2011. március 29., kedd

Diós rudak

IMG_6828

Komolyan már én érzem rosszul magam, amikor eszembe jut/leírom, hogy “megint egy Stahl Judit recept ami nem a legjobban működik úgy, ahogy a könyvben le van írva”. És ez tényleg nem az én nyomorékságom rosszindulatom. Úgy gondolom van már elég rutinom a konyhában. Pláne egy olyan recepthez, ami a szerzője szerint abszolút kezdőknek való.

Pro: finom a sütemény, és sütőporos tészta létére majdnem teljesen olyan, mintha kelt tészta lenne, ami nekem, aki leszámolt az élesztővel, jó hír. Mivel a tésztája nem igazán édes, lehet, hogy ki fogom próbálni pizza-alapnak is.

Contra: baromi híg a töltelék, az egy dolog, hogy készítés közben tiszta maszat lettem, de sütés közben a dió nagy része lefolyt, így gyakorlatilag két süti készült, mert a rudak között cukros-diós karamelles “keksz” borította a tepsit. Frissen a legjobb (másnap is jó azért, a harmadnapig nem jutott el – még úgy sem, hogy egyedül ettem meg az egészet).

Hozzávalók:

a töltelékhez:

  • 10 dkg dió
  • 8 dkg cukor (eredetileg 10, de 8-cal is elég édes)
  • 5 dkg puha vaj
  • (fahéj én nem raktam)
  • 1-2 evőkanál narancslé (fél dl-t ír, az én tapasztalatom az nagyon sok, legközelebb 1-2 evőkanálnyit rakok csak)

a tésztához:

  • 25 dkg liszt (+ elég sok a nyújtáshoz)
  • 2 dl tej (200 g)
  • 1/2 dl olaj (45 g)
  • 1 evőkanál cukor
  • 1 evőkanál sütőpor
  • csipet só
  • 1 tojás

A töltelékhez a vajat habosra keverem a cukorral, majd belekeverem a darált diót, és végül pár kanál narancslét adok hozzá. A tésztához egy tálban összekeverem a lisztet, a sütőport, a sót és a cukrot, egy kancsóban pedig a tejet és az olajat. A folyékony hozzávalókat a szárazakhoz öntöm, összekeverem, majd lisztezett deszkán összegyúrom. Akkor jó, ha lágy kelt tészta állagot ér el (kb. úgy is fog ragadni). Két tepsit kibélelek sütőpapírral, és a sütőt előmelegítem 200 fokra (légkeveréssel, anélkül 220). A tésztát 20x50 cm-es téglalappá nyújtom, megkenem a dióval, és 5x10 cm-es csíkokra vágom. A csíkokat megtekerem és beteszem a tepsibe. A süteményeket megkenem a felvert tojással és 10-15 perc alatt megsütöm.

20 db lesz belőle.

3 megjegyzés:

Mézigörl írta...

Hű, de jó, hogy leírtad a tapasztalataidat! Már én is kinéztem ezt a recit, de még nem került sorra. Alapból módosítok majd a tölteléken! :-D

Julia Wittner írta...

Narancshejjal, le helyett, vajon milyen lenne?

Lilla írta...

nyilván jó, bár én nem szeretem a narancshéjat :-), reszelt bio-narancs héjat szerintem simán, ha meg kockázott kandírozottat akarsz beletenni, akkor én azt lehet, hogy aprítóban kicsit összevágnám. egyébként nagyon-nagyon minimálisan lehetett csak sütés után érezni a narancsot, lehet, hogy ha nem tudom, hogy van benne, akkor rá sem jövök.