiai és a party játékok keveréke, ennek megfelelően azoknak jó, akik nem várnak el magas újrajátszhatóságot és bonyolult taktikázást. Könnyed játék, mi mindig jól elszórakozunk rajta, én az Egyiptom-mániás húgomnak vettem karácsonyra, még nem reklamált miatta :-) (csak akkor háborog ha sokkal több leletet sikerül kihúznom, mint neki).